Fügés ember - teszt

Sokszor olvasom a kérdést, hogy lehet-e a fügét permetezés nélkül gondozni, nevelni hazánkban? A kérdés nagyon is jogos, hiszen hosszú évek óta tartja magát a kijelentés a köztudatban, hogy „a fügének hazánkban nincsen kártevője”. Sajnos azonban ez a kijelentés már csak egy kiüresedett, valóságtartalmától (részben) a klímaváltozás által megfosztott szlogen. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy nincs olyan a természetben, hogy egy faj érinthetetlen lenne, aza ne lenne kártevője vagy kórokozója. El kell fogadni, hogy az ökológiai körforgásban mindenki eszik valamit, és mindenkit eszik valaki. Ezt akár ki is használhatjuk, ha ügyesek vagyunk. Akik régebb óta olvassák a cikkeimet, azok nagyjából tudhatják már, hogy általánosságban véve az organikus kertészkedés áll közel a szívemhez. Nem vagyok híve a kemikáliák használatának a kertben, és ha nem muszáj, műtrágyákat sem alkalmazok. Ugyanakkor azt is láthatják régebbi olvasóim, hogy sorra írom a cikkeket a hazánkban megjelent, vagy h...

Régóta készülök ennek a cikknek a megírására, mert fontosnak tartom tisztázni a füge növényvédelme témát. Az elmúlt évtizedekben egyre melegebbek a telek, szárazabbak és forróbbak a nyarak. Hogy ez most tartós éghajlatváltozás eredménye, vagy csak átmeneti melegebb időszaka a Földnek, az teljesen mindegy a cikk témájának viszonylatában. Az eredmény mindenképpen ugyanaz, egyre több inváziós rovarfaj jelenik meg hazánkban, és ezek között akadnak olyanok is, amelyek legalább annyira szeretik a fügét, mint mi magunk. Írtam már cikket a füge-levélmolyról , vagy a füge-levélbolháról , de bármelyik pillanatban megjelenhet  hazánkban akár a  fekete fügelégy  is  (update: sajnos a fekete fügelégy megjelenése már nem feltételezés, hanem valóság , ugyanis 2024 augusztusában sikerült befognom egy példányt, amelynek az azonosítása is megtörtént) . Előre szólok, hogy kicsit csapongani fogok a cikk során, és lesznek benne látszólag a témától eltérő elkanyarodások, de ígérem, a végé...

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés...

Ez a poszt Mike Shanahan  The nearly magical properties of fig trees  című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2018. szeptember 17-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről, és azok szerepéről az ökológiában. Amikor 1883-ban kitört az indonéz Krakatoa vulkán, az általa kibocsátott hullámok a mintegy 50 kilométerre fekvő Jáva nyugati részén fekvő Bantamba-t is elérték, és a parttól számított több, mint 300 méternyire letarolták az erdőt. Egy évvel később odalátogató francia tudósok elmondták, hogy csak magas fügefák maradtak állva, csupasz ágaik az ég felé nyúltak. Visszatérve a Krakatoa-ra, az életnek nyoma sem volt. A sziget nagy része elpárolgott, és ami megmaradt, azt egy 60 méter mély hamutakaró alá temették. Nemsokára azonban ott is több fügefa faj kezdte megvetni a gyökereit, amelyek vélhetően vándormadarak, és denevérek által kiürített magvakként érkeztek. E...

Ez a poszt Mike Shanahan  Who eats figs? Everybody (Ki eszik fügét? Mindenki)  című blogbejegyzésének magyar nyelvű fordítása, amelyet a szerző 2013. január 22-én publikált blogján. Szeretem olvasni a cikkeit, bejegyzéseit, mert hatalmas tisztelettel ír a természetről, ezen belül a fügékről és azok szerepéről az ökológiában. „A füge elfogyasztásának legmegfelelőbb módja, ha négy részre osztjuk a csonknál fogva, és felnyitjuk, hogy csillogó, rózsás, nedves, mézes, nehéz. szirmú négyszirmú virágot alkosson. … De a közönséges módszer az, ha a szájunkhoz emeljük, és egy harapással kiesszük belőle a belsejét.”  – írta D. H. Lawrence Én közönséges fügefaló vagyok. Kevés dolog okoz nagyobb örömet, mint amikor beleharapok egy érettbe, és megeszem. Megfelelő fügével az ízek olyan intenzívek, gazdagok lehetnek, hogy számomra egyértelműnek tűnik, hogy más gyümölcshöz nem lehet hasonlítani. De a füge, amit eszem, csak egy a közel ezer fügefaj közül, és hogy mi eszi meg a többit, az ...

Az alábbi cikket   Emma Marris írta a National Geographic magazin számára még 2016-ban One Tiny Wasp Turns a Fig Tree Into a 150-Foot-High Eden  címen, amely Christian Ziegler német fotóriporter, trópusi ökológus kalandjait mutatja be, amit az Amazonasi esőerdőben kutatja a nem ritkán több, mint negyven méter magas fügefák (nyilván ezek nem a nálunk is megélő Ficus Carica faj tagjai, de azért mégis fügék) lombkoronájában lakmározó számtalan élőlényt. Engem mindig elvarázsolnak az ilyen történetek, ezért ez már nem az első cikk, amelyet lefordítok magyarra, hogy itthon is elérhető legyen. Madarak, denevérek, majmok tucatjával: A termő fügefa az élet lázadása. Mindez a fa és egy rovar ősi partnerségére nyúlik vissza. „Ez teszi őket nagyon különlegessé: a trópusi erdőben bármikor van egy füge, amelynek gyümölcse van.” Christian Ziegler német fotós, egy trópusi biológus, aki egy panamai esőerdő szélén él, egyik szenvedélyéről beszél. Ziegler elmagyarázza, hogy ahol más fákn...

A most következő cikk szintén egy általam készített fordítás, ismét egy fügéről szóló tudományos írás fordítása, amely ismét azért jött létre, mert fantasztikus tudományos háttere van a fügének, és jelentős érdeklődés középpontjában áll a világ számos országában. Hozzánk azonban ezek a tudományos írások valahogy nehezen jutnak el, ha egyáltalán eljutnak. Nekem nagyon megtetszett Dr. Nanthinee Jevanandam:   A Fabulous Fig Tree (a mesés fügefa) írása, amelyet most elhoztam a füge rajongóinak. :) A mesés fügefa A fügét (ficus) gyakran "alapkőfajként" emlegetik, ami azt jelenti, hogy ezek a fák aránytalanul nagy szerepet játszanak egy adott ökoszisztéma számos lényének életében. Ennek a jelentőségnek az egyik fő oka, hogy a fügefák számtalan élőlény számára nyújtanak táplálékot az esőerdőben. Egy kutatás kimutatta, hogy több mint 1270 emlős- és madárfaj, valamint számos hüllő és hal táplálkozik különböző mértékben fügével. Ezen túlmenően sok más trópusi esőerdei fa szezonális, ...