Fügés ember - teszt

Az Agrárszektor portálon olvasható egy cikk arról, hogy világviszonylatban hol mennyit fügét termesztenek, illetve ehhez mérten a cikk második felében pedig a hazai fügehelyzetről olvashatunk. Ehhez a második részhez járultam hozzá egy interjú keretében adatokkal, információkkal. Ebből a cikkből idézek egy részletet kedvcsinálónak, akit érdekel a teljes írás, az agrarszektor.hu hasábjain olvashatja el... [...] A magyar füge kedvelők leginkább csak „fügésember”-ként ismerik Medve Zsoltot, aki Farmoson alapította meg füge fajtagyűjteményét és e növény kapcsán igen széles körben tájékoztatja az érdeklődőket, például a www.fugesember.hu oldalán keresztül is. A növény magyarországi helyzetéről beszélgetett vele az Agrárszektor. Mióta van füge Magyarországon, és volt e valaha tervben az üzemi termesztése? Amiről én tudok, azok Mátyás király fügéi. Két éve jártam a budai Várban, és a várkapitányság munkatársainak kíséretében megtekintettem az ottani fügéket. Ekkor esett szó arról, ...

Amint tapasztalhattuk az eddigiekből, a 2023-as év már indulása pillanatában is jelentősen melegebb volt, mint a tavalyi. Ebben a cikkben mepróbálom elmagyarázni ennek okait a theguardian.com cikkére hivatkozva. De hogy ne a száraz indoklás legvégére kerüljön a hazánkban fügét nevelgetők számára fontos és releváns információ, a saját mondandómmal kezdem a posztot. Mire készüljön a 2023-as nyáron, aki fügét nevel? Az alábbiakban leírtak alapján én azt mondanám, hogy a nyár nagyon meleg lesz, ami kedvez majd természetesen a fügének. Azonban a tavalyi nyár tapasztalatival felvértezve azt kell mondjam, nem árt készülni arra, hogy a forróság könnyedén párosulhat majd megint aszállyal . A füge pedig nem viseli túl jól az aszályt , így mindenképpen számítani kell arra, hogy valamilyen módon biztosítsuk a fügéink számára megfelelő mennyiségű vizet. Aki megteheti, de nem tette, itt az ideje kutat fúratni, amit jelenleg a jogszabály is támogat, ugyanis az első vízrétegig történű fúrásokat megin...

Egy korábbi cikkemben már írtam az aszályról , de akkor csak érintőlegesen, hiszen inkább a fügét sújtó aszálykárról, és mérséklésének lehetőségeiről ejtettem szót. Már azon cikk írása közben világossá vált számomra, hogy ennek a témának érdemes lenne egy önálló posztot szánni, és ennek most jött el az ideje. Ha visszatekintünk a történelmi időkre, akkor feltűnik, hogy aszályos évek mindig is voltak. Az időjárás is folyton változik, ahogy az életben is egyetlen dolog állandó, és az nem más, mint a változás. Ha közel ezer éves mintából dolgozunk, kiderül, hogy ciklikusan működik a bolygónk klímája, és nem feltétlenül a szén-dioxid, vagy legalábbis nem csak az önmagában az oka a globális felmelegedésnek, és az éghajlat változásoknak. Igen, tudom! Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb „divat” a klímaváltozás elleni harc, de vajon valóban annyira változik a klíma, vagy csupán egy normális jelenségről van szó, amelyet most eszközként használnak bizonyos érdekeltségi körök? Ígérem, nem fogok ...