Fügés ember - teszt

Már a tavalyi (2023) évben is több olyan eset volt, amikor arra panaszkodtatok, hogy az éretlen fügék belsejében kukacokat, nyüveket találtatok. Ezen esetek száma az idei szezonban jelentősen megemelkedett, amely engem is arra ösztönzött, hogy mind nagyobb figyelmet szenteljek az akkor még csak gyanusítottként kezelt Fekete fügelégynek (Silba adipata) . Mára már biztosan tudjuk, hogy ezen esetért ez a gyümölcslégy volt a felelős. Fotó: Karthik De nem csak én vettem komolyan ezt az angol nyelven BFF-nek rövidített (Black Fig Fly) fügespecifikus kártevőt, hanem Ballai Gergő növénygyűjtő is, akivel nagyon sokat beszélgettünk már a kártevőiről, és sok hasznos információt cseréltünk már ki egymás között. Gergő komolyabban utána olvasott a fügelégy elleni lehetséges védekezési módoknak, és nagyon érdekes és olvasmányos cikket írt belőle. Ezt a cikket szeretném veletek megosztani úgy, hogy itt-ott hozzáteszek néhány gondolatot – szürke keretes szövegek – ehhez a remek íráshoz. A feke...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent , nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környeze...

Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge. A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek. Jött a sarkvidéki hideg! Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott...

Ilyenkor tavasszal minden évben újra és újra előkerül az éretlenül lepotyogó fügék témája. Ez a jelenség elsőre talán ijesztőnek tűnhet, de ha megértjük a fügében – és amúgy minden más növényben is – ilyenkor lejátszódó folyamatokat, akkor talán könnyebben el tudjuk fogadni, hogy ez bizony normális. De miről is van szó valójában? Most tekintsünk el attól az eshetőségtől, hogy kaprifügént vagy szmirnai típusú fügénk van, és amiatt hullik. Az egy másik cikk témája. A jelenség könnyen elkülöníthető, mivel ha azért hullik le éretlenül a füge a fáról vagy bokorról, mert beporzást igénylő fajtánk vagy esetleg kaprifügénk van, akkor az összes füge lepotyog éretlenül. Ha azonban a termések egy része potyog csak le, a többi pedig rendszerint be is érik, másról van szó. Írtam már korábban cikket a fügehullásról , amelyben körbejártam több lehetséges okot is, amelyben akár mi magunk is lehettünk az indikátorok egy rosszkor/rosszul végzett trágyázással, nem kellő vízellátással, vagy egyéb cseleked...

Nagyon sokszor találkozom azzal, hogy valaki panaszkodik, hogy a fügefájáról, vagy fügebokráról éretlenül, vagy féléretten hullanak a fügék, és nem tudják, mi lehet ennek az oka. A válasz pedig nem is annyira kézenfekvő, mint azt esetleg az ember gondolhatná, ugyanis többféle ok is állhat a háttérben, amiért a fügék idő előtt lepotyognak a fáról. Az első és legfontosabb kérdés ilyenkor mindig az, hogy ez eseti jelenség, vagy minden évben mindig ez történik? Ugyanis nem mindegy, hogy olyan fügefáról van-e szó, amelyik több éve mindig bőven termett, de most váratlanul elkezdte tömegesen hullajtani a terméseit, vagy egy olyan fügefáról, amelyik amióta tudunk a létezéséről, minden évben elhullajtotta a fügét. Ha soha nem termett... Ha olyan fügefáról van szó, ami eddig folyamatosan és következetesen minden évben éretlenül ledobálta a fügéit a környezeti hatásoktól, időjárástól, és úgy általában látszólag mindentől függetlenül, akkor a magyarázat egyszerű: nagy valószínűséggel egy úg...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint nincs jelen hazánkban (ez már sajnos megdőlt, az első hivatalosan is azonosított fekete fügelegyet én küldtem be a HUN-REN Agrártudományi Kutatóintézetnek azonosításra ) 2024-ben megjelent hazánkban is , de esélyes, hogy régebb óta is jelen lehet, mert az elmúlt években több egymástól távoli helyen is beszámoltak a jelenlétére utaló kártételről idehaza és a környező országokban is. Ezért gondoltam, összeszedem róla a legfontosabb tudnivalókat, és közzéteszem itt, a Fügés emberen. Ki az a fe...

Azt ugye már többször leírtam, hogy a fügék ( Ficus Carica)  általánosságban nagyjából -15 fokig tolerálják a fagyot, de ha tartósan van hidegebb mínusz 10-12 foknál, akkor már az is károkat okozhat. Vannak fajták amelyek kicsit jobban, és vannak fajták, amelyek kicsit kevésbé viselik el a fagyokat, de nagyjából ± 2 fok az eltérés a fagytűrésben. Amiről most szeretnék írni, az viszont egy másik téma: a füge részleges fagykára, vagy más néven a tavaszi fagykár. Mit is jelent ez pontosan? A fentebb leírt hidegtűrés arra az esetre vonatkozik, ha a téli álomban, azaz nyugalmi állapotban van. Azonban ha a hőmérséklet 4-5 napon át meghaladja a 10-12 Celsius fokot, akkor a füge lassan elkezd felébredni téli álmából. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ásítozva nyújtózik egyet hajnali napfényben. Sajnos nem ennyire látványos a dolog. A nedvkeringése lassan beindul, a rügyek elkezdenek először alig láthatóan, de ha egy hétnél tovább is meleg van, akkor már szemmel láthatóan is duzzadn...