Somtermésű ezüstfa (Elaeagnus multiflora), avagy mi fán terem a Goumi?
Az Elaeagnus multiflora, avagy leggaykoribb nevein a somtermésű ezüstfa, ezüstcseresznye (így egy másik rokon fajt is neveznek), goumi, gumi vagy natsugumi egy Kínában, Koreában és Japánban őshonos Elaeagnus faj. Rokona a nálunk igen gyakori keskenylevelű ezüstfának (Elaeagnus angustifolia), illetve a homoktövisnek (Hippophaë rhamnoides) is. Másik ehető rokona az ezüstcseresznye (Elaeagnus umbellata), amely szintén egyre gyakrabban ültetett bogyós növény a kiskertekben. A gyakorlatban egyébként inkább ezt nevezik ezüstcseresznyének idehaza, mert ennek vannak kerek, cseresznyére emlékeztető bogyói. Hozzám egy lengyelországi rendelés során érkezett egy gyönyörűségesen szép nagy példány, amely már akár ebben az évben is teremhet. 😊
Az Elaeagnus multiflora egy lombhullató vagy félörökzöld cserje vagy kisebb fa, amely 2–3 méter magasra nő meg legfeljebb 30 cm átmérőjű, sötétbarna kéreggel. A hajtásokat sűrűn apró vörösesbarna pikkelyek borítják. A levelek tojásdadok vagy elliptikusak, 3–10 cm hosszúak és 2–5 cm szélesek, felül zöldek, alul ezüstöstől narancssárgáig terjedő színűek sűrű kis pikkelyekkel. Fehér vagy sárgásfehér, illatos virágai magányosan vagy párban nőnek a levél hónaljakban májusban.
Mézelő növény, tehát a méhek és egyéb beporzók előszeretettel látogatják. A somtermésű ezüstfa ezüstös pikkelyes piros gyümölcse általában kissé ovális alakú, egy centi hosszú csonthéjas termés, mely nagyjából két-három centiméteres kocsányon lóg. A lédús bogyók nyár közepén vagy végén érnek időjárástól függően, és ízük kellemesen fanyar, édesen savanykás. Egyes vélekedések szerint hasonlít íze a rebarbaráéhoz.
A termések héja igen vékony, ami megnehezíti a szállítást és a tárolást, így első sorban friss fogyasztásra, vagy helyben történő feldolgozásra alkalmas. Készíthető belőle lekvár, szörp, de akár bor is. Az Elaeagnus nemzetség többi fajához hasonlóan a somtermésű ezüstfa is aktinorhizális növény, ami annyit jelent, hogy szimbiózisban él a talajban a Frankia baktériummal. Ezek a baktériumok képesek megkötni a légköri nitrogént, így használható formában elérhetővé teszik a gazdanövény számára, valamint a körülötte közel élő más növények számára is. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a növény számára, hogy gyengébb talajokon növekedjen, mint egyébként tenné. Ezt a tulajdonságát kihasználhatjuk növénytársításokban is.
Fontos tulajdonsága, hogy éghajlatunkon szinte teljesen télálló: nagyjából -20 fokig képes elviselni a fagyokat a talaj feletti része. Ha véletlenül ennél hidegebb lenne, akkor tövig visszafagy, de tavasszal tőről újra kihajt, és megújul. Ilyenkor egy-két évig mellőznünk kell a terméseket.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!