Fügés ember - teszt

A füge napégése, azaz a fügefák UV általi perzselésének problémáját jobbára csak azok ismerik, akik nevelnek dézsás fügét , vagy teleltetnek át lakásban fügét , amit aztán tavasszal ki kell vinni a szabadba. A probléma akkor is fennálhat, ha olyan helyről veszünk fügét, ahol mesterséges fény, vagy nagyon kevés természetes fény mellett tartották hosszú időn keresztül. Jellemzően ilyenek a hipermarketek kertészeti részlegei, ahol nulla természetes fény mellett, mesterséges megvilágításban tartanak növényeket akár több hónapon át is. Ezeknek a növényeknek, köztük a fügéknek is (továbbiakban csak fügék) a friss hajtásai, levelei nem találkoztak UV sugárzással a növekedésük során, így nem is alkalmazkodtak ahhoz. Ezeket a fügéket nem lehet egyik percről a másikra hirtelen kirakni a szikrázó napsütésbe, mert hiába igényli a füge a napi nyolc-tíz óra közvetlen napfényt, ha nincs ehhez hozzászokva, bizony a nap sugarai akár egyetlen nap alatt is felperzselik a füge zöld részeit. A napégés jel...

Azt olvastam egy fügés szakmai oldalon, hogy a füge ( Ficus Carica)  egy olyan növény, amelyik nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Azt írták, ha a környezeti feltételek adottak, akkor képes örökzöld lenni. Gondoltam, teszek egy kísérletet, hiszen rengeteg dugványt indítottam útjára ősszel. Gondoltam, ha már kigyökereznek, akkor hadd fejlődjenek a jó meleg lakásban tavaszig, hogy minél erősebbek legyenek a kiültetésre. Aztán gondoltam egy még merészebbet. Lombhullás után kaptam két darab Ronde de Bordeaux gyökérsarjat. Már csak leszáradt levelek voltak rajtuk. Fogtam, beültettem őket egy-egy méretüknek megfelelő cserépbe, és bevittem őket a házba... Alig telt el felettük pár jó kis szoba hőmérsékletű nap, máris duzzadni kezdtek a rügyek rajtuk, majd újabb néhány nap elteltével ki is pattantak. Annyira örültem, hogy csak na. Próbáltam, minél közelebb vinni őket az ablakhoz, de a párkányra nem fértek fel, mert ott a fiatal, kihajtott Pingo de Mel, Babits , és a lak...