Fügés ember - teszt

Ebben a posztomban azt fogom bemutatni lépésről lépésre, hogyan készítettem házi édesítőszert Stevia levelekből, de mielőtt ebbe belemennék, muszáj írnom egy kicsit magáról a Stevia növényről , és a belőle készíthető édesítőszerről, majd bemutatom, én hogyan készítettem el a saját házi steviámat. Miután a finomított cukrokat több évtizeddel ezelőtt fehér méregnek kiáltották ki, egyre nagyobb teret nyernek a különböző édesítőszerek a világban. Ezek egészségre gyakorolt hatásait az utóbbi években egyre többet vizsgálták, és sajnos kiderült, hogy az öszvér sem jobb a lónál, azaz sok esetben a cukorpótló szerek sem annyira tesznek jót nekünk. Főként a kémiai úton előállított édesítőszerekkel van a probléma, ami sajnos a az egyik legnépszerűbb édesítőszer, a Stívia esetében is így van, de erre majd lentebb visszatérek még. Mi is a Stívia valójában? A Stevia, vagy Stívia egy ma is cukorpótlóként használt növény  (Stevia rebaudiana) , amellyel kapcsolatban az első vizsgálatokat, k...

A stevia nemzetségbe 240 faj tartozik, melyek nagy része Dél-Amerikában és Mexikóban őshonos, de számos faj megtalálható északon is, például Arizónában, Új-Mexikóban és Texasban is. A ma is cukorpótlóként használt növénnyel, a Steviával (Stevia rebaudiana) kapcsolatos vizsgálatokat, kutatásokat első ízben egy spanyol botanikus és orvos, Petrus Jacobus Stevus (Pedro Jaime Esteve) kezdte meg, akinek a stevia név is köszönhető. Egyébként hivatalos magyar elnevezése pedig a jázminpakóca, de nevezik még édesfűnek vagy édes levélnek is. A stevia az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény. A levelek édessége 30-45 szöröse a szacharóz édességének, így valóban tökéletes cukorpótló. Leveleiből több féle módon is készülhet kivonat, de akár teaként is fogyasztható főzete. A Guarani nép már több, mint 1500 éve használja ezt a növényt és iparilag Paraguayban és Brazíliában is nagy mennyiségben állítják elő és...

Korábban már írtam cikket arról, hogy a fügelevélben mennyi, szervezetünk számára hasznos anyag található, és hogy amúgyis segítség lehet a cukorbetegség elleni küzdelemben. Nem kívánom az ott leírtakat itt megismételni, akit érdekel, olvassa el az  Itt a fügeszezon, tudtad, hogy a levele is gyógyhatású?  című cikkemet, mert abból mindent megtudhat a fügelevél, és a cukorbetegség kapcsolatáról. Ezen cikkem a fügelevél teáról fog szólni, és ha végigolvasod, meg fogod tudni, hogyan kell begyűjteni és kiszárítani a fügeleveleket, és hogy abból milyen módon tudsz teát készíteni. A fügelevél tea természetesen nem csak cukorbetegek számára ajánlható. Ha szeretsz teázni, akkor kiválthat egy-egy csésze fekete teát, aminek áldásos hatása leginkább este lesz érezhető. A fügelevélben ugyanis nincsenek élénkítő anyagok, így nem fogják gátolni az esti elalvást. Emellett rendkívül kellemes illata van, főleg ha pár csepp mézzel édesítjük. 😊 Milyen fügelevél alkalmas tea alapanyagnak? Csak e...

A galagonyafajok (Crataegus spp.) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, azon belül is az almafélék (Maloideae) alcsaládjába tartoznak. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág. A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. Bogas sátor virágzatuk májusban, júniusban nyílik. A virágok színe az egyes fajták között eltérő lehet. Fehér, krémfehér, sárga, rózsaszín és piros színű változatok is léteznek. Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Ősszel érő, piros, narancs vagy vörös színű, gömbölyű vagy toj...

A csipkebogyót (Rosa canina) mindenki ismeri: Magyarországon szinte mindenütt megtalálható. Van, ahol vadrózsának vagy csipkerózsának is nevezik, hivatalosan azonban gyepűrózsának hívják. Sok helyen megterem, hiszen nem igényes növény, leginkább hegyoldalakon, erdőszéleken, irtásokban, erdősávokban találkozhatunk vele. Ismertségét jelzi az is, hogy a köznyelvben számos egyéb névvel illetik, úgymint bicskefa, csipkefa, ebcsipke, ebrózsa, istenátkoztafa, parlagi rózsa, tüskefa. A termésére is nagyon sok kifejezést hallhatunk. Ilyen a bicske, csipke, csipkebogyó, csipkenye, csirke, gugya, hecsedli, hecsepecs és szaragógya. A bokor magassága egy-két méter, de néha elérheti akár a három méteres magasságot is. A levelek oválisak, élénkezöld színűek, és körülbelül négy-öt centi hosszúak. A virágok aprók, fehérek, rózsaszínűek vagy pirosak, és általában június és július között nyílnak. A termés (csipkebogyó) szintén piros, körülbelül egy centi átmérőjű, és általában augu...

A kora tavasz jellegzetes erdei növénye az egyre kedveltebb Medvehagyma (Allium ursinum) . Lelőhelyein szinte szőnyegszerűen borítja a talajt. Élénk zöld, hosszúkás, fényes leveleiről, a körülötte terjengő fokhagymás illatról könnyen felismerhetjük. Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van. A medvehagyma életmódja, élőhelye Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg a gyert...

A fekete bodza (Sambucus nigra) a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, cserje, de olykor két-három méter magas fává is fejlődik. A törzsét és az ágait szürke vagy barna kéreg borítja, ágak pedig zöldek. Összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, két-három magvas, fekete bogyók. Mérsékelt éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta felhasznált növény. Honnan származik a fekete bodza? A Sambacus a görög Sambyke (hangszer) szóból ered, amely hangszer a bodza ágaiból készítettek. Mások szerint dák eredetű, amely a Seba (bodza) névből származik. A Nigra szótő, pedig a latin nigra-szóból, származik utalva a bodza érett fekete gyümölcsére. ...

A fügét, ezt az igen ősi kultúrnövényt, melyet a Biblia is többször megemlít, a háztáji kis kertekben is termesztik. Manapság török, francia, spanyol földön, és Kaliforniában termesztik leginkább. Féltrópusi növény, ezért csak meleg, napos, szélvédett helyen terem jól. Eredetileg azonban Kis-Ázsia, Izrael és Szíria vidékéről származik. Észak-Afrikában és Európa déli részén szintén ismerték és használták az emberek. Magyarországra az Anjou-k idején került, a XIV. században, egyes kutatások szerint a törökök hozták magukkal. A füge egy nagyon egyedülálló, és csodálatos gyümölcs, amelynek formája többségében egy könnycseppre emlékeztet. Súlyuk pedig fajtától föggően 40g-tól egészen akár a 120-130g-ig is lehetséges. Bőrük színe lehet lila, zöld, sárga, barna, de ritka esetben akár piros vagy narancssárgás is. A gyümölcs pépje is vátozó színű, de többnyire rózsaszínes, sárga, barnás, vagy piros, és tele van több száz parányi csonthéjas maggal, amelyek ehetőek. Íze általában rendkívül é...

Néhány évtizede hazánkban a füge ( Ficus Carica)  még egy egzotikus növénynek számított, amit az országnak csak kevés pontján lehetett tartós sikerrel nevelni. Mára azonban annyira megváltozott az éghajlatunk, hogy szinte bárki ültethet a kertjébe fügét , és tartós sikereket érhet el a nevelésével, gondozásával . És ha egyszer ültethetünk fügét, miért is ne tennénk? Hiszen egy rendkívül finom és egészséges gyümölcsöt termő növényről van szó, amelynek még a megjelenése is kimondottan kellemes a szemnek. A füge már az ókorban is fontos része volt az étrendnek az egyiptomiak, a görögök vagy éppen a rómaiak körében. Mivel a leszüretelt füge gyorsan romlásnak indul, nehezen tárolható és szállítható, a friss fügét a lehető leghamarabb együk meg, vagy valamilyen formában dolgozzuk fel. Ehetjük például nyersen, aszalva, sőt lekvárt is főzhetünk belőle, de keverhetjük salátába is, valamint ínycsiklandó előétel lehet a kecskesajttal tálalt füge is. A vállalkozóbb szelleműek pedig készíthetne...

Szeretem azokat a növényeket, amelyek egyszerre több érzékszervemet is képesek elkápráztatni. A közönséges cickafark is egy ilyen növény. Amellett, hogy régóta ismert gyógynövény, ráadásul még csodálatosan impozáns a látványa is. Ha pedig leveleit kicsit megdörzsöli az ember, akkor fantasztikus illatot áraszt magából. Én nagyon szeretem a cickafarkot. A cickafark egy Európában és Ázsiában őshonos, a fészkesvirágzatúak családjába tartoző évelő növény, melynek gondozása rendkívül egyszerű feladat, még a kezdő kertészek számára is. Néhány fontos, de lényeges szabály betartásával bárkinek sikerülhet a kertjében megtelepítenie a cickafarkot. A Közönséges cickafark (Achillea millefolium) Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában őshonos és a legtöbb napsütötte területet meghódította már. Népszerűségét annak köszönheti, hogy nagyon szép, ellenálló, szárazságtűrő növény, és bevonzza a pillangókat, a méheket és az egyéb hasznos rovarokat a kertünkbe. Páfrányszerű levelekkel, hatalmas virágfejekk...