Fügés ember - teszt

Sokat írtam már a kertemben lévő ribizli fajtákról , és általában mindenhol leírom, hogy mennyire könnyű a ribizli dugványozással történő szaporítása. Ebben a cikkben most ezt fogom bemutatni lépésről lépésre, hogy lássátok, tényleg mennyire egyszerű a ribizli dugványozása. Ebben egyébként nincs nagy különbség a piros ribizli és a feketeribizli között, mindkettő egyaránt jól gyökeresedik, ha a megfelelő dugványt a megfelelő időben a megfelelő közegbe dugványozzuk, majd a megfelelő körülményeket biztosítjuk a számára a megfelelő időn keresztül... 😁 Mikor érdemes a ribizlit dugványozni? A szakirodalom szerint ősszel lombhullás után, vagy tavasszal rügypattanás előtt. A lényeg, hogy a dugványokat még a növény nyugalmi állapotában vágjuk le és dugványozzuk el. Látható tehát, hogy igen nagy idő intervallum áll rendelkezésünkre ehhez, én mégis a tavaszi dugványozást részesítem előnyben, és ezt ajánlom mindenkinek. Ennek egyik oka az, hogy az ősszel eldugványozott vesszőket tavaszig ...

Az ezüstcseresznye, vagy pirostermésű ezüstfa (Elaeagnus umbellata) , amit angol nyelvterületeken neveznek őszi olajbogyónak (autumn olive) , vagy ezüstbogyónak (silverberry) is egy nagy lombhullató cserje ezüstös vagy aranybarna tüskés szárakkal. Keskenyen ovális, bőrszerű, hullámos szélű levelei hossza 5-10 cm, melyek fiatalon ezüstösek, majd később zöldre színeződnek. Az illatos, krémszínű vagy sárgás virágok kis fürtökben jelennek meg a levelek hónaljában időjárástól függően tavasz végén, vagy nyár elején. Ezt követi a tojás alakú ehető gyümölcsök bősége, amelyek kora ősszel pettyes pirosra érnek (bár léteznek sárga termésű fajták is, az alapszín a piros) . Nem az ezüstcseresznye az első ezüstfa féle (Elaeagnus) , amit a kertembe ültetek és bemutatok nektek. Márciusban írtam a  Somtermésű ezüstfáról (Elaeagnus multiflora) , azaz a Goumiról cikket, amiben azt a bogyós gyümölcstermőt mutattam be nektek. Az ezüstcseresznye ennek a rokona, és nagyon jól kiegészítik egymást a ...

Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge. A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek. Jött a sarkvidéki hideg! Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott...

Egyre inkább közkedvelt hazánkban a kék mézbogyó (Lonicera caerulea) , amely eredtileg Eurázsia északi részén és Kanadában honos. Legelterjedtebb Szibériában és Japánban, ahol gyümölcseit gyűjtik és sokoldalúan felhasználják. Mivel idehaza leginkább csak mézbogyóként ismert, a továbbiakban elhagyom előle én is a kék jelzőt. Hosszú életű, akár 50 évig is élhet. Látványos termései miatt díszbokornak is ültethetjük, de gyümölcse igazi különlegesség, főleg mert nagyon korán, akár már áprilisban érik. Fagytűrése rendkívüli, akár a -45 fokos hideget is elviseli a növény, de még teljes virágzásban is kibírja a -8 fokot is anélkül, hogy terméskiesésre kellene számítani... A mézbogyó igényei A mézbogyó 1,2-1,5 méter magasra növő, széthajló ágrendszerű lombhullató bokor (1. kép). A hajtásokon keresztben átellenesen álló ovális levelei kékeszöld színűek, enyhén viaszosak. A fajták bokrának, levelének és gyümölcseinek mérete, alakja eltérést mutat. Kora tavasszal nyíló sárgásfehér virá...

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠 Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők: Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő. Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje. Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne. Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári h...

Az Elaeagnus multiflora, avagy leggaykoribb nevein a somtermésű ezüstfa, ezüstcseresznye (így egy másik rokon fajt is neveznek) , goumi, gumi vagy natsugumi egy Kínában, Koreában és Japánban őshonos Elaeagnus faj. Rokona a nálunk igen gyakori keskenylevelű ezüstfának (Elaeagnus angustifolia) , illetve a homoktövisnek (Hippophaë rhamnoides) is. Másik ehető rokona az ezüstcseresznye (Elaeagnus umbellata) , amely szintén egyre gyakrabban ültetett bogyós növény a kiskertekben. A gyakorlatban egyébként inkább ezt nevezik ezüstcseresznyének idehaza, mert ennek vannak kerek, cseresznyére emlékeztető bogyói. Hozzám egy lengyelországi rendelés során érkezett egy gyönyörűségesen szép nagy példány, amely már akár ebben az évben is teremhet. 😊 Az Elaeagnus multiflora egy lombhullató vagy félörökzöld cserje vagy kisebb fa, amely 2–3 méter magasra nő meg legfeljebb 30 cm átmérőjű, sötétbarna kéreggel. A hajtásokat sűrűn apró vörösesbarna pikkelyek borítják. A levelek tojásdadok vagy elliptikus...

A Kanadában nemesített ékszermeggy (Prunus 'Carmin Jewel')  egy nagyjából 2-2,5 méter magasra növő, és hazánkban teljesen télálló, lombhullató fa vagy cserje. Virágai illatosak, fehér vagy halványrózsaszín árnyalatúak. Az ékszermeggy kora tavasszal, lombfakadás előtt virágzik és önporzó, így akár szoliterként is ültethető. Termései eleinte vörös színűek, majd teljes érésben sötétvörösek, már-már feketék. Ízük üdítően savanykás, enyhén édes. Nagyon örültem, amikor egészen kedvező áron jutottam hozzá egy gyönyörű cserepes példányhoz az egyik lengyel kertészetből (öt másik növény kíséretében), mert nagyon szeretem a különleges növényeket. 😊 Ékszermeggy ültetése, gondozása Ültessük az ékszermeggyet középkötött, tápanyagokban gazdag talajba, a kert szélvédett részébe, az ültetés évében öntözzük sűrűn. Ha szabadgyökerű tövet vásároltunk, akkor ültetés előtt a csemetét tegyük egy napra vízbe, ezzel pótolva az esetleges vízvesztését. Első évben ősz végén kupacoljuk fel a tövét...

A hottentottafüge  (Carpobrotus edulis)  egy Dél Afrikában őshonos szukkulens növény, amely a kristályvirágfélék  (Aizoaceae)  családba tartozik. Szokásos elnevezései még a boszorkányujj, a savanyú füge, a tengeri füge és a jégvirág is. Igénytelen, gyorsan növekedő faj, melyet számos esetben talajtakaró pionír növényként telepítettek be Európába. Élénkzöld (idősebb korban vörösesek) pozsgás levelei keresztmetszetben háromszög alakúak, és nagyjából 60-130 x 10-12 mm méretűek. A kúszó hajtástengely a szárcsomóknál (nóduszok)   legyökerezik, így a növény vegetatív módon is rendkívül gyors térhódításra képes. Májustól szeptemberig nyíló 100-150 mm átmérőjű sárga, vagy halványrózsaszín virágai felületes szemlélő számára rendkívül hasonlítanak a fészkesek (Asteraceae) virágzatához.  A hottentottafüge mutatós nagy virágai azonban egyetlen igazi magányos virágok, nem pedig virágzatok. Húsos, savanyú fügeterméshez hasonló sokmagvú áltermése 35 mm átmérőjű,...

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés...

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) egy igen fontos alapanyag a konyhában a különleges íze és aromája miatta. Ugyanakkor pont ezen különleges íz miatt van az, hogy a gyömbér senkinek sem közömbös. Az ember vagy nagyon szereti, vagy nagyon nem. 😊 Ez a cikk most azoknak szól, akik nagyon szeretik a gyömbért, és szívesen megtermelnék otthon, saját maguknak az évi szükségletet belőle, hiszen a gyömbér könnyedén gondozható növény. Jómagam azok közé tartozom, aki nagyon szereti a gyömbért, és szoktam is ültetni belőle egy-egy kisebb gumót  (hivatalosan rizómának neveznek, így a továbbiakban én is rizómának fogom írni) cserépbe, hogy legyen saját gyömbérem. Valahogy sokkal jobban esik az, amit magamnak termelek meg, de ha már csak a gyömbér árát nézzük, akkor is simán megéri magunknak nevelgetni, hiszen egy-két kisebb rizóma egy szezon alatt akár ötször annyi gyömbért is eredményezhet, mint amennyit elültettünk. Alapanyag beszerzése gyömbér ültetéséhez Sajnos a kereskedelm...

Mikor ültessem ki a fügét a kertbe? Ősszel, vagy inkább tavasszal? Ezek a kérdések nagyon sokszor előtérbe kerülnek ilyenkor, amikor beköszöntenek az első esős, és hűvösebb őszi napok. Ebben a cikkemben ezt a témát fogom taglalni, és álláspontomat érvekkel is alátámasztani, mert bizony nem mindegy, hogy mikor ültetjük ki a fügét szabadföldbe. Bár azt szokás mondani, hogy konténeres növényeket bármikor lehet fagymentes időben ültetni, ez sajnos így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert ugye nem ugyanazzal az eséllyel indul egy májusi kellemesen napos, esős időszakban ültetett füge, egy októberi hűvös időben ültetett füge, és egy júliusi aszályban ültetett füge. Pedig mindhárom időszak fagymentes. Ugyanakkor mindegyik időszakban történő ültetésnek vannak előnyei, és hátrányai is. Ezért én most sorra fogom venni a konténeres fügék számára lehetséges ültetési időszakokat, és ki fogom vesézni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai, majd a cikk vége felé megteszem saját ajánláso...