Fügés ember - teszt

A most bemutatásra kerülő afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a cikk megírásának pillanatában hivatalosan nincsen jelen Magyarországon , de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália [Madeira], Spanyolország [Kanári-szigeteken és Andalúzia], Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította. Ebből szerény véleményem szerint az következik, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a fekete fügelégy (Silba adipata) után az elkövetkező években bármikor megjelenhet hazánkban az afrikai fügelégy is. Fotó: inaturalist.org – Katja Schulz Hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80. Ezek között azonban valóban szerepel a füge is olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő például, amelyek között t...

Néhány éve még azt hangoztattuk, hogy a füge mennyire jó, mert hazánkban nem nagyon van ismert kártevője. Na jó, a füge-levélmoly hosszú ideje jelen van, de azon kívül, hogy elrondítja rágásnyomaival a leveleket, sok más kárt nem tesz a fügében, így igazából sok vizet nem zavart. De aztán egyre több felől lehetett olyanokat hallani, hogy kukacos fügét találtak, meg hogy tele van a füge nyüvekkel, és hogy mit lehet tenni ellene? Ahhoz azonban, hogy tenni tudjunk ellene, fontos lenne tudni, hogy egyáltalán ki vagy inkább mi az ellenség, mi ellen kell tenni bármit is. De sajnos a kártételt ritkán szokták lefotózni az emberek, ami egyrészt érthető is. Ki szeretne egy kukacokkal teli fügét fotózgatni? Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne a tettes azonosítása felé, mert sajnos a fügének több olyan kártevője is van, amelyik ily módon károsít. Ezért ismételten megkérek mindenkit, aki a cikkeimet olvassa, hogyha kukacos fügével találkozik, akkor legyen szíves fényképet készíteni, és azokat e...