Fügés ember - teszt

A Köröshegyi apró lila fügét (Ficus carica) annyira akartam, hogy rövid időn belül háromszor is megvettem. 😁 Egyszer egy dugványt vettem, ami sajnos minden törődés ellenére sem volt hajlandó gyökeret ereszteni, majd vettem egy kicsike légbujtást róla, ami meg nem maradt meg. Végül harmadjára is fizettem érte, és az már nem csak megmaradt, de extrán meg is hálálta a kitartásomat. Most joggal kérdezhetnétek, hogy mi ennyire nagy szám ebben a fügében, hogy ennyi pénzt, időt és energiát öltem a beszerzésébe, megtartásába. Ha csak önmagában a terméseit nézem, akkor valójában semmi extra nincsen benne. Jobb azért az átlag mézfügéknél, de azért nem a top 10. Ami igazán különlegessé teszi számomra, az az, hogy nagyon bőven termő, könnyen bokrosodó fajta, ami lassan növekszik, és kis méretű, kompakt bokrot nevel, azaz törpe növésű . Ez pedig azt jelenti, hogy alkalmassá teszi kis méretű kertekben való ültetésre, vagy dézsában nevelt fügének . De hogy magáról a Kőröshegyi apró lila füg...

Hazai beszerzési forrásokat tekintve igen ritkán lehet megbízhatóan aszalható fügefajtát találni. Ezért is lehet nagy jelentőségű a most bemutatásra kerülő Fán aszalódó füge (Ficus carica) , amely nem hogy képes megaszalódni, de ezt rögvest a fán megteszi nekünk, hogy ne kelljen a különféle aszalás eljárásokkal vacakolnunk. Mindezek mellé egy világos bőrű füge, konkrétan zöld. Nem csak éretlenül, de teljes érésben is az, ami miatt nem nagyon figyelnek fel rá tollas barátaink, így a madarak okozta kár konkrétan 0%-ra tehető. Ennyi bevezető után akkor szólnék néhány szót a Fán aszalódó fügéről. Ez a fajta Harcz Endre felfedezett fügéje, és beszerezni is nála lehet (tőlem ne is kérjétek, nem fogok sem dugványokat eladni belőle, sem pedig eladásra nem fogok belőle szaporítani) . A növekedési erélyéről nem tudnék egyelőre megbízhatóan nyilatkozni, mert nálam konténeres füge. Mivel nekem vannak ennél jobbra értékelt aszalódó fajtáim, egyelőre nem tervezem kiültetni. Az, hogy nekem jo...

A most bemutatásra kerülő Calabacita fügéhez (Ficus carica) , vagy másik nevén a Bermesca fügéhez egy véletlen folytán jutottam hozzá. Egy külföldi fügés fórumon találtam egy perzsa törpefüge névre keresztelt érdekes fügét, ami annyira megtetszett, hogy felvettem a kapcsolatot a posztolóval. Egy kellemes füge alanyú beszélgetést közben kiderült, több érdekes fajtája is van neki, ami engem érdekel, így összeállítottam egy listtát (Bécane, LSU Hollier , LSU Tiger , Perzsa törpe és a Calabacita) , és vettem tőle egy-két dugványt fajtánként. Vagyis nagy mázlim volt, mert a Calabacita fügéből pont volt neki egy felesleges cserepes példány, így azt már eleve gyökeres fügeként vásároltam meg tavaly ősz végén. A Calabacita füge bemutatása A Calabacita fügének ismert szinonimái még a  Bermesca füge , illetve a Pajarera füge is, de én maradnék a Calabacita elnevezésnél. Spanyolországban gyakran termesztett, közönséges fajta, ami talán annak is köszönhető, hogy kiválóan alkalmas mind...

Az LSU Purple füge az első fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Purple fügefajtát mutatom be. Az LSU Purple egy nagyon érdekes füge. Minősége kimondottan jó, mégis alulértékelt fajta, ami talán annak is köszönhető, nem egy kiegyensúlyozott, megbízható fajta. Szeszélyes, mert egyik évben bőven terem, míg a másikban meg lehet hogy nem. Ettől még nem rossz füge, csak hát kiszámíthatatlansága miatt nem azoknak ajánlott, akiknek egy, vagy maximum két fügebokornak van hely a kertjében. Gyűjtők számára azonban szerintem kötelező darab. Ross Raddi ( FigBoss ) így ír róla: „Valószínűleg a leginkább alulértékelt füge a hasonló fügék között. Bolond vagy, ha...

A Col de Dame blanc fügét már egy ideje terveztem beszerezni, de valahogy mindig elmaradt, mert más fajtákat fontosabbnak ítéltem. Végül tavaly mégis sikerült belőle hozzájutnom egy szép és egészséges példányhoz, így már lett saját Col de Dame blanc fügém. Nem is gondoltam volna, hogy már a beszerzést követő évben meg is örvendeztet fügével. Pedig de! Termett, méghozzá nem is egyet, hanem hármat is, így alkalmam nyílt megkóstolni (előtte ezt a fajtát még sosem kóstoltam) , és rá kellett jönnöm, hogy bizony nagy hiba volt eddig halogatni a beszerzését, mert ez egy prémium kategóriás füge. 😍 A nagy sietségben nem is fotóztam le mindenféle szögből, így egyelőre csak ez az egy képem van róla, de jövőre majd kibővítem a posztot egyéb fotókkal is. A Col de Dame blanc fajta bemutatása Ez a fajta füge nagyon kedvelt Franciaországban, és a déli részeken igen nagy számban termesztik is. Fontos tudni, hogy unifera fajta , ami azt jelenti, hogy első termése nincs, vagy csak nagyon kevés,...

A Ficus palmata, más néven indiai babérfüge, vagy Pandzsáb füge (Punjab füge) egy Indiában és Srí Lankán található trópusi, vadon növő füge faj. A fügés fórumokon nevezik még Iraqi fügének is, de van kis káosz az elnevezést illetően itt is. Az Iraqi ugyanis a Ficus palmata egy fajtája, amely partenokarpikus módon, azaz beporzás nélkül is beérleli terméseit. Ez nem minden palmata fajra jellemző. Sajnos mint utóbb kiderült, nekem nem az Iraqi fajtám van (már dolgozom annak a beszerzésén is) , mert egy bizonyos méretet elérve éretlenül potyognak le a fügék a Ficus palmatámról. 😭 Az én példányom egyébként Pakisztánból származik állítólag, de jómagam egy hazai fügéstől jutottam hozzá csere útján. A növény eredetét tekintve: A Ficus palmata a több mint 850 tagot számláló Ficus nemzetségbe tartozó faj. A specifikus epitheton, palmata, a latin „tenyér” vagy „kéz” szóból származik, a levelek alakjára utalva. A nemzetség a világ trópusi és meleg mérsékelt égövi régióiban őshonos, a legnagy...

A most bemutatásra kerülő Farmosi foltos fügét egy sétám során találtam, és felkeltette az érdeklődésemet a különleges cukorfoltossága miatt. Sok füge – főleg a sárga bőrűek – hajlamosak arra, hogy éréskor cukorfoltok jelennek meg rajtuk barna pettyek, foltok formájában. Ezt a jelenséget leginkább a banán miatt ismerheti bárki. A banán szokott a kamrában az állás közben először csak foltokban, majd teljes egészében megbarnulni. Sokan ilyenkor azt hiszik, már romlott. Pedig dehogy! Ilyenkor a legfinomabb. A foltok ugyanis az érés közben felszaporodó cukor miatt jönnek létre, ami azt jelzi, hogy bizony nagyon édesre érett a gyümölcs. A fügén is így jelennek meg a cukorfoltok. Ezek a fügék tehát nem rohadtak, nem romlottak, egyszerűen csak mézesen-édesen érettek. 😊 Ami érdekes ebben a fügében, hogy igen nagy számban jelennek meg rajta ezek a cukorfoltok, ami valóban nem teszi éppen dekoratívvá és kívánatossá. De lépjünk túl ezen, és fogadjuk egyszerűen, hogy a Farmosi foltos a fügék Chok...

Időnként hajlamos vagyok arra, hogy egy-egy ország fügéi között elvesszek, és olyankor abban az időben leginkább azok érdekelnek. Egy ideje a horvát fügék iránt érdeklődöm, mert nagyon jó hírben állnak, így el is kezdtem a főbb fajták begyűjtését. Ezen fajták egyike a Šaraguja füge (egyéb elnevezései: crna, crnjaka, šipanka, crnka, crnjača, crnikula) , ami bár nem a legjobb horvát füge, de mindenképpen benne van a tájegység legjobbjaiban, hiszen Dalmácia teljes területén, valamint Bosznia-Hercegovinában, Trebinje környékén termesztik. Ezen kívül szerepel a Horvát Köztársaság Fajtalistáján is. Erről a fügéről írnék most pár szót. A Šaraguja füge növekedési eréje közepes. Habitusa a szétterülő, és a felfelé törő közötti arany középutat képviseli, lombkoronája pedig nyitott, nem túl gazdagon elágazódó. Sötétzöld leveleinek nyele rövid, alakja klasszikus fügelevél alakú, azaz nem túl mélyen szeldelt három- vagy öt karéjos. Mivel a Šaraguja füge unifera típusú, így az első terméshullámr...

Több fajta fügém is van már Horvátországból, amelyek között több típus ( adriai füge, szmirnai füge, kaprifüge ) is képviselteti magát, de a Miljska füge (Ficus Carica) azóta listás volt, hogy olvastam róla egy fügés fórumon . Szerencsére sikerült szereznem néhány dugványt egy fügekedvelőtől, aki éppen Horvátországban járt, így ezt a fügét is lehúzhattam a füge-bakancslistámról. Külön köszönet érte, hogy nyaralása alatt szakított erre időt. 😊 A Miljska füge - mint a horvát fügék általában -, több néven is fut. Ismert elnevezései még: Mujžanka, Mivšca, Ravanka, Črnica, Plavica. Ezt a fajtát nagyon szeretik egyébként Horvátországon kívül még  Szlovéniában is, ahol a tengerparti területeken nagy számban termesztik. A Miljska füge fája közepesen erős növekedési eréllyel bír, és rendkívüli módon bőtermő. Levelei leginkább három-öt karéjosak, klasszikus fügelevél formával. Enyhén lapított gömb alakú termései nem túl nagyok, de annál finomabbak. Nyaka és szára annyira rövid, hogy szint...

A friss füge elég megosztó jelenség, mert kevés ember van, aki kóstolta, de közömbös maradt iránta. Valaki vagy szereti nagyon a friss fügét, vagy egyáltalán nem szereti. Persze az is kérdés, hogy aki nem szereti, az azért nem szereti, mert nem bírja a tömény cukorbombát, vagy azért nem szereti, mert még  sosem evett igazán érett fügét   (a linkre kattintva megtudhatod, milyen is az igazán érett füge) . A kereskedelmi láncok polcain eladásra kínált „friss” fügék ugyanis bárminek nevezhetők, csak éppen frissnek és érettnek nem, ugyanis ha az lenne, ki sem bírná a hosszú utazást, szállítást, és a sokszori átpakolást. Ezért féléretten leszedik, aminek köszönhetően a cukorfoka, és nedvesség tartalma elenyésző, a kaucsukos tejnedv tartalma azonban még elég magas, így egy száraz, kellemetlen ízű vacak csak az egész. Aki ilyen formában találkozott először fügével, az nem csoda, hogy nem szereti. Akadnak azonban olyanok, akik valóban nem rajonganak túlzottan az érett fügéért, de az as...

A Panino füge (Ficus Carica) egy jó minőségű füge hírében álló fajta, ezért mindenképpen be akartam szerezni. Idei első rendelésemmel meg is érkezett egy csodaszép, egészséges növény Bulgáriából, bár ez a fajta nem tartozik az itthon beszerezhetetlen fajták közé. Említik még az alábbi neveken is:  Fico dell'Abate, Albachiara . A Panino füge egy végső méretét tekintve alacsony, kompakt méretű füge. Koronája zárt, tömött, inkább felfelé törő, mint elterülő, ezért ez a fajta alkalmas lehet dézsás nevelésre is . Levelei három-, ötkaréjosak, és kicsik. A sűrű lombozata miatt szükséges lehet a ritkító metszés is, hogy szellős legyen a lombkoronája. Terméseit azonban unifera típusú mivolta okán csak egy hullámban érlel; első termése nincsen. Mindezért azonban bőven kárpótol minket a bő másodteremés, melynek fügéi nagyok, átlagosan 90-100 gramm körüliek, és augusztustól a fagyokig érnek. A lapított gömb alakú Panino füge bőre éretten is zöld (vagy sárgászöld) marad, ami miatt nem tanúsí...

Jeszenszky Árpád (A füge - 1963) szerint a Keszthelyi barna az egyik legelterjedtebb hazai tájfajta, amelyet egyébként már az akkor sokkal hidegebb és zordabb teleink mellett is hazai termesztésre ajánlott fajtaként írt le. Az első elérhető fotót a fajtáról maga Jeszenszky készítette egy Vonyarc-Vashegyi bokorról, így a neten fellelhető írások a fajta eredetét mind ehhez a helyhez kötik. Közepes növekedési erejű  fajta, amelynek ágrendszere erősen szétterülő, így igen nagy helyet kíván meg magának. Vesszői világosbarnák, majd idősebb korukra szürkésbarnák lesznek világosabb szürke pontozással. Az ízközök jellemzően rövidek. Levelei többnyire öt karéjosak, de előfordulnak háromkaréjos, vagy akár teljesen ép szélű levelek is a bokron. Korán termőre forduló fajta (a telepítés utáni harmadik évtől rendszeresen terem) és igen bőven termő mind első, mind pedig második terméshulláma. Biztató a fajtával kapcsolatban, hogy már az 1960-as években tett megfigyelések alapján is az első term...

Az Arany mézfügének (Ficus carica) a  bokra három-négy méter magasságig nő, és szétterülő, sűrű ágrendszerének köszönhetően igen terebélyes méreteket képes elérni. Levelei nagyok, és öt karéjosak leginkább. Fagytűrése a fügék között átlagos. Növekedési erélye eléggé erős, és korán termőre fordul. Az Arany mézfüge gyümölcse középnagy, körtére emlékeztető alakú. Bőre nagyon szép sárga, vagy sárgászöld színű, éréskor barna pöttyök (cukorfoltok) jelennek meg rajta, mint ez általában a sárga fügéknél szokott lenni (ha esetleg érdekel, akkor itt írtam a fügéken megjelenő cukorfoltokról ) . Pépje borostyán színű, lédús, és mézédes. Általában két hullámban, júliustól októberig érik. Friss fogyasztásra a legjobb, de dzsemnek, bornak is kiválóan alkalmas. Állítólag még aszalható is, magas cukortartalma miatt. Mivel azonban ez a mézfüge is olyan, hogy a teljesen érett füge serlegnyílásán képes megjelenni egy "mézcsepp", így rendkívüli módon vonzhatja a hangyákat . És bár serlegnyílá...

Mint azt már a Petrovača bileja fügéről szóló cikkemben is leírtam, Horvátországban igen gyakori, hogy egy és ugyanazon fügének falvanként más nevet adnak. Ez alól a Zamorčica füge sem kivétel, ami szintén egy horvátországi fajta. Ezt, és két másik fajtát ( Termenjača füge , Petrovača bileja füge ) egy kedves ismerősömtől kaptam dugványok formájában, aminek gyűjtőként nagyon megörültem, mert értékes fajta hírében állnak. Ennek a fajtának az elterjed nevei még Horvátországban:  'Zamojcica', 'Barsanica', 'Dobra smokva', 'Visilica', 'Suševka', 'Sušeoka', 'Sušelica', 'Hrvatska', smokva' 'Sušeljka', 'Poljarica', 'Bilica', 'Manjukva', 'Tenica', 'Tjenica', 'Adriatica' (Kalifornia) , 'Dalmatskaya' (Krím) . A  Zamorčica füge egyébként Horvátországban az egyik legjobb, és legelterjedtebb fügefajta.  Az egész horvát tengerparton termesztik, főleg a szigeteken. Horvá...

A Termenjača füge Horvátországból származik, amelyet két másik értékes horvát fajtával ( Petrovača bileja füge , Zamorčica füge ) együtt kaptam egy kedves ismerősömtől dugványok formájában. Mint azt a másik két fajtánál is leírtam, a horvát fügéknek van egy olyan sajátossága, hogy ahány falu, ahány település, annyiféle nevet adnak ugyanannak a fajtának. Ez kissé megnehezíti a fügék beazonosítását, de azért nem lehetetlen. Ennek a fajtának az alábbiak is ismert nevei még: „Terminica”, „Termulica”. Ezzel ez a fajta még a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen ötnél kevesebb elnevezése van. :) A Termenjača füge egy értékes fajta, mert kiválóan alkalmas aszalásra. Első terméseit állítólag elhullajtja, de számomra egyelőre még nem egyértelmű, hogy miért. Majd ha lesznek saját tapasztalataim a fajtával, akkor többet tudok erről írni. A másodtermése igen apró, mindössze 45 grammos átlagsúlyt produkál, és augusztus első dekádjában érik. Termései hosszúkásak, a szárnál enyhén ívelt nya...

A Blanche d'Argenteuil füge (vagy más nevén Blanche de Versailles) egy nagyon értékes fajta, amelyet évszázadok óta termesztenek Franciaországban, hogy aszalják . Termesztését Lhérault és Juignet ismertette (az 1930-as évek környékén).  Ennek a fajtának a híres fáját a franciaországi Roscoffban, a kapucinusok ültették 1621-ben, leírták Lambertye (1874) , Blanchard (1878, 1879) , valamint Martinet és Lesourd (1924) . 1924-ben az ágak 600 négyzetméternyi területet foglaltak el; 80 oszlop támasztotta alá őket, sok gránitból. Bizonyos források szerint azonban ezt a fajtát már a hitehagyott Julianus ( Flavius Claudius Iulianus ) császár idejében (361 körül) is termesztették Galliában. Másfél évig volt saját maga által császárnak kikiáltott uralkodó, és Lutèce-ben lakott, mely helyet különösen nagy becsben tartott. Szőlő- és fügefáit, valamint a Szajna szépségét eképpen dicsérte: „ez az ország kiváló szőlőültetvényekkel is rendelkezik, sok fügefa nő, amelyet szalma...

A munkahelyemtől nem messze a lakótelep panelházai között találtam egymástól pár szász méterre három fügefát (Ficus Carica) is, amelyek megtetszettek nekem, és elkezdtem megfigyelni őket. Mivel a fajtájukat nem ismerem, adtam nekik én nevet. Az egyik a Budai zöld óriás füge , a másik a Budai barna bőtermő füge , míg a harmadik – amely a jelen poszt tárgyát képezi – a Budai barna aszalódó füge nevet kapta  (az előzőekről a linkekre kattintva olvashatsz egy másik posztban) … A Budai barna aszalódó neve már sejteti, hogy ez egy aszalható fajta . Az igazság az, hogy mikor felfigyeltem rá, akkor még fogalmam sem volt róla, hogy ily becses tulajdonsággal is rendelkezik. Figyelmemet hosszúkás, kecses, karcsú fügéivel vonta magára, így rendszeresen visszajártam, és meg-meg néztem, hogyan alakul a fejlődése. A talált bokor rendkívül fiatalka volt még, magassága alig haladta meg a két métert, és mindössze három törzse volt, amelyek vastagsága alig vastagabb, mint egy vaskosabb hüvelykujj. D...