Fügés ember - teszt

Sokunk nagy kedvence az alig másfél méteres bokrokon tündöklő fekete, fehér, rózsaszín vagy éppen piros bogyók, azaz a ribizlik. Ezek a csodás gyümölcstermők rengeteg egészséges gyümölccsel tudnak minket évről évre megajándékozna. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy minden évben szakszerűen megmetsszük őket. Metszés, és élettani folyamatok szempontjából azonban különbséget kell tenni a feketeribizli (Ribes nigrum) és a piros ribizli (Ribes rubrum) között. A két faj ugyanis eltérő metszési módot igényel a bőséges termés biztosítása érdekében. Joggal merülhetne fel a kérdés, hogy mi a helyzet a fehér és a rózsaszín ribizli fajtákkal? Ezek tulajdonképpen színhiányos piros ribizlik, azaz a Ribes rubrum fajhoz tartoznak, így gondozás és metszés szempontjából is ekképp kell kezelni őket. Feketeribizlik metszése (Ribes nigrum) A feketeribizli az egyéves vesszőkön hozza a legtöbb termést, majd ahogy öregszik a vessző, egyre kevesebb és apróbb termések fejlődnek rajta. Ezért a feketer...

Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán. Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak ...

Mostanában nagyon sok olyan kérdés fut be hozzám, hogy segítsek, mert a füge levelei elkezdtek sárgulni, hullani, vagy végzetesebb esetben akár teljes lombvesztés is történt. Ilyenkor jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi történik a növénnyel, hiszen az ősz még messze van. Ilyenkor kapom a következő kérdéseket: miért hullik a füge levele? miért sárgulnak el a füge levelei? miért fonnyadnak és hullanak le a fügék? Az ehhez és hasonló kérdések teljesen jogosak, főleg, ha öntözni is szokta a kerttulajdonos a szeretett növényét. A füge leveleinek sárgulásával kapcsolatban korábban is írtam már cikket , ha esetleg úgy érzed, ez a poszt nem ad választ a problémádra, akkor olvass bele abba is, mert abban más oldalról közelítettem meg a témát. Légköri aszály... A füge leveleinek idő előtti hullása, a fügelevelek sárgulása mögött több ok is állhat, de ha csak nincs valamilyen komoly baja a növénynek, akkor valószínűleg a hosszú ideje fennálló kánikula és az ehhez társuló tartó...

Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge. A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek. Jött a sarkvidéki hideg! Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott...

Akinek vannak cserepes vagy dézsás növényei, már biztosan találkozott azzal a jelenséggel, hogy az edénybe befészkelik magukat a földigiliszták. Köztudott a földigilisztákról, hogy a talajminőség szempontjából a jelenlétük rendkívül előnyös. De jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon ez igaz-e akkor is, ha az a talaj éppen egy cserépben vagy dézsában van. Ebben a cikkben ezt a kérdéskört taglalom. A földigiliszták hasznos kis élőlények, amelyek a talajban élik egész életüket és ott is szaporodnak. Szaprofágok, amely annyit jelent, hogy korhadó-szervesanyag-maradványokkal táplálkoznak. Bizonyos fajok, mint például a közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) képesek kevéssé elromlott vagy akár a teljesen friss, üde zöld növényi részekkel is táplálkozni. Ezen növényi részek kedvéért éjszaka kimásznak a föld felszínére, és ott csemegéznek. Más fajok a humuszos talajjal táplálkoznak, és erősen elbomlott, humuszos szerves anyagokat fogyasztanak. Ezek a fajok általában fakó szín...

Sokszor írtam már arról, hogy a fügék többsége igen sikeresen tartható dézsákban is akár a balkonon. Írtam már arról, hogy ezeket a dézsás fügéket hogyan kell gondozni, trágyázni és teleltetni , de nem írtam még az egyik legfontosabb feladatról, a rendszeres gyökérmetszésről. Pedig ez egy nagyon fontos művelet, hogy kedvenc dézsás fügénk megőrizze vitalitását, és folyamatosan fejlődhessen, növekedhessen. A napokban osztottam meg a videómat a YouTube csatornámon a fügék gyökérmetszéséről, és mint azt tőlem megszokhattátok, ehhez a videóhoz is tartozik egy cikk itt a Fügés emberen, amelyben kicsit bővebben, részletesebben írom le mindazt, amit a vidóban bemutatok. Mi is az a gyökérmetszés, és mire való? A növényeknek, így a fügének is szokása, hogy a gyökérzet és a lombkoran arányosak legyenek egymással. Ezért a kicsi, szűk helyre ültetett növények növekedése és végső mérete elmarad azokétól, amelyeknek bőven van területük a fejlődéshez. Így van ez a dézsás növényekkel, dézsás fü...

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠 Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők: Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő. Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje. Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne. Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári h...

Rendszeresen visszatérő téma a közösségi platformokon, hogy a fügét érdemes-e fának nevelni. Vannak, akik szerint ez a legjobb módja a füge termesztésének, de valóban így van ez? Bár már korábban is írtam cikket arról, hogy a fügebokor vagy a fügefa a jobb választás , ebben a cikkben is ezt a témát fogom boncolgatni részletekbe menően pro és kontra érvekkel megtűzdelve. Miért akarják egyesek fának nevelni a fügét? A legtöbbet hallott érv az, hogy mert így szebb, vagy hogy mert így nem kell bujkálni alatta, és kisebb helyet foglal. Van, aki szerint emellett még többet is terem, de ugye ez eleve paradoxon, mert ha kisebb helyet foglal, az azt jelenti, hogy kisebb a koronája, azaz a termőfelülete, így nem teremhet többet. Azon kívül tehát, hogy valójában a fának nevelt füge eltekintve néhány kivételtől nem teremhet többet, mint a bokor, a többi érv még igaz is lehet szubjektív szempontok alapján. Én mégsem ajánlanám a füge fának nevelését! Ez azért van így, mert a fa nem más, mint ...

A nappalok egyre hosszabbak, a hajnalok pedig egyre melegebbek. Biztos jele ez a közeledő tavasznak, és ilyenkor sokakban merül fel a kérdés, vajon elérkezett-e már a tavaszi munkálatok és a füge metszésének ideje? A fügét – mint tudjuk – tél végén a legideálisabb metszeni, mert akkorra már látszódnak az esetleges fagykárok jelei is. Február vége, március eleje már megfelelő időpont a füge metszéséhez, hiszen innentől már a füge számára kritikus hidegek nem várhatók. Több cikket is írtam már a füge metszése témában, és azok között előfordul olyan is, amiben arról írok, hogy feltétlenül kell metszeni a fügét, míg a többi cikkemben tanácsokat adok arról, hogyan kell szakszerűen metszeni a fügét, vagy hogy éppen hogyan nem szabad metszeni a fügét semmiképpen sem. Ez azonban csak egy látszólagos kettősség, hiszen köztudott, hogy minden növény képes metszés nélkül is teremni. Kiváltképpen igaz ez a fügére is. A nem metszett füge egy idő után beáll, növekedése lassul, és kiegyenlítet...

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés...