Fügés ember - teszt

Az Agrárszektor portálon olvasható egy cikk arról, hogy világviszonylatban hol mennyit fügét termesztenek, illetve ehhez mérten a cikk második felében pedig a hazai fügehelyzetről olvashatunk. Ehhez a második részhez járultam hozzá egy interjú keretében adatokkal, információkkal. Ebből a cikkből idézek egy részletet kedvcsinálónak, akit érdekel a teljes írás, az agrarszektor.hu hasábjain olvashatja el... [...] A magyar füge kedvelők leginkább csak „fügésember”-ként ismerik Medve Zsoltot, aki Farmoson alapította meg füge fajtagyűjteményét és e növény kapcsán igen széles körben tájékoztatja az érdeklődőket, például a www.fugesember.hu oldalán keresztül is. A növény magyarországi helyzetéről beszélgetett vele az Agrárszektor. Mióta van füge Magyarországon, és volt e valaha tervben az üzemi termesztése? Amiről én tudok, azok Mátyás király fügéi. Két éve jártam a budai Várban, és a várkapitányság munkatársainak kíséretében megtekintettem az ottani fügéket. Ekkor esett szó arról, ...

Magyarországon a füge igen közkedvelt és felkapott növény lett az utóbbi évtizedben. Ez nem csoda, hiszen hazánk éghajlata folyamatosan melegszik, így egyre nagyobb az a terület, amelyen egyre kisebb eséllyel éri komolyabb fagykár a fügét. Olvastam mostanában olyan állítást is, miszerint a füge hazai termeszthetőségéhez nem sok köze van az éghajlatunk változásának. Ebben van is egy kevéske igazság, hiszen már a török idők óta van Magyarországon füge, és azóta azért akadt pár igen hideg tél. A Magyarországi fügekörkép cikksorozatomban be is mutattam már néhány igazán említésre méltó magyar fügét. Igaz, hogy fontos a jó fekvésű termőhely megválasztása is, én mégis azt mondom, hogy igenis számít az éghajlatunk melegedése. Ennek köszönhető – meg persze az én kitartó fügét népszerűsítő kampányomnak a médiákban, amely már több éve tart –, hogy az embereknél felkerült a horizontra a füge. 😊 Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi magyarországi klimatikus viszonyok kimondottan kedvezőek ...

Sikerült felkutatnom három újabb, régóta vágyott fügefajtát az interneten, amelyeket meg is rendeltem. Ezt követően azt az információt kaptam, hogy a nagy hidegek miatt nem tudják szabadföldből felszedni a fügéket, így bizonytalan a postázás ideje. Aztán nagyjából egy hete megjött az e-mail, hogy a csomagomat feladták Romániában, merthogy onnan rendeltem egy tő Black mission , egy tő Vasilika Aspra Sika   (Royal white) és egy tő Vasilika Mavra Sika   (Royal black) fügét. A webshop felülete magyar volt ugyan, de igen csak magyartalanul magyar, így megmondom őszintén, fogalmam sincs, hogy a fügék fajtaazonosság tekintetében köszönő viszonyban vannak-e azzal, aminek eladták őket. Minden esetre én úgy döntöttem, megér egy próbát. Aztán ha mégsem az, aminek eladták, legfeljebb felszedem, és megválok tőle. Visszatérve arra, amit mondtak a szabadföldből felszedésre, már ott gyanakodtam, hogy ezek bizony nem konténeres fügék lesznek. Amikor pedig a postás megérkezett a fügéimmel, r...

Még karácsony előtt kaptam néhány szép nagy példány fügét egy kedves ismerősömtől, aki a postaköltségek csökkentése érdekében a gyökerek közül kimosta a földet, és úgymond szabadgyökerű fügeként postázta nekem azokat. Gondosan becsomagolta őket nedves környezetbe, nehogy kiszáradjanak a gyökerek. Terveim szerint még akkor el akartam ültetni őket, de úgy jött ki a lépés a munka, és a családi karácsonyi készülődés okán, hogy abszolút nem maradt idő a fügékre. Beleraktam őket egy-egy műanyag vödörbe, a gyökereket bebugyoláltam alaposan rongyokba, újságpapírokba, majd alaposan beöntöztem vízzel őket, nehogy kiszáradjanak. Beraktam mindet a melléképületbe, az ott telelő nagyjából 60-65 füge mellé, ugyanis ott a hőmérséklet pont ideális (nem haladja meg a +8 fokot, de nem is nagyon csökken -2 fok alá) . Ott hagytam őket pihenni, hogy majd a két ünnep között szakítok időt a kiültetésükre... Erre a mai napon (2022.12.28.) került sor. Amint a hajnali gyenge fagy után előbújó nap felolvasztotta...

Amikor legutóbb írtam a Farmosi füfe-fajtagyűjteményről, ott hagytam aba, hogy kimérem az első két sor füge helyét, majd nekiálltam fűkaszával lekaszálni. Ekkor jöttem rá, hogy ebben a jócskán térd fölé érő réti növényzetben nem lehet túl hatékonyan dolgozni egy fűkaszával. Lekaszáltam nagyjából 300 négyzetmétert, és úgy döntöttem, ehhez valami hatékonyabb megoldás kell, mert van még 6400 négyzetméternyi terület, aminek a nagy részén ráadásul ennél durvább a helyzet, mivel renkívüli módon el van szaporodva a leendő fügeföldemen a selyemkoró, aminek a szára igen vastag tud lenni. Kerestem hát egy embert, aki jártas a mezőgazdasági munkákban, és gépei is vannak. Azt mondta, a terület egyenetlensége miatt kaszálni nem nagyon tudja, de szárzúzóval végig tud menni rajta. Leegyeztettünk egy napot, majd elköszöntünk. Pár nappal később, jött is az ember, és nagyjából másfél-két óra alatt az egész területet megtisztította. Még a szélén lévő akácos-nyárfás egy részét is ledarálta a géppel, mert...

A terület megvásárlásától elég sok idő telt el odáig, hogy a mai napon eljutottunk a cselekvésig is. Benedek fiammal kimentünk a leendő fügeföldre, hogy elkezdjük annak megtisztítását, majd lekerítését. Mint ahogyan a legelső Farmosi füge-fajtagyűjteményről szóló posztomban már írtam, alapvetően tiszta területről van szó. A 6700 m2-es területnek csak a széleit kezdte el meghódítani a környező erdő, de így is azért legalább 200 m2-nyi akácostól kell majd szép lassan megszabadulnunk. Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy komplett akácerdő van ott, a többsége leginkább két méter alatti, vagy azt csak kicsit meghaladó gyökérsarj, amelyek kellő elszántsággal és erővel akár egy ásóval is kiforgathatóak. De azért akadnak nagyobb, akár három méter feletti példányok is sajnos... Mivel még idén ősszel szeretném megkezdeni a fügecsemeték telepítését, a legfontosabb a lekerítés volt. Ehhez a területen keresztbe meg kellett tisztítani nagyjából egy öt-hat méter széles területet, hogy zavartalanul tudj...

Ha még a blog olvasása közben nem derült ki számodra, akkor most elárulom, hogy teljesen beleszerettem a fügébe, mint gyümölcstermő növénybe. Annyira különc, egyedi és fajtagazdag növény, hogy azt elmondani is nehéz lenne. Mindezek mellett ősidők óta velünk van, egyes régészeti leletek szerint már a dinoszauruszok korában is volt füge, tehát egy igazi túlélő. Azt már több cikkben is leírtam, hogy mennyire tápláló ez a növény, és hogy eredeti hazájában, az amazonasi esőerdőkben több faja is egész évben fő táplálék forrása az ott élő rengeteg állatnak (ha érdekel, erről bővebben olvashatsz itt és itt ) . A Ficus nemzetség számtalan fajt tartalmaz, de emberi fogyaszthatóság, és a termesztés szempontjából csak a közönséges füge (Ficus Carica) bír nagyobb jelentőséggel (a Ficus nemzetség több faja is érlel ehető termést, de azokat nem termesztik) , melynek önmagában van akár 700-800 fajtája, ha csak az Adriai típusú fügét nézzük, de azért még ott van a másik három típus is:  San Pedr...