Fügés ember - teszt

Ahogy az itt az Alföldön lenni szokott, idén is igen nagy lendülettel érkezett a tavasz a télbe. Úgy értem ezt, hogy február második felében jött egy olyan erős és tartós felmelegedés, hogy nem csak a hagyományosan megszokott gyümölcsfák kezdtek el ébredezni, de március első felében már hajtani kezdett a kertek alatt a füge. A nagyobb városokban, ahol a hősziget hatás miatt ennek kisebb a veszélye, nem olyan nagy gond ez, mint vidéken. Miért is baj ez? Azért, mert miután a növények nedvkeringése beindul, rendkívüli módon lecsökken a fagytűrésük. Emiatt panaszkodnak a barack félék, illetve sokszor az almák miatt a gazdák minden évben, és már nem ez az első év, amikor ebbe a sorba beáll a füge is. Április elejére már itt, Farmoson is cseresznye vagy akár dió méretű fügéket is mutattak a fügebokrok, amelyeket már a kipattant rügyekből előbújó levelek is kísértek. Jött a sarkvidéki hideg! Aztán jött egy hirtelen sarkvidéki hideg légtömeg, amely ugyan ide, Farmosra fagyot nem hozott...

Mikor ültessem ki a fügét a kertbe? Ősszel, vagy inkább tavasszal? Ezek a kérdések nagyon sokszor előtérbe kerülnek ilyenkor, amikor beköszöntenek az első esős, és hűvösebb őszi napok. Ebben a cikkemben ezt a témát fogom taglalni, és álláspontomat érvekkel is alátámasztani, mert bizony nem mindegy, hogy mikor ültetjük ki a fügét szabadföldbe. Bár azt szokás mondani, hogy konténeres növényeket bármikor lehet fagymentes időben ültetni, ez sajnos így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert ugye nem ugyanazzal az eséllyel indul egy májusi kellemesen napos, esős időszakban ültetett füge, egy októberi hűvös időben ültetett füge, és egy júliusi aszályban ültetett füge. Pedig mindhárom időszak fagymentes. Ugyanakkor mindegyik időszakban történő ültetésnek vannak előnyei, és hátrányai is. Ezért én most sorra fogom venni a konténeres fügék számára lehetséges ültetési időszakokat, és ki fogom vesézni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai, majd a cikk vége felé megteszem saját ajánláso...

Most, hogy a tavasz már kacérkodik velünk, és a napközbeni hőmérsékletek rendre meghaladják a +10-12 fokokat, a talajszint feletti teleltetőkben elkezdenek ébredezni téli álmukból a fügék. A közösségi platformokon naponta többször bukkannak fel az olyan kérdések, hogy kihajtott a füge a pincében/lépcsőházban, mit tegyek? Vagy hogy ez normális-e? Semmi ok a pánikra! Csak annyi történt, hogy a füge kialudta magát! A füge szenzorai folyamatosan érzékelik a környezet hőmérsékletét, és amint az tartósan, többször is +10 celsius fok fölé emelkedik, lassan beindul benne a nedvkeringés. A szeretett fügénk felébred téli álmából. Elkezdenek rajta duzzadni a rügyek, és szépen lassan megjelennek az első fügekezdemények, levelek. Ez egy teljesen normális folyamat, ennek így kell történnie. Az lenne a baj, ha nem így történne. 😊 Innentől viszont a füge nem bírja a fagyot, vannak igényei... Jó tudni azonban, hogy a fügének innentől kezdve vannak igényei. Amint lassan beindul a fügében a nedvkeringés...

A füge téli védelméről már korábban is írtam itt a Fügés emberen. Azonban a kérdés, hogy kell-e takarni a fügét télen, vagy hogy hogyan védjem meg a fügémet a fagytól, rendszeresen felmerül, amikor beáll a hűvösebb időjárás, és a füge szép lassan ledobálja magáról a leveleit. Fügés emberek között erősen vitatott ez a kérdés, ami nem véletlenül van így. Hazánk ugyanis a klimatikus viszonyokat tekintve nagyjából a határán van annak a területnek, ahol a füge megterem. Azaz hazánk a „nálunk még pont megterem” kategóriába tartozik. Nem kívánom most hosszasan ecsetelni a füge igényeit, és viszonyait az időjárásunkhoz, mert írtam már önálló cikket a füge környezeti igényeiről . Most inkább arról szeretnék pár szót ejteni, hogy miért alakult ki ez a pro - kontra vita a füge téli védelméről. Mint írtam, hazánkban még pont elvan a füge. A nyaraink elég forróak ahhoz, hogy megteremjen nálunk, és az évi átlagos csapadékmennyiség, illetve annak eloszlása is pont megfelelő a füge számára (kivéve az...

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örved a füge (Ficus Carica) , mint gyümölcstermő mediterrán növény, hiszen az éghajlatunk a füge igényeit tekintve pozitív irányú változást mutat az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére, azért még rendszeresen előfordulnak telente a füge számára kritikus hidegek, amelyek kedvét szeghetik annak, akinek egy, több éves fügebokra tövig fagyott. Részben emiatt alakult ki az az igény az emberekben, hogy a legfagytűrőbb fügéket keressék. Ha pedig valamire igény mutatkozik, megjelenik rá a kínálat még abban az esetben is, ha igazából nincs is mit kínálni valójában az adott igényre. Rendszeresen olvasom azt a fügével foglalkozó közösségi platformokon, hogy az emberek keresik a leginkább fagytűrő fügét. Azt a csodát, ami biztosan nem fagy majd el egy fagyzugos helyen sem. És mivel sokan keresnek ilyen fügét, megjelentek azok az eladók (sajnos kertészetek is vannak közöttük) , amelyek úgy kínálnak fügéket, hogy „ez a fajta renkívül télálló” , vagy „ez a fajta a...

A füge (Ficus Carica) metszéséről már több posztomban is esett szó, sőt, önálló cikkben is ejtettem már pár szót a füge metszéséről . Aki tehát olvassa rendszeresen a fügéről szóló, erősen tematikus blogomat, az tudhatja, hogy általánosságban azt az álláspontot képviselem, hogy a fügét nem kell metszeni, mert arra rendkívüli vegetatív növekedéssel, és a termések mennyiségének jelentős csökkenésével reagál.  Ugyanakkor tudom, hogy vannak alkalmak, amikor van létjogosultsága a füge metszésének. Ilyen például az alakító metszés, a fiatalító metszés, a téli fagykárok utáni metszés, vagy a korosabb füge bokrok átültetés előtti visszavágása. És ha már elővesszük a metszőollót, akkor igyekezzünk elkerülni a tipikus hibákat a füge metszésekor... Mikor kell megejteni a füge metszését? A Füge metszését a legjobb a tavaszi fagyok után megejteni. Ekkorra már biztosan látszódnak az esetleges fagykárok is, és ennek figyelembe vételével tudjuk elvégezni a munkát. Mint azt már a fügével kapcso...

Ha lehet hinni a Severe Weather Europe előrejelzéseinek , akkor a 2021/2022-es európai tél jelentősen hidegebb lehet, mint az eddigi években megszokott telek. A hosszútávú időjáráselőrejelzést általában a poláris örvényre (Polar Vortex) szokták alapozni, így ahhoz, hogy megértsük, az miként befojásolja az időjárást, először pár szót érdemes ejteni arról, hogy mi  is az a poláris örvény?  A sarki örvény lényegében olyan, mint egy nagy ciklon, amely akkor jön létre, amikor az Északi-sark feletti sztratoszféra lehűl a beköszönő sarvidéki éjszaka - azaz a nap melegének hiánya - miatt. Az emiatt egyre inkább felhalmozódó hideg levegő örvényleni kezd. Ennek köszönhetően jön létre a sarkpont felett egy akár 10 km átmérőjű - az óra járásával ellentétes irányú - hideg ciklon hozzávetőlegesen 30 km magasságban. De hogyan befolyásolja ez az időjárásunkat? Ez a poláris örvény magába zárja a sarkvidéki hideg légtömeget, a peremén létrejövő nagy hőmérséklet-különbség pedig egy nagyon ...

Azt ugye már többször leírtam, hogy a fügék ( Ficus Carica)  általánosságban nagyjából -15 fokig tolerálják a fagyot, de ha tartósan van hidegebb mínusz 10-12 foknál, akkor már az is károkat okozhat. Vannak fajták amelyek kicsit jobban, és vannak fajták, amelyek kicsit kevésbé viselik el a fagyokat, de nagyjából ± 2 fok az eltérés a fagytűrésben. Amiről most szeretnék írni, az viszont egy másik téma: a füge részleges fagykára, vagy más néven a tavaszi fagykár. Mit is jelent ez pontosan? A fentebb leírt hidegtűrés arra az esetre vonatkozik, ha a téli álomban, azaz nyugalmi állapotban van. Azonban ha a hőmérséklet 4-5 napon át meghaladja a 10-12 Celsius fokot, akkor a füge lassan elkezd felébredni téli álmából. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ásítozva nyújtózik egyet hajnali napfényben. Sajnos nem ennyire látványos a dolog. A nedvkeringése lassan beindul, a rügyek elkezdenek először alig láthatóan, de ha egy hétnél tovább is meleg van, akkor már szemmel láthatóan is duzzadn...