Fügés ember - teszt

Sokat írtam már a kertemben lévő ribizli fajtákról , és általában mindenhol leírom, hogy mennyire könnyű a ribizli dugványozással történő szaporítása. Ebben a cikkben most ezt fogom bemutatni lépésről lépésre, hogy lássátok, tényleg mennyire egyszerű a ribizli dugványozása. Ebben egyébként nincs nagy különbség a piros ribizli és a feketeribizli között, mindkettő egyaránt jól gyökeresedik, ha a megfelelő dugványt a megfelelő időben a megfelelő közegbe dugványozzuk, majd a megfelelő körülményeket biztosítjuk a számára a megfelelő időn keresztül... 😁 Mikor érdemes a ribizlit dugványozni? A szakirodalom szerint ősszel lombhullás után, vagy tavasszal rügypattanás előtt. A lényeg, hogy a dugványokat még a növény nyugalmi állapotában vágjuk le és dugványozzuk el. Látható tehát, hogy igen nagy idő intervallum áll rendelkezésünkre ehhez, én mégis a tavaszi dugványozást részesítem előnyben, és ezt ajánlom mindenkinek. Ennek egyik oka az, hogy az ősszel eldugványozott vesszőket tavaszig ...

Hamarosan itt a tavasz, és eljön az ideje a füge körüli tavaszi munkálatoknak is. Ilyenkor mérjük fel az esetleges téli fagykárokat, és ilyenkor jön el a füge metszésének is az ideje is. Ilyenkor sokaknak lesz hirtelen kisebb-nagyobb mennyiségben feleslegessé vált füge ágacskája, amiből kis hozzáértéssel akár új növényeket is nevelhetünk. Adódik is rögvest az első módszer a füge tavaszi szaporítására, ami nem más, mint a füge dugványozása tavasszal. Nekem is ilyenkor szoktak lenni eladásra meghirdetett dugványok a füge-fajtagyűjteményem éppen metszett fügefajtáiról , így ilyentájt érdemes sűrűbben figyelni a weboldalt vagy a Facebook oldalamat , ha érdekel a lehetőség. De ha feliratkozol a hírlevélre , biztosan nem maradsz majd le róla.🤠 Természetesen nem csak dugványozással lehet tavasszal szaporítani a fügét, hanem bujtással, vagy tősarjak leválasztásával is. Mindegyik módszerről írtam már korábban önálló cikket, így most ezeket csak részben írom le összegzésként, hogy egy ...

Budapesti születésű vagyok, a XI. kerületben születtem, és ott is nőttem fel. Gyermekkoromban rengeteget jártunk a Gellért-hegyre és a Tabánba, így mindkét helyhez nagyon kedves emlékek kötnek. Emlékszem rá, hogy már gyermekként is mennyire imádtam a gyümölcsöket, azok között is leginkább a bogyósokat. A mostani poszt témáját képező tabáni szederfáról is sokszor csemegéztem. Aztán felnőttem, és az élet elszólított Budapestről. Feleségemmel és három gyermekemmel végül Farmoson horgonyoztuk le életünk hajóját, és azóta is itt élünk. Az elmúlt napokban került a szemem elé véletlenül egy cikk a tabáni eperfákról, aminek köszönhetően ismét eluralkodott rajtam a nosztalgia. Elmentem hát, hogy meglátogassam a tabáni eperfát, hátha még megvan. És bizony megvan még. A Főkert oldalán a neves fák között a tabáni eperfának is szenteltek egy egész oldalt, ahol az alábbiakat írják róla: „Mi maradt meg, jóformán egyedül, az egykori Tabánból? Egy (országosan is ritkaságnak számító fekete) ep...

Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat , illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk . Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor. Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok... Azonban néha ...

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését. Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket , de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok. Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat? Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliáb...

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény. Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekr...

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni. Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani. Füge dugványozása, és vízben gyökereztetése A füge dugvány...

Én a füge kis mennyiségű szaporítására nagyjából 100%-ban vízben előgyökereztetett füge dugványokat használok, amelyeket a megfelelő időben teljesen egyszerű általános virágföldbe ültetek. A füge vízben gyökereztetéséről már írtam korábban cikket, amelyet meg is szoktam osztani az érdeklődőkkel. Azonban mindezek ellenére a fügés közösségi tereken rendszeresen felmerül a kérdés, hogyha vízben gyökereztetjük a fügét, akkor azt mikor lehet elültetni, és vajon milyen közegbe. Erről szeretnék most egy nem túl hosszú cikket készíteni. Miért vízben gyökereztetem a dugványokat? Én azért szeretem a füge vízben gyökereztetését, mert láthatóbb a folyamat, mintha rögtön valamilyen nem átlátható közegben (föld+perlit, föld, vermikulit, kókuszrost) teszem ezt. Először is én az egyszerűség híve vagyok, ezért nem vásárolok össze mindenféle gyökereztető közeget. Nekem pedig fontos, hogy lássam a gyökeresedés folyamatát, mert fajta-gyűjtő lévén sokszor veszek különleges füge fajták dugványaiból Európ...

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben... A füge dugványozása A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása) . A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyöke...