Fügés ember - teszt

Sokat írtam már a kertemben lévő ribizli fajtákról , és általában mindenhol leírom, hogy mennyire könnyű a ribizli dugványozással történő szaporítása. Ebben a cikkben most ezt fogom bemutatni lépésről lépésre, hogy lássátok, tényleg mennyire egyszerű a ribizli dugványozása. Ebben egyébként nincs nagy különbség a piros ribizli és a feketeribizli között, mindkettő egyaránt jól gyökeresedik, ha a megfelelő dugványt a megfelelő időben a megfelelő közegbe dugványozzuk, majd a megfelelő körülményeket biztosítjuk a számára a megfelelő időn keresztül... 😁 Mikor érdemes a ribizlit dugványozni? A szakirodalom szerint ősszel lombhullás után, vagy tavasszal rügypattanás előtt. A lényeg, hogy a dugványokat még a növény nyugalmi állapotában vágjuk le és dugványozzuk el. Látható tehát, hogy igen nagy idő intervallum áll rendelkezésünkre ehhez, én mégis a tavaszi dugványozást részesítem előnyben, és ezt ajánlom mindenkinek. Ennek egyik oka az, hogy az ősszel eldugványozott vesszőket tavaszig ...

A hottentottafüge  (Carpobrotus edulis)  egy Dél Afrikában őshonos szukkulens növény, amely a kristályvirágfélék  (Aizoaceae)  családba tartozik. Szokásos elnevezései még a boszorkányujj, a savanyú füge, a tengeri füge és a jégvirág is. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionír növényként telepítettek be Európába. Élénkzöld (idősebb korban vörösesek) pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, és nagyjából 60-130 x 10-12 mm méretűek. A kúszó hajtástengely a szárcsomóknál (nóduszok)   legyökerezik, így a növény vegetatív módon is rendkívül gyors térhódításra képes. Májustól szeptemberig nyíló 100-150 mm átmérőjű sárga, vagy halványrózsaszín virágai felületes szemlélő számára rendkívül hasonlítanak a fészkesek (Asteraceae) virágzatához.  A hottentottafüge mutatós nagy virágai azonban egyetlen igazi magányos virágok, nem pedig virágzatok. Húsos, savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermése 35 mm átmérőjű,...

Hamarosan itt a tavasz, és eljön az ideje a füge körüli tavaszi munkálatoknak is. Ilyenkor mérjük fel az esetleges téli fagykárokat, és ilyenkor jön el a füge metszésének is az ideje is. Ilyenkor sokaknak lesz hirtelen kisebb-nagyobb mennyiségben feleslegessé vált füge ágacskája, amiből kis hozzáértéssel akár új növényeket is nevelhetünk. Adódik is rögvest az első módszer a füge tavaszi szaporítására, ami nem más, mint a füge dugványozása tavasszal. Nekem is ilyenkor szoktak lenni eladásra meghirdetett dugványok a füge-fajtagyűjteményem éppen metszett fügefajtáiról , így ilyentájt érdemes sűrűbben figyelni a weboldalt vagy a Facebook oldalamat , ha érdekel a lehetőség. De ha feliratkozol a hírlevélre , biztosan nem maradsz majd le róla.🤠 Természetesen nem csak dugványozással lehet tavasszal szaporítani a fügét, hanem bujtással, vagy tősarjak leválasztásával is. Mindegyik módszerről írtam már korábban önálló cikket, így most ezeket csak részben írom le összegzésként, hogy egy ...

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) egy igen fontos alapanyag a konyhában a különleges íze és aromája miatta. Ugyanakkor pont ezen különleges íz miatt van az, hogy a gyömbér senkinek sem közömbös. Az ember vagy nagyon szereti, vagy nagyon nem. 😊 Ez a cikk most azoknak szól, akik nagyon szeretik a gyömbért, és szívesen megtermelnék otthon, saját maguknak az évi szükségletet belőle, hiszen a gyömbér könnyedén gondozható növény. Jómagam azok közé tartozom, aki nagyon szereti a gyömbért, és szoktam is ültetni belőle egy-egy kisebb gumót  (hivatalosan rizómának neveznek, így a továbbiakban én is rizómának fogom írni) cserépbe, hogy legyen saját gyömbérem. Valahogy sokkal jobban esik az, amit magamnak termelek meg, de ha már csak a gyömbér árát nézzük, akkor is simán megéri magunknak nevelgetni, hiszen egy-két kisebb rizóma egy szezon alatt akár ötször annyi gyömbért is eredményezhet, mint amennyit elültettünk. Alapanyag beszerzése gyömbér ültetéséhez Sajnos a kereskedelm...

Budapesti születésű vagyok, a XI. kerületben születtem, és ott is nőttem fel. Gyermekkoromban rengeteget jártunk a Gellért-hegyre és a Tabánba, így mindkét helyhez nagyon kedves emlékek kötnek. Emlékszem rá, hogy már gyermekként is mennyire imádtam a gyümölcsöket, azok között is leginkább a bogyósokat. A mostani poszt témáját képező tabáni szederfáról is sokszor csemegéztem. Aztán felnőttem, és az élet elszólított Budapestről. Feleségemmel és három gyermekemmel végül Farmoson horgonyoztuk le életünk hajóját, és azóta is itt élünk. Az elmúlt napokban került a szemem elé véletlenül egy cikk a tabáni eperfákról, aminek köszönhetően ismét eluralkodott rajtam a nosztalgia. Elmentem hát, hogy meglátogassam a tabáni eperfát, hátha még megvan. És bizony megvan még. A Főkert oldalán a neves fák között a tabáni eperfának is szenteltek egy egész oldalt, ahol az alábbiakat írják róla: „Mi maradt meg, jóformán egyedül, az egykori Tabánból? Egy (országosan is ritkaságnak számító fekete) ep...

Az utóbbi időben egyre többször olvasni arról, hogy változóban van hazánk éghajlata. A telek egyre melegebbek, havat csak elvétve látni, a nyaraink egyre forróbbak és aszályosabbak. Ha az éghajlat változik, annak pedig egyenes következménye, hogy ehhez alkalmazkodva elkezd változni az élővilág is. Fajok tűnnek el, és jelennek meg helyettük újabbak. Van akinek ez természetes, és vannak, akik ezellen küzdenek... Tavaly nyáron több cikk is szembejött velem, amely arról siránkozott, hogy az Alföldön elkezdett elvadulni és egyre jelentősebb teret hódítani a fügekaktusz . A cikkek szerint annyira jelentős ez a megjelenés, hogy a fügekaktusz kiszorít több, az Alföldön őshonos növényfajt az élőhelyükről. Nem vagyok szakértője ennek a témának, de én azt gondolom, nem biztos, hogy az embernek állandóan be kellene avatkoznia a természet hatás-ellenhatás folyamataiba. Mint írtam, egyes fajok megjelennek, egyes fajok eltűnnek. Ez így megy, amióta az élet kialakult a bolygón, ez alól nem lehet k...

Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat , illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk . Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor. Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok... Azonban néha ...

Szakmámat tekintve igazából nem sok közöm van a  kertészethez. Minden, amit tudok a kertészkedésről és a növényekről, az egyrészt a felmenőimnek köszönhetők, hiszen vidéki gyökerekkel rendelkezem. Gyermekkoromban is nagyon sokat jártunk le a rokonokhoz. És bár született pesti gyerek vagyok, ennek ellenére sikerült gyermekkorom nagy részét kertes házban leélni, így mindig kert közelben voltam. Nagyon hamar megszerettem a kertészkedést, és a növényekkel való foglalkozást, ami mindmáig elkísért utamon. Ehhez rengeteget tanultam hozzá szakkönyvekből, és internetes szakmai anyagokból, így már elmondhatom, hogy jól boldogulok a kerti teendőkkel... Kicsit hosszúra nyúlt bevezetőm után bele is csapnék a jelen poszt témájának közepébe, ami nem más, mint a birs gyökérsarjakkal való szaporítása. Őszinte leszek, nem tudtam, hogy ez ennyire lehetséges. Nyilván szinte mindent lehet tőosztással, gyökérsarjakkal szaporítani, aminek van már elegendő gyökere. De én négy évvel ezelőtt (még 201...

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését. Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket , de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok. Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat? Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliáb...

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény. Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekr...