Fügés ember - teszt

A most bemutatásra kerülő afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) a cikk megírásának pillanatában hivatalosan nincsen jelen Magyarországon , de Európa több országát (Ciprus, Málta, Portugália [Madeira], Spanyolország [Kanári-szigeteken és Andalúzia], Ausztria, Franciaország, Olaszország) már sikeresen meghódította. Ebből szerény véleményem szerint az következik, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a fekete fügelégy (Silba adipata) után az elkövetkező években bármikor megjelenhet hazánkban az afrikai fügelégy is. Fotó: inaturalist.org – Katja Schulz Hogy a Közép-Afrikából származónak tekintett, gyümölcslegyek (Drosophilidae) családjába tartozó rovar miért a fügelégy elnevezést kapta, nem tudni, ugyanis nem fajspecifikus kártevő, így nem kizárólag egy gazdanövénye van, hanem úgy nagyjából 80. Ezek között azonban valóban szerepel a füge is olyan egyéb gyümölcsök mellett, mint az őszibarack, eper, málna, szeder, nektarin, szilva és szőlő például, amelyek között t...

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk. Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy h...

Már a tavalyi (2023) évben is több olyan eset volt, amikor arra panaszkodtatok, hogy az éretlen fügék belsejében kukacokat, nyüveket találtatok. Ezen esetek száma az idei szezonban jelentősen megemelkedett, amely engem is arra ösztönzött, hogy mind nagyobb figyelmet szenteljek az akkor még csak gyanusítottként kezelt Fekete fügelégynek (Silba adipata) . Mára már biztosan tudjuk, hogy ezen esetért ez a gyümölcslégy volt a felelős. Fotó: Karthik De nem csak én vettem komolyan ezt az angol nyelven BFF-nek rövidített (Black Fig Fly) fügespecifikus kártevőt, hanem Ballai Gergő növénygyűjtő is, akivel nagyon sokat beszélgettünk már a kártevőiről, és sok hasznos információt cseréltünk már ki egymás között. Gergő komolyabban utána olvasott a fügelégy elleni lehetséges védekezési módoknak, és nagyon érdekes és olvasmányos cikket írt belőle. Ezt a cikket szeretném veletek megosztani úgy, hogy itt-ott hozzáteszek néhány gondolatot – szürke keretes szövegek – ehhez a remek íráshoz. A feke...

Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán. Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak ...

A most bemutatásra kerülő fajspecifikus kártevőre egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy jó lenne, ha írnék róla, mert Olaszországban komoly károkat okoz a fügefákon. Ez a kártevő nem más, mint a füge ormányos (Aclees taiwanensis) . Kicsit kutakodtam, és amit találtam, egyáltalán nem volt kedvemre való. A kártevő ugyanis Európa több országában jelen van, és sajnos akad közöttük igen közeli ország is. A hivatalos bejelentések szerint Európában először 1997-ben Franciaországban jelezték jelenlétét, majd 2005-ben Olaszországban is megjelent, míg végül idén (2024-ben) már a Lengyelországban is leírták megjelenését . Így szomorúan ugyan, de kijelenthetjük, hogy bár cikkem megírásáig hazánkban nem jelent meg a füge ormányos , de már a spájzban van... Fotó: © Marco Huang Ezért gondoltam, hogy írok róla egy figyelemfelkeltő írást erről kimondottan csak fikusz fajokat károsító rovarról, mert azt hiszem, hogy ha Lengyelországban jól tudja magát érezni ez a rovar, akkor hazánk éghajl...

Az elmúlt két évben igencsak emelkedett számban kaptam jelzéseket egy aprócska bogár jelenlétéről a fügén. Némi zavart okozott nekem, hogy egyrészt a fényképek minősége nagyon gyenge volt, alkalmatlan az azonosításra. Másrészt a jelzések olykor friss fügén történő észlelésről érkeztek, máskor pedig otthon aszalt fügékből másztak elő. A fotók azért annyira jók voltak, hogy alakra látszódjon a hasonlóság az észlelt rovarok között, de körülbelül ennyi voltak jók. Az már azonban biztosan körvonalazódott, hogy a kártevőmentes magyar füge teória koporsójába éppen most kovácsolódik a következő szeg... Aztán megjött az áttörés, az egyik közösségi platform fügés csoportjában találtam egy fényképet, amelyen már felismerhető volt a rovar, amely nem más, mint a jelen poszt alanyát képező gyümölcsfénybogár faj, a kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) . Ezt a rovart szokás volt magyar nyelven aszalványbogárnak is nevezni, de ez az elnevezés nem teljesen helytálló, hiszen nem csak ...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezet...