Fügés ember - teszt

A most bemutatásra kerülő Teskándi ujjas órás füge (Ficus carica) Harcz Endre egyik felfedezettje. A „legenda” szerint egy valamilyen ujjas órás esetleges rügymutációjából keletkező új fajta, amely Endre szerint kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik. Természetesen az én Teskándi ujjas óriás fügém is Endrétől van, hiszen ő a hazai képviselője ennek a fajtának. Rólam köztudott, hogy nem becsülöm túl sokra az ujjas óriás fügéket, de mivel ennyire jókat írt róla Endre, be kellett, hogy szerezzem tőle. Mindazonáltal, hogy egy átlagos ujjas óriás fügéhez képest valóban vannak pozitív tulajdonságai a Teskándi ujjas óriásnak, mégsem fogok tudni róla túl sok jót írni. Sokáig gondolkodtam ennek a posztnak megírásán, mert szerettem volna elkerülni annak a látszatát is, hogy egy ismert hazai őstermelő egyik kedvenc füge fajtáját lehúzzam. De mivel a Fügés ember honlap egyik célja a fügefajták bemutatása kendőzetlenül azok minden jó és rossz tulajdonságukkal együtt, így végül rávettem maga...

A Della Madonna (Ficus carica) füge egy olasz fajta és Bresciában találtak rá, de nekem egy horvát kertészetből sikerült beszereznem, akik viszont azt állítják, hogy ez a fajta az Isztriai-félsziget őshonos fajtája (nem tisztem igazságot tenni) . 😀Sajnos a fajtáról túl sok információt nem találtam az interneten, így előfordulhat akár az is, hogy nem egy önálló fajta, csak valamilyen átnevezett füge. Így vagy úgy, de a fótója alapján nagyon guszta fügének tűnt, így gondoltam, teszek vele egy próbát... És nem csalódtam, mert a Della Madonna egy remekbe szabott füge. Szép nagy (átlagosan 50-80 grammos) , sárga fügéket terem, amelyek kissé hosszúkás alakúak. Bőre teljes érésben inkább sárga, de kevésbé napos helyen zöldes is maradhat. Bőrén a sárga fügékre jellemző barna cukorfoltok jelenhetnek meg teljes érésben, ami nem a romlás jele, szóval nem kell megijedni tőle. Pépje málnavörös vagy eperpiros, és rendkívül édes és lédús és zamatos, amolyan tipikus mézfüge egy kis gyümölcsös íz...

A most bemutatásra kerülő Egerszegi sárga füge (Ficus carica) , az egyike azon két fügefajtának, amelyik szerepel a magyar fajtajegyzékben. Egy nagyon megbízhatóan termő, sokak által kedvelt sárga óriásfügéről van szó, amelynek nagyon kellemes íze van. De mit is érdemes tudni erről a fajtáról? Az Egerszegi sárga füge erős növekedési eréjű fajta, amely szép, elterülő lombkoronát nevel. Fügéit két terméshullámban is beérleli fügedarázs jelenléte nélkül, tehát adriai (partenokarp) típus . Sárga bőrű fügéi nagyok, akár a 100 grammot is meghaladó tömegűek, amelyeknek pépje jellemzően halványpiros vagy borostyán színű. A termések formája kissé lapított, serlegnyílása enyhén nyitott, ezért figyelni kell, nehogy megtámadják a hangyák vagy a darazsak . Sárga színe miatt azonban a madarakat annyira nem érdekli. Ízét tekintve az egerszegi sárga füge egy nagyon finom, zamatos füge, amely mindezek ellenére leginkább a mézfüge kategóriába sorolható. Figyelni kell rá, mert ennek a fajtának n...

Hazai beszerzési forrásokat tekintve igen ritkán lehet megbízhatóan aszalható fügefajtát találni. Ezért is lehet nagy jelentőségű a most bemutatásra kerülő Fán aszalódó füge (Ficus carica) , amely nem hogy képes megaszalódni, de ezt rögvest a fán megteszi nekünk, hogy ne kelljen a különféle aszalás eljárásokkal vacakolnunk. Mindezek mellé egy világos bőrű füge, konkrétan zöld. Nem csak éretlenül, de teljes érésben is az, ami miatt nem nagyon figyelnek fel rá tollas barátaink, így a madarak okozta kár konkrétan 0%-ra tehető. Ennyi bevezető után akkor szólnék néhány szót a Fán aszalódó fügéről. Ez a fajta Harcz Endre felfedezett fügéje, és beszerezni is nála lehet (tőlem ne is kérjétek, nem fogok sem dugványokat eladni belőle, sem pedig eladásra nem fogok belőle szaporítani) . A növekedési erélyéről nem tudnék egyelőre megbízhatóan nyilatkozni, mert nálam konténeres füge. Mivel nekem vannak ennél jobbra értékelt aszalódó fajtáim, egyelőre nem tervezem kiültetni. Az, hogy nekem jo...

A most bemutatásra kerülő Calabacita fügéhez (Ficus carica) , vagy másik nevén a Bermesca fügéhez egy véletlen folytán jutottam hozzá. Egy külföldi fügés fórumon találtam egy perzsa törpefüge névre keresztelt érdekes fügét, ami annyira megtetszett, hogy felvettem a kapcsolatot a posztolóval. Egy kellemes füge alanyú beszélgetést közben kiderült, több érdekes fajtája is van neki, ami engem érdekel, így összeállítottam egy listtát (Bécane, LSU Hollier , LSU Tiger , Perzsa törpe és a Calabacita) , és vettem tőle egy-két dugványt fajtánként. Vagyis nagy mázlim volt, mert a Calabacita fügéből pont volt neki egy felesleges cserepes példány, így azt már eleve gyökeres fügeként vásároltam meg tavaly ősz végén. A Calabacita füge bemutatása A Calabacita fügének ismert szinonimái még a  Bermesca füge , illetve a Pajarera füge is, de én maradnék a Calabacita elnevezésnél. Spanyolországban gyakran termesztett, közönséges fajta, ami talán annak is köszönhető, hogy kiválóan alkalmas mind...

A most bemutatásra kerülő Osborne Prolific füge egy ritka füge abban a tekintetben véve, hogy nem túl gyakori az előfordulása azoknak a fügefajtáknak, aminek a bőre sötét színű, de a pépje sárga vagy már-már majdnem fehér. Az Osborne Prolific pont egy ilyen fajta, és mivel én nagyon szeretem a sárga bélű fügéket, így rendkívüli módon örülök, hogy a gyűjteményemben tudhatom annak ellenére, hogy ő azért egy kicsit kakukktojás, mert annyira nagyon nem is sötét a bőre. 😀 Az Osborn Prolific fügéről megállapították, hogy genetikailag hasonlít a Kaszpi-tenger medencéjében található Türkmenisztánból származó fügecsoporthoz, amelyek génállománya némileg különböznek a Földközi-tenger térségéből származó legtöbb fügétől. Különleges fajta tehát, amelynek vékony bőre alatt kimondottan krémes állagú, leginkább cukros-karamelles-mézes ízvilágú krémfehér pép bújuk meg. Növekedési eréje közepes, végső magassága négy méter körül van. Alakja inkább kicsit felfelé törő, mint szétterülő, de azért mégs...

Az LSU Champagne füge a harmadik fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Champagne fügefajtát írom le, amelyet korábban Golden Celeste néven is emlegettek (de ez a név több más fügére is ráragadt, így Golden Celeste néven nem biztos Champagne fügét kapunk) . Fotó forrása: 4figlovers.com Az LSU Champagne füge növekedése igen erőteljes. Felfelé törő fajta, amely metszés hiányában piramis alakú fát nevel. Emiatt ez a fajta rendszeres metszést igényel. Nagyon csekély vízszintes növekedés figyelhető meg a fiatalabb növényi részeken. A lombkoronája szellősebb, ritkább, mint ami a Celeste fügére jellemző. Levelei tenyér alakúak, öt jól elkülönülő karéjjal, a l...

Az LSU Purple füge az első fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Purple fügefajtát mutatom be. Az LSU Purple egy nagyon érdekes füge. Minősége kimondottan jó, mégis alulértékelt fajta, ami talán annak is köszönhető, nem egy kiegyensúlyozott, megbízható fajta. Szeszélyes, mert egyik évben bőven terem, míg a másikban meg lehet hogy nem. Ettől még nem rossz füge, csak hát kiszámíthatatlansága miatt nem azoknak ajánlott, akiknek egy, vagy maximum két fügebokornak van hely a kertjében. Gyűjtők számára azonban szerintem kötelező darab. Ross Raddi ( FigBoss ) így ír róla: „Valószínűleg a leginkább alulértékelt füge a hasonló fügék között. Bolond vagy, ha...

Az LSU Gold füge a második fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy fajtákat kutassanak ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind be fogok mutatni a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Gold fügefajtát írom le. Az LSU Gold nagyjából 45 grammos sárga, 37,5–50 mm átmérőjű, jó minőségű gyümölcsöket terem. Fügéi szélesebbek, mint amilyen magasak, így kissé lapított gömb alakú. Nyaka és szára rövid, ettől olyan kis dundinak tűnik. Színe eleinte zöld, majd az érés folyamán folyamatosan sárgul ki. Serlegnyílása részben nyitott, emiatt sajnos előfordulhat, hogy a rovarokkal kell majd versenyeznünk a fügékért. Pépjének színe éretten világospirostól rózsaszínig terjed. Az LSU Gold fügéi körülbelül 3–7 nappal a Celeste fajta előtt érik. Nagyon termékeny fajta, második terméshullámában több éves me...

A minap írtam egy friss beszerzési csomagomról, amelyben bakancslistás fügefajták ( LSU Tiger , LSU Hollier, Calabcita, Perzsa törpefüge, Bécane) is szerepeltek. Ebben a csomagban érkezett a most bemutatásra kerülő LSU Hollier füge (Ficus carica) is. Az LSU Tigerrel szemben a Hollier nem csíkos füge. Még csak nem is sötét színű. Az LSU Hollier egy sárga bőrű füge borostyános péppel, és rendkívül jó minőségű füge hírében áll. Állítólag a két legjobb füge az LSU fügenemesítési programból a Tiger és a Hollier, így nagyon örülök, hogy mind a kettőt sikerült beszereznem. NA de ennyi ajnározós bevezető után rátérnék akkor a lényegre. 😁 LSU Hollier füge bemutatása Az LSU Hollier füge az LSU Tigerhez hasonlóan szintén egy közepes növekedési erélyű füge. Bokra gazdagon elágazó, és se nem elterülő, se nem felfelé törő. Levelei klasszikus fügelevél formájúak és leginkább három karéjosak. Megbízhatóan és bőven és egy szezonban kétszer is termő fajta. Ha egyszer termőre fordul, szinte ...

Május második felében jártam a Budai várban, az ott található legendás fügefát megtekinteni, fotózni . Akkor kísérletet tettem, hogy kiderítsem az eredetüket, fajtájukat, de sajnos nem jártam teljes sikerrel. Minden esetre az biztos, hogy impozáns méretű fügékről van szó. Mezős Balázs, a Budai vár várkertészeti irodavezetője elárulta akkor, hogy ők sem tudták beazonosíttatni a fajtát, pedig több irányba elindulva is megkísérelték azt. Akkori látogatásom alkalmával már tele voltak a bokrok fügékkel, de sajnos még messze voltak az éréstől. Megbeszéltük Balázzsal, hogy a fő érési időben majd visszatérek a várba, és akkor kóstolhatok a T9 fügéből, valamint készíthetek pár új fotót. Ennek az ideje most augusztus végén jött el, így felkerekedtünk a családdal, és nekiindultunk a Budai várnak. 😊 Az időjárás kellemes volt, mert pont a hatalmas kánikula utáni lehűlés első napjára esett a túránk. Kissé borongós volt az idő, így nem perzselt fel minket a nap tüze, de azért mégis jó idő volt. Nem ...

A most bemutatásra kerülő Farmosi foltos fügét egy sétám során találtam, és felkeltette az érdeklődésemet a különleges cukorfoltossága miatt. Sok füge – főleg a sárga bőrűek – hajlamosak arra, hogy éréskor cukorfoltok jelennek meg rajtuk barna pettyek, foltok formájában. Ezt a jelenséget leginkább a banán miatt ismerheti bárki. A banán szokott a kamrában az állás közben először csak foltokban, majd teljes egészében megbarnulni. Sokan ilyenkor azt hiszik, már romlott. Pedig dehogy! Ilyenkor a legfinomabb. A foltok ugyanis az érés közben felszaporodó cukor miatt jönnek létre, ami azt jelzi, hogy bizony nagyon édesre érett a gyümölcs. A fügén is így jelennek meg a cukorfoltok. Ezek a fügék tehát nem rohadtak, nem romlottak, egyszerűen csak mézesen-édesen érettek. 😊 Ami érdekes ebben a fügében, hogy igen nagy számban jelennek meg rajta ezek a cukorfoltok, ami valóban nem teszi éppen dekoratívvá és kívánatossá. De lépjünk túl ezen, és fogadjuk egyszerűen, hogy a Farmosi foltos a fügék Chok...

Elég régen jelentkeztem már újabb fajtabemutatóval, ezért már éppen itt volt az ideje egynek. 😎Ezt a fügét véletlenül fedeztem fel a munkahelyemtől nem messze még tavaly. Első ránézésre egy sima Barna Török fügének  (Brown Turkey)  tűnt, de felkeltette az érdeklődésemet amiatt, hogy a fa igen árnyékos helyen volt. Egy épület is árnyékolta meg egy jócskán fölébe terebélyesedő fa is. Mégis tele volt fügével. Nem akármilyen fügékkel, hanem hatalmas, érett fügékkel. Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy vágok belőle dugványnak valókat, és szaporítok belőle magamnak, hogy farmosi körülmények között is vizsgálhassam. Ízre nem volt több, mint egy átlagos Barna Török (Brown Turkey) füge. Talán egy picit még édesebb volt, ha lehet ezt mondani. De tényleg nagyon szépen be volt rakódva a bokor mind első, mind pedig másodtermésekből is. Teljesen biztos nem lehetek benne, hogy ez tényleg egy BT, de minden tulajdonságában arra hasonlít. A Barna Török  (Brown Turkey)  füge ...

Tavaly ősszel nagyon megörültem neki, amikor az egyik hazai kertészet kínálatában megláttam egy Negru Svinita néven futó fügefajtát, mert gondoltam, találtam valamit, amim eddig még nincsen. Rendeltem is egyet, amit egy korrekt kiszállítás követett. Szép egészséges növényeket kaptam (mert rendeltem onnan más egyéb gyümölcstermőket is) , a Negru Svinita is gyönyörű volt. 😊 De mint tudjuk, a fügék elnevezései elég szövevényesek, és következetlenek tudnak lenni, így azért mérget nem vettem rá, hogy új fajtát találtam. Nekiálltam nyomozgatni egy kicsit, és hát a gyanúm beigazolódott, miszerint is a Negru Svinita valószínűleg nem egy általam eddig nem ismert fajta. Annyit tudtam meg, hogy a kertészet Csehországból hozza be a növényei egy részét, közte a fügéket is. A csehek meg állítólag sok esetben Romániából veszik, erre utalhat a Svinita szó is a füge elnevezésében, ami egyébként egy romániai település neve ( Sviniţa = Szinice ) . A település érdekessége, hogy mikroklímája alkalma...