Fügés ember - teszt

Bár ezt a posztot csak most írom meg, de maga az esemény még 2024 novemberének első harmadában esett meg farmosi házunk kertjében. Igazából az egész úgy indult, hogy van egy kisebb baráti társaság, akikkel úgy két éve összejárunk havi rendszerességgel társasjátszani . Ilyenkor persze nem csak játszunk, beszélgetünk is a világ és saját életünk dolgairól, és egy ilyen beszélgetés alkalmával vetettük fel feleségemmel, Dórival 😍, hogy nem-e lenne kedvük közösen káposztát savanyítani   (ehhez tudni kell, hogy mi saját felhasználásra évek óta készítünk minden ősszel-tél elején nagyjából 30 kg savanyú káposztát, amit általában tavaszig meg is eszünk, mert nagyon szeretjük) . De nem ám akárhogyan fogjuk a káposztasavanyítást elkövetni, mert nem ecetes káposztát készítünk, hanem valódi savanyított káposztát: hatalmas, négy késes káposztagyalun legyaluljuk, hordókba pakoljuk, „tapossuk”, fűszerezzük, majd hagyjuk a saját levében jól beerjedni. Annyira megtetszett nekik az ötlet (többen ...

Ebben a posztomban azt fogom bemutatni lépésről lépésre, hogyan készítettem házi édesítőszert Stevia levelekből, de mielőtt ebbe belemennék, muszáj írnom egy kicsit magáról a Stevia növényről , és a belőle készíthető édesítőszerről, majd bemutatom, én hogyan készítettem el a saját házi steviámat. Miután a finomított cukrokat több évtizeddel ezelőtt fehér méregnek kiáltották ki, egyre nagyobb teret nyernek a különböző édesítőszerek a világban. Ezek egészségre gyakorolt hatásait az utóbbi években egyre többet vizsgálták, és sajnos kiderült, hogy az öszvér sem jobb a lónál, azaz sok esetben a cukorpótló szerek sem annyira tesznek jót nekünk. Főként a kémiai úton előállított édesítőszerekkel van a probléma, ami sajnos a az egyik legnépszerűbb édesítőszer, a Stívia esetében is így van, de erre majd lentebb visszatérek még. Mi is a Stívia valójában? A Stevia, vagy Stívia egy ma is cukorpótlóként használt növény  (Stevia rebaudiana) , amellyel kapcsolatban az első vizsgálatokat, k...

A most bemutatásra kerülő amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) , vagy másik közismert nevén a Cranberry növényemre még 2019-ben tettem szert egy impulzív vásárlás során, mert megtetszett. Akkor még nem sokat tudtam róla, csak emlékeztem, hogy egy nagy rakás étrendkiegészítő dobozáról mosolyognak a szép piros bogyók. Azóta persze jó sokat kutakodtam róla, és kiderült, hogy nem véletlenül összetevője annyi étrendkiegészítőnek. Ez a növény ugyanis egy vitaminbomba, és talán csak azért nem lett sokkal népszerűbb, mert az a hír járja róla, hogy nagyon körülményes a tartása. Pedig ez nem igaz. Pár elvárását kell csak figyelembe venni a Cranberrynek, és akkor nem hogy könnyen tartható, de ráadásul bőven termő növény is lesz belőle bárkinél. Az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) bemutatása Az amerikai tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) a hangafélék (Ericaceae) családjába sorolt áfonya (Vaccinium) nemzetség egyik faja. Bogyótermését gyümölcsként, fűszerként és gyó...

A stevia nemzetségbe 240 faj tartozik, melyek nagy része Dél-Amerikában és Mexikóban őshonos, de számos faj megtalálható északon is, például Arizónában, Új-Mexikóban és Texasban is. A ma is cukorpótlóként használt növénnyel, a Steviával (Stevia rebaudiana) kapcsolatos vizsgálatokat, kutatásokat első ízben egy spanyol botanikus és orvos, Petrus Jacobus Stevus (Pedro Jaime Esteve) kezdte meg, akinek a stevia név is köszönhető. Egyébként hivatalos magyar elnevezése pedig a jázminpakóca, de nevezik még édesfűnek vagy édes levélnek is. A stevia az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény. A levelek édessége 30-45 szöröse a szacharóz édességének, így valóban tökéletes cukorpótló. Leveleiből több féle módon is készülhet kivonat, de akár teaként is fogyasztható főzete. A Guarani nép már több, mint 1500 éve használja ezt a növényt és iparilag Paraguayban és Brazíliában is nagy mennyiségben állítják elő és...

Egyre inkább közkedvelt hazánkban a kék mézbogyó (Lonicera caerulea) , amely eredtileg Eurázsia északi részén és Kanadában honos. Legelterjedtebb Szibériában és Japánban, ahol gyümölcseit gyűjtik és sokoldalúan felhasználják. Mivel idehaza leginkább csak mézbogyóként ismert, a továbbiakban elhagyom előle én is a kék jelzőt. Hosszú életű, akár 50 évig is élhet. Látványos termései miatt díszbokornak is ültethetjük, de gyümölcse igazi különlegesség, főleg mert nagyon korán, akár már áprilisban érik. Fagytűrése rendkívüli, akár a -45 fokos hideget is elviseli a növény, de még teljes virágzásban is kibírja a -8 fokot is anélkül, hogy terméskiesésre kellene számítani... A mézbogyó igényei A mézbogyó 1,2-1,5 méter magasra növő, széthajló ágrendszerű lombhullató bokor (1. kép). A hajtásokon keresztben átellenesen álló ovális levelei kékeszöld színűek, enyhén viaszosak. A fajták bokrának, levelének és gyümölcseinek mérete, alakja eltérést mutat. Kora tavasszal nyíló sárgásfehér virá...

A galagonyafajok (Crataegus spp.) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, azon belül is az almafélék (Maloideae) alcsaládjába tartoznak. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág. A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. Bogas sátor virágzatuk májusban, júniusban nyílik. A virágok színe az egyes fajták között eltérő lehet. Fehér, krémfehér, sárga, rózsaszín és piros színű változatok is léteznek. Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Ősszel érő, piros, narancs vagy vörös színű, gömbölyű vagy toj...

A csipkebogyót (Rosa canina) mindenki ismeri: Magyarországon szinte mindenütt megtalálható. Van, ahol vadrózsának vagy csipkerózsának is nevezik, hivatalosan azonban gyepűrózsának hívják. Sok helyen megterem, hiszen nem igényes növény, leginkább hegyoldalakon, erdőszéleken, irtásokban, erdősávokban találkozhatunk vele. Ismertségét jelzi az is, hogy a köznyelvben számos egyéb névvel illetik, úgymint bicskefa, csipkefa, ebcsipke, ebrózsa, istenátkoztafa, parlagi rózsa, tüskefa. A termésére is nagyon sok kifejezést hallhatunk. Ilyen a bicske, csipke, csipkebogyó, csipkenye, csirke, gugya, hecsedli, hecsepecs és szaragógya. A bokor magassága egy-két méter, de néha elérheti akár a három méteres magasságot is. A levelek oválisak, élénkezöld színűek, és körülbelül négy-öt centi hosszúak. A virágok aprók, fehérek, rózsaszínűek vagy pirosak, és általában június és július között nyílnak. A termés (csipkebogyó) szintén piros, körülbelül egy centi átmérőjű, és általában augu...

A kora tavasz jellegzetes erdei növénye az egyre kedveltebb Medvehagyma (Allium ursinum) . Lelőhelyein szinte szőnyegszerűen borítja a talajt. Élénk zöld, hosszúkás, fényes leveleiről, a körülötte terjengő fokhagymás illatról könnyen felismerhetjük. Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van. A medvehagyma életmódja, élőhelye Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg a gyert...

Rendszeres időközönként előfordul a Kreatív Kertész blogon, hogy bemutatunk egy-egy igen sokra tartott, nagy népszerűségnek örvendő növényt. Ez a növény most a fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa) lesz. Pár éve ettől a szupergyümölcsnek kikiáltott csodanövénytől zengett az internet. Az arónialáz természetesen Amerikából indult, és még nálunk is futótúzként söpört végig. Mára a láz csökkent, de az aróniabogyó préselt levét, illetve a hatóanyagait valamilyen formában tartalmazó étrend kiegészítők mind a mai napig kaphatóak, méghozzá elég borsos áron. Eközben kevesen tudják, hogy a fekete berkenye alapjában véve egy igen igénytelen növény, amelyet nagyjából bárki viszonylag kevéske gondozással nevelgethet a kertjében. Én a feleségem szüleinél találkoztam ezzel a növénnyel élőben, és bevallom, először fogalmam sem volt, hogy mi az, csak megtetszett a bokor, és az azt tarkító, kékes viaszréteg alá bújt temérdeknyi fekete bogyó. A bokor nagyon dekoratív, főleg őszre, mikor vöröses...