Fügés ember - teszt

A banyánfa, vagy indiai füge (Ficus benghalensis) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti részei, például: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laccadive-szigetek, és a Maldív-szigetek. Floridába, Jamaicára, Mexikóba és az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember, de az kétséget kizáró, hogy az indiai példányok a világ legnagyobb fái közé tartoznak a lombkorona mérete alapján. A banyánfa a fojtogató fügék egyike, hiszen életét epifitaként kezdi meg, ami annyit tesz, hogy a madarak által elhullajtot magok más fák lombkorának ágai között csíráznak, majd léggyökereket eresztenek le a talajig. Ott rendes gyökereket növesztenek a földbe, majd léggyökerei megvastagodnak, mígnem teljesen körülölelik, majd lassan elfojtják a gazdafát. A banyánfa (Ficus benghalensis) bemutatása A Ficus benghalensis egy örökzöld, gyorsan növ...

A babérfüge  (Ficus ilicina) egy örökzöld, sziklákat körülölelő füge a száraz nyarú Dél-Afrikai Namaqualand régióból és északabbról, Namíbiából és Angola déli részéről, ahol főként nyáron esik a csapadék. Joseph Heymans A Ficus ilicina sziklahasogatóként is emlegetett fügefaj, mert gyökerei tápanyagban dús termőtalaj helyett (termőtalajban is képes gyökeret ereszteni) sziklaszirtek repedéseiben kapaszkodik meg, és ahogy vastagszik, szétfeszíti a sziklákat. De nem csak a sziklarepedésekbe kapaszkodik bele, hanem lapos gyökereivel körül is öleli a köveket. Nevét apró, sötétzöld, babér alakú leveleiről kapta. A babérfüge (Ficus ilicina) bemutatása Terjedő, terebélyesedő sziklát körülölelő, örökzöld cserje, amely akár több méter átmérőjű bokorrá növekedhet. Magassága pedig esetenként akár a 4-5 métert is elérheti. Kérge szürkésfehér, sima. A felálló, szétterülő levelek elliptikus-hosszúkásak, 43–85 × 13–28 mm-esek, bőrszerű tapintásúak, sötétzöldek  teljes szegéllyel. A ...

Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról  fordítva. „A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban ' Ladders to Heaven ' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző,  Mike Shanahan   ( szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált)  azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fá...

Az alábbi cikket   Emma Marris írta a National Geographic magazin számára még 2016-ban One Tiny Wasp Turns a Fig Tree Into a 150-Foot-High Eden  címen, amely Christian Ziegler német fotóriporter, trópusi ökológus kalandjait mutatja be, amit az Amazonasi esőerdőben kutatja a nem ritkán több, mint negyven méter magas fügefák (nyilván ezek nem a nálunk is megélő Ficus Carica faj tagjai, de azért mégis fügék) lombkoronájában lakmározó számtalan élőlényt. Engem mindig elvarázsolnak az ilyen történetek, ezért ez már nem az első cikk, amelyet lefordítok magyarra, hogy itthon is elérhető legyen. Madarak, denevérek, majmok tucatjával: A termő fügefa az élet lázadása. Mindez a fa és egy rovar ősi partnerségére nyúlik vissza. „Ez teszi őket nagyon különlegessé: a trópusi erdőben bármikor van egy füge, amelynek gyümölcse van.” Christian Ziegler német fotós, egy trópusi biológus, aki egy panamai esőerdő szélén él, egyik szenvedélyéről beszél. Ziegler elmagyarázza, hogy ahol más fákn...

A most következő cikk szintén egy általam készített fordítás, ismét egy fügéről szóló tudományos írás fordítása, amely ismét azért jött létre, mert fantasztikus tudományos háttere van a fügének, és jelentős érdeklődés középpontjában áll a világ számos országában. Hozzánk azonban ezek a tudományos írások valahogy nehezen jutnak el, ha egyáltalán eljutnak. Nekem nagyon megtetszett Dr. Nanthinee Jevanandam:   A Fabulous Fig Tree (a mesés fügefa) írása, amelyet most elhoztam a füge rajongóinak. :) A mesés fügefa A fügét (ficus) gyakran "alapkőfajként" emlegetik, ami azt jelenti, hogy ezek a fák aránytalanul nagy szerepet játszanak egy adott ökoszisztéma számos lényének életében. Ennek a jelentőségnek az egyik fő oka, hogy a fügefák számtalan élőlény számára nyújtanak táplálékot az esőerdőben. Egy kutatás kimutatta, hogy több mint 1270 emlős- és madárfaj, valamint számos hüllő és hal táplálkozik különböző mértékben fügével. Ezen túlmenően sok más trópusi esőerdei fa szezonális, ...

A fügefák nemcsak tanúi voltak a történelemnek, hanem formálták is azt. Sőt! Jövőnket is gazdagíthatják. Az alábbi cikket a bbc.com oldalán leltem meg „The tree that shaped human history” címmel Mike Shanahan tollából (2017. január 17.) . Annyira megtetszett az írás, hogy gondoltam, muszáj a Fügés emberen megjelennie ebből egy fordításnak. Korábban már jelentettem meg fordítást a fojtogató fügéről, amely egy sziget gazdaságát mentette meg . Ezúttal a füge történelem alakító jelentőségéről olvashatunk egy fantasztikus írást. A fotók forrása szintén az eredeti cikk (f rissítés 2021.12.12: sajnos a BBC oldalán az eredeti cikk már nem található meg, de itt azért még olvasható marad) . Több mint 2000 évvel ezelőtt egy nagy fügefa egyik ágát levágták Nagy Ashoka indiai császár parancsára. Buddha állítólag e hatalmas fügefa alatt érte el a megvilágosodást. Ashoka királyi rangot ajándékozott a levágott ágnak, és egy vastag szegélyű tömör aranyvázába ültette azt. Ezután elvitte az ága...