Fügés ember - teszt

Szeretem az öreg fügefák történeteit , és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több fügematuzsálemet is bemutattam a Fügés ember honlapon. Legutóbbi cikkem egy közel 400 éves fügefáról szólt, amelyet sajnos már kivágtak. A most következő történet fügefőhőse mai majdnem 240 éves, és még mindig él. 😊 A most bemutatásra kerülő füge 238 éves, és az angliai Raby kastélyban található. Az az igazán érdekes benne, hogy mivel arrafelé az éghajlat nem mindig kegyes a fügéhez, ezért egy hatalmas üvegházban van, hogy biztosan ne fagyjon el. Valljuk be, azért nem semmi egy növényt közel 240 éven át egy üvegházban nevelgetni. 😀 A kastély és környéke egyébként festői, ha egyszer az Egyesült Királyságba terveznék utazást, mindenképpen meg szeretném nézni, és ezt tudom tanácsolni mindenki másnak is. A cikk alanyát képező fügéről annyit érdemes tudni, hogy 1786-ban hozta Olaszországból Viscount Barnard. Egyetlen törzsű fának van ne...

A Ficus dammaropsis a tányér méretű (emiatt angol nyelven hívják még The Dinner Plate Fig-nek is) , nagy, redőzött leveleivel az egyik legkülönlegesebb fikuszfaj a világon. Az Új-Guineai Felföldön 800-2700 méteres magasságban őshonos. Fiatal levelei bronzos árnyalatúak, amelyek a növekedés során kizöldülnek. Bár ez egy trópusi faj, jól növekszik a hűvösebb éghajlaton akár szabadban is, de természetesen a fagyokat egyáltalán nem tolerálja. Ez egy örökzöld fikuszfaj, amely akár tíz méteres magasságot is elérhet. Nagy, texturált levelei miatt szobanövényként is igen dekoratív tud lenni, bár ha nem kap elég fényt, levelei elhalványulhatnak. Érdekessége, hogy őshazájában a leveleit főzéshez használták; leginkább húsokat csomagoltak bele, és úgy főzték meg, ahogyan mi a töltött káposztát. Toboz formára emlékeztető gyümölcse, a világ legnagyobb fügéje (akár 15 centiméter átmérőjűre is megnőhet) . 😲 A növekvő fügetermés gyümölcs sárgászöld, majd éretten vörösesre változtatja a színét....

Szeretem az  öreg fügefák történeteit , és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több  fügematuzsálemet  is bemutattam a Fügés ember honlapon, és most is egy ilyen történet következik. Véletlenül futottam bele a minap egy cikkbe, amely nem kevesebbet állít, minthogy a világ talán legöregebb fügefája nőtt a franciaországi Roscoffban található kolostor kertjében. Ez a fügefa állítólag 353 éves volt amikor kivágták, és évi 500 kilogramm fügét termett. Ha felkeltettem az érdeklődésedet, olvass tovább. 😉 A roscoffi kolostor kápolnájában őrzött archívum szerint ezt a fügefát 1634-ben ültették a misszionáriusok, akik a portugáliai sintrai kolostorból (Lisszabon közelében) érkeztek. A Roscoff füge egyébként minden tekintetben megfelel a portugáliai „São João Branco” fajtának, így akár igaz is lehet a történet. Alexandre Dumas  Dictionnaire de Cuisine (1873) című művében egy bretagnei, pontosabban roscoffi ...

Az USA-ban az LSU fügefajták az egyik legnagyobb értékkel bíró fajták a fügetermesztők és a fügefajtagyűjtők körében. Én is írtam már több LSU fügefajtáról is itt, a Fügés emberen, ezért gondoltam, itt az ideje, hogy írjak egy cikket arról, hogy pontosan mi fán is teremnek az LSU fügefajták . Minden az 1950-es évek közepén kezdődött az Egyessült Államokban, amikor Ed O'Rourke csatlakozott az LSU Kertészeti Tanszékéhez gyümölcsnemesítőként. Az nemesítési program a 60-as évek közepén ért véget. A louisianai éghajlaton való jó termeszthetősége miatt a Celeste fajtát választották az LSU-ban nemesített fügefajták elsődleges női szülőjének, valamint az 1929-ben Georgiában kifejlesztett Hunt fajtát is használták. Hím szülőként egy kaliforniai kaprifügét használtak, de erről ennél bővebb információt nem találtam sajnos. Amikor a fügetenyésztési program az 1960-as évek közepén megszűnt, O'Rourke több száz fügefát ültetett el Louisiana több pontján, beleértve a Hammond kutatóá...

„ Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! ” „ Itt a kehely, igyál, Uram, László király,             Enyhít... mikép a sír! ” E közismert sorokkal sugallta Arany János , hogy az 1457-ben, alig 18 esztendősen elhunyt uralkodó,  V. László inkább lett mérgezés áldozata, mintsem hogy természetes halált halt volna. Ezt a kortársak és az utókor által is széles körben elfogadott nézetet a történettudomány az elhunyt földi maradványainak vizsgálata alapján egyértelműen cáfolni tudta: az ifjú király leukémiához hasonlatos, rákos betegségben hunyt el. Ha egy uralkodó látszólag ereje teljében távozott a földi árnyékvilágból, gyakran kaptak lábra ilyen és ehhez hasonló vélekedések, ám ezek nagy részét soha nem sikerült bizonyítani. Az utókor szemében egyik legnépszerűbb magyar király, a Lászlót a magyar trónon követő I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490) esetében napjainkig tartja magát a nézet, hogy az életének 47. (m...

A banánfüge  (Ficus pleurocarpa) egy nagyon különleges gyümölcstermő ficus faj. Ez egyrészt megjelenésének köszönhető, hiszen a füge fajoknál megszokott gömbölyded termések helyett hosszúkás termései vannak, amelyek a banánra emlékeztetnek; innen kapta nevét is. Másik egyedi sajátossága, hogy a banánfüge az egyetlen olyan eddig ismert ficus faj, amelynek nem egy saját beporzó fügedarazsa van, hanem egyből kettő is: a Pleistodontes regalis és a Pleistodontes deuterus . Ezen tulajdonságainak köszönhetően joggal nevezhető a ficus fajok kakukktojásának. 😀 A banánfüge (Ficus pleurocarpa) bemutatása A banánfüge egy egylaki ficus faj (tehát egy növényen megtalálható mindkét ivarú virágzat) , amely akár 25m magasra is megnőhet. Levelei vastagok és bőrszerűek, hosszúkásak, vagy tojásdadok. Méretük: 150–257mm hosszúak és 49–100mm szélesek, tehát igen nagy levelei vannak, amelyek felső része sötétzöld, míg az alsó halványzöld, és rozsdásan pontozott. Banán alakjára emléke...

A fügedarázs (Blastophaga psenes) 2008-óta jelen van Magyarországon . Az azóta eltelt években bár volt kemény tél hazánkban, általánosan elmondható, hogy a hazai klíma melegedő tendenciát mutat. Ez a tendencia pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre nagyobb az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel éri komoly fagykár a fügét. A fügedarazsat nagy misztéria lengi körül, ami leginkább annak köszönhető, hogy a róla magyar nyelven elérhető cikkek többsége tele van pontatlanságokkal, és téves állításokkal. A fügedarázs életciklusa szorosan kötődik a füge egyik típusához, a kaprifügéhez . Ez egy olyan szoros és kötelezően kölcsönös kapcsolat a füge és a fügedarázs között , amely létrejötte nélkül sem a füge, sem a fügedarázs nem lenne képes a generatív (ivaros) szaporodásra. Erről egyébként egy rovartani konferencián előadást is tartottam, amelynek feldolgozott anyaga az alábbi videón megtekinthető. Azt is fontos tudni, hogy ahány ficus faj, annyi darázs faj létezik, és szin...

Ez év szeptemberében került Farmoson megrendezésre a Kaszab Zoltán emlékhét , mert a farmosi születésű, majd később világhírűvé vált rovarkutató zoológus emlékére elneveztek róla egy parkot. Ezen a jeles napon került megrendezésre a Kaszab Zoltán Rovartani Konferencia is, amelyen a szakma nagyjai között tarthattam én is egy negyedórás előadást a fügedarazsak és a füge kapcsolatáról (az előadás nézhető anyaga lentebb be van ágyazva a cikkbe) . Egy nagyon tartalmas és érdekes konferecia volt, sok-sok fantasztikus témával. Mivel korábban még nem írtam részleteibe menően a közönséges fügét (Ficus carica) és a Ficus palmata fajt beporzó fügedarázsról (egy rövid cikkben ugyan  írtam Magyarországi jelenlétéről , de ott igen felületes volt a fügedarázs bemutatása) , a Blastophaga psenes-ről itt a Fügés emberen, így most eme súlyos hiányosságot pótlom ezzel a cikkel. Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon A Blastophaga psenes darázs a közönséges füge (Ficus carica) és a ho...

A Kaszab Zoltán emlékére Farmoson megtartott Rovartani Konferencián tartottam előadást a közönséges füge (Ficus carica) és az azt beporzó fügedarázs (Blastophaga psenes) szoros kapcsolatáról . Az előadás végén megkérdezték tőlem, hogy ha megtelepedne Magyarországon a fügedarázs tartósan, akkor ennek köszönhetően a hazánkban található adriai típusú fügék képessé válnának az ivaros szaporodásra? És ha ez megtörténne, előfordulhatna-e, hogy a füge invazív fajjá válna, mint mondjuk a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) ? A kérdésre akkor nem tudtam egyértelműen válaszolni, mert nem rendlkeztem ehhez elegendő ismerettel, de ígéretet tettem rá, hogy végzek egy kis kutatómunkát. Első gondolatom az volt, hogy Pécsett már 2008-óta folyamatosan jelen van a fügedarázs , és nem emlékszem, hogy olvastam volna bárhol is olyan publikációkat, hogy a füge spontán terjedése és térnyerése kardinális változást okozott volna Pécs, és környéke ökoszisztémájában. A konferencia után kutattam egy ki...