Recent in Recipes

gondozás , metszés , tavaszi munkálatok ,

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét (Ficus Carica), és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően.

A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell...

Kell-e metszeni a fügét?
A válasz összetett, mert igen és nem. Igen, az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejlesztésére fordítani a növény. A másik ok, amiért érdemes az ültetést követően a fügét visszametszeni, hogy már a talajhoz közel elágazásra kényszerítsük a növényt. Mivel a füge egy fagyérzékeny növény, és a mi éghajlatunkon bármelyik télen szenvedhet részleges, vagy akár teljes fagykárt, érdemesebb bokor formára nevelni. Így, ha egy-egy ág, ágrész el is fagy, nagy rá az esély, hogy a bokor többi része még abban az évben terem is. Ezért érdemes a fügét bokornak nevelni. Ehhez pedig az ültetés után érdemes a kétharmadára visszavágni. Ha ezt megtesszük, akkor a növény a vágás alatt több irányba is új ágakat fog növeszteni. Ennyi az első év metszése, ezt követően hagyjuk a fügénket kedvére növekedni.

Egy újabb igen, ha folyamatosan szabályozni szeretnénk a fügénk koronaformáját. Azt azonban érdemes tudni, hogy ha egyszer elkezdjük alakítani, metszeni a fügét, akkor nem nagyon lehet abbahagyni, mert erős vegetatív növekedésbe kezd, és teljesen elburjánzhat. Ha viszont van időnk, és kedvünk is formálgatni, akkor azt a következők mentén érdemes elvégezni. Mivel a füge az egy éves vagy annál idősebb ágakon hozza a terméseit, ezért figyelni kell, hogy milyen ágrészeket metszünk le, mert könnyen az évi termést vághatjuk le ideje korán. Ha mindenképpen szabályozni akarjuk a fügénk növekedését, akkor a fő ágakból eredő, negyvenöt foknál hegyesebb szögben, erősen felfelé növő ágakat, valamint a korona belsejében egymásnak keresztbe növő ágakat vágjuk ki. Ezen felül ritkíthatunk a koronán, hogy több fény jusson a belsejébe. Ha nagyon kicsi a helyünk a kertben, akkor, a kívánt magasságig folyamatosan visszavághatjuk a fügét, de ez rendszeresen sok elágazódáshoz fog vezetni, amitől tömörödik, sűrűsödik a bokor. Ilyenkor szinte biztosan folyamatosan kell majd ritkítani is, ami ahhoz vezet, hogy a füge levél és termő rügyeinek aránya irreális mértékben eltolódik a levélrügyek irányába, és nagyon erős vegetatív növekedéssel és a várhatónál kevesebb terméssel fog a füge reagálni a folyamatos metszésre.


Ezen okok miatt én mindenkit óva intek a füge metszésétől. És el is érkeztünk az én álláspontomhoz, azaz, hogy nem kell metszeni a fügét. A füge szerencsére tudja, mi jó neki. A fajtájának megfelelő genetikai kód szerint van egy rá jellemző méret, forma, aminek elérésére törekszik. Ha eléri azt, akkor a növekedése lelassul. Olyan ez, mint az ember gyermeke. Nő, nő, növekszik, aztán egyszer csak eléri a genetikája szerinti magasságot, és nem nő tovább. Én tehát azt tanácsolom, hogy jól válasszunk fajtát (vannak fél törpe fajták, amelyek 3 méter magasságúak nagyjából, vannak egészen törpe fajták, amik maximum 2 méter magasságúak, de vannak hatalmas, akár 8-9 m magasra növő fajták is éppen úgy, ahogy vannak erősen felfelé törő fajták, és vannak inkább oldalra terebélyesedő szétterülő fajták is) a rendelkezésre álló helyünk alapján, majd a megfelelő helyre ültessük el fügénket. Az ültetés évében, és esetleg még a következő évben vágjuk vissza kicsit, hogy a gyökerei megerősödjenek, azután ne bántsuk. A metszést korlátozzuk kimondottan a fagykárok nyomainak eltüntetésére, azaz minden tél végén, amikor már az erősebb fagyok biztosan elmúltak, vágjuk le az elfagyott ágrészeket.

A későbbi évek során már nem kell metszeni a fügét. Ha békén hagyjuk, hogy saját genetikája szerint növekedhessen, meg fogja hálálni. Ahogy telnek az évek, úgy fog egyre lassabban növekedni, és egyre többet teremni. De ha mégis azt látnánk, hogy túlnőtte az általunk gondolt, vagy kezelhető méretet, akkor se kezdjük el mindenhol vagdosni, mert csúnyán megbosszulja ezt a füge a követező évek csökkenő termésmenyiségével. Inkább csináljuk azt, hogy egész ágakat vágunk ki a talajszinten. Így nem többszörös elágazásokra kényszerül a füge, hanem legfeljebb talajszintről, gyökérről fog újabb hajtásokat hozni, amelyekkel felválthatjuk a régebbi, elöregedett, túlnőtt ágakat. Ilyenből viszont egyszerre sose vágjunk vissza túl sokat, mert az sokkot okozhat szegény fügénknek. Legfeljebb a teljes bokor egyharmadát vághatjuk így vissza egy évben, azután hagyjuk visszaerősödni a fügénket. Ha megfogadod ezeket a tanácsokat, akkor a fügéd rendszeresen és nagyon sokat fog teremni.

Mikor kell metszeni a fügét?

Mindenképpen a téli időszak végén, amikor már erős fagyok nem várhatóak, de még az előtt, hogy a növény nedvkeringése beindulna. Nyáron, vegetációs időszakban semmiképp sem javasolt a füge metszése, mert olyankor nagyon erős a keringése, és a vágások felületén tejnedvet fog ereszteni, ami a bőrt irritálhatja, tehát nekünk sem jó, valamint a növényre nézve is káros. Ha nyáron egyszerre sok felületen van friss vágás, akkor a növény rengeteg nedvet veszíthet, ami a fejlődésben visszavetheti, vagy akár kritikus esetben el is pusztulhat. Gondoljuk csak el, ha minket egyszerre 30-40 helyen megvágnak, és igaz, hogy mindegyik sebből, éppen csak folyik a vér, de a sebeink együttesen okozhatnak olyan mennyiségű vérzést, melytől elájulhatunk, vagy akár meg is halhatunk.

Ezért azt tanácsolom mindenkinek, hogy amennyiben csak teheti, nyáron ne vagdossa a fügét, mert bár a füge igen szívós növény, - mondhatnánk azt is, hogy a füge a növényvilág egyik Chuck Norrisa, aki azt is túléli, ha belehal valamibe - de azért meghálálja, ha nem feszegetjük a határit. Az őszi metszést pedig azért nem javaslom, mert a füge a mi éghajlatunkon sokszor szenved rélszeges fagykárt, és lehet pont olyan ágakat vágunk le ősszel, amelyek amúgy túlélnék a telet, és olyanokat hagyunk meg, amelyek a tél végére elfagynak. Ezért saját magunk érdekében kerüljük el az őszi metszést is.

Végszónak...

A legvégére már csak annyit mondanék, hogy az itt leírtak kizárólag házikerti körülmények közötti szabadföldi ültetésre érvényesek. Abban az amúgy hazánkban ritka esetben, ha nagyüzemi termesztésben akarsz fügéket nevelni, mások a szabályok, hiszen ültetvényi formában a növény genetika szerinti "akarata" másodlagos szempont a mi gazdasági érdekünkhöz képest, de ebbe ennél jobban nem mennék bele. Legyen annyi elég, hogy szőlőt is másként termelünk nagyüzemi gazdaságban, mint otthon a kiskertben. A konténeres fügékre is más szabályok vonatkoznak, hiszen ott a konténeres nevelés egyik alapvetően kötelező igénye a folyamatos metszés, de most ezt sem keverném ide, talán majd máskor írok róla részletesebben.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. Köszönöm rèszletes, kimerìtő tàjékoztatàsàt

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nincs mit. Örülök, ha segíthettem! :)

      Törlés
  2. Rengeteg termést hoz a bokrom, de nem érik be ,csak egy pár termés,az alsó részén a bokornak Mi az oka?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt ennyi információból lehetetlen megállapítani sajnos. :(

      Törlés
  3. A megvásárolt ingatlanhoz járt egy jókorára nőtt (2-3 m) fügebokor is, amely teljesen beérett, de zöld színű ízletes termést produkál. A vastag ágak mellett rengeteg új, talajközeli hajtás is van. Ezeket sem kell eltávolítani? Soha nem foglalkoztam fügebokorral...... Küldenék képet is, ha lehetne....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem szükséges. Sőt, igazából a nagyon vastag, felkopaszodott ágakból lehet néha egy-kettőt tőből kivágni, hogy folyamatosan a fiatalabb hajtások vegyék át a helyüket. Így nem kopaszodik fel annyira, hogy évek múltán már csak létráról lehessen szüretelni. 😊

      Törlés
  4. Kb.7 éves a fügebokrom az erkélyen ládában van még soha nem volt rajta termés csak levél,várható hogy valaha lesz termése?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos ennyiből nagyon nehéz biztosat mondani. Jó lenne tudni, miféle füge és honnan van, mert egy hét éves fügének már illene teremnie is ha elegendő napfény éri. 🙄

      Törlés
  5. Kőszőnőm a tanácsot

    VálaszTörlés
  6. Èvekkel ezelőtt kaptam egy fügèt. Egy ága volt. Amin 4 kis oldal hajtás keletkezett. Azóta csak felfelè nő ès mindíg az ágak vègèn van csak levèl ès gyümólcs. Nèhány darab de hatalmasak.Már vagy 3 mèter lassan nem èrem el azt a keveset se. Mit tudok tenni, visszavághatom?

    VálaszTörlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

A füge és a Mikorrhiza gomba szimbiózisa – biokertészkedés

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben. Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól . Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉 Mi is az a Mikorrhiza gomba? A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben ér

Fügefavész (Ceratocystis ficicola) – hogyan védekezzünk ellene?

Ezt a betegséget egy fajspecifikus gomba okozza, amelynek több variánsa is van. Hazánkban eddig nem írták le a fügefavészt okozó Ceratocystis ficicola gombafaj jelenlétét , de azért a Ceratocystis nem teljesen ismeretlen hazánkban sem, hiszen ezen gombafajok egyike okozza a szilfavészt (Ophiostoma ulni) , a kocsánytalan tölgyek megbetegedését (Ceratocystis piceae) , vagy a platánrákot (Ceratocystis platani) . Mivel hazánkban eddig ez nem leírt faj , így magyar elnevezés hiányában én neveztem el fügefavésznek a szilfavész betegség nyomán, mert tünetei, kórlefolyása majdnem teljesen megegyeznek azzal, csak a gazdanövény nem a szilfa, hanem a közönséges füge (Ficus carica) . 2018-ig ennek a kórokozónak a jelenlétét csak Japnban írták le, azonban 2018-ban megjelent Görögországban  [PDF], majd Olaszországban is, ami azt jelenti, hogy nem csak Ázsiában, de a mediterráneumban is jól érzi magát. A fügefavész (Ceratocystis ficicola) fertőzés tünetei A fertőzött fügefák hirtelen hervad

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu