Fügés ember - teszt

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠 Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők: Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő. Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje. Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne. Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári h...

A családban mindenki nagyon szereti az epret, ezért már amikor megvettük a házat tudtam, hogy epret mindenképpen ültetni kell majd. Az elmúlt években többféle próbálkozás is volt az eperre. Próbáltunk nagyobb akasztós cserepekben folyton termő epret termeszteni csüngő eperként, de nem jött be. Próbáltuk ugyanezt nagyobb virágládákba, de ott sem jött be. Jól hangzik a folyton termő eper, mert azt sugallja, ha ilyet ültetsz, akkor tavasztól őszig mindig lesz epred. És ez tulajdonképpen igaz is egy picike csúsztatással, amit sajnos egyik kertészeti katalógusban sem említenek. Mégpedig, hogy ezek az eprek tövenként mindig csak pár szemet érlelnek egy időben. Ez azt jelenti, hogy egy öt fős családnak legalább 100-130 tő ilyen eper kellene, hogy mindig legyen mindenki számára elegendő. Sosem volt elegendő eprünk Nekünk 22 tő volt cserepekben több éven át, de sosem volt annyi, hogy pár szemnél több jutott volna alkalmanként, fejenként. A katalógusok fotói, amin a sok inda mindegyike roskadási...

A magaságyások népszerűsége töretlen, mert előnyei hatalmasak a hagyományos kiskerti ágyásokkal szemben. Az előre elkészített és kereskedelmi forgalomban kapható magaságyások árai azonban elég borsosak tudnak lenni, ezért a vállalkozó kedvű kertészek lelkesen állnak neki saját maguk elkészíteni magas ágyásaik elkészítésének azokból az anyagokból, amelyeket a ház körül találnak. Ez még önmagában nem is lenne baj, sőt, kimondottan dícsérendő mind a kreativitás, mind pedig az újrahasznosítás. Ugyanakkor nem minden nemes szándék vezet a megfelelő eredményre, ugyanis van egy anyag, amelyből nem nagyon ajánlott magaságyást, vagy bármit is építeni, ami kapcsolatba kerülhet a talajjal, vagy a növényekkel, amelyeket jóeséllyel majd elfogyasztunk. Ez az anyag pedig nem más, mint a  műgyantával kezelt farostlemez, forgácslap, furnér- vagy rétegelt lemez. Ezen anyagok igen tartósak tudnak lenni (amíg nem érintkeznek tartósan vízzel, de erről majd lentebb) , ami látszólag alkalmasnak teheti ők...

A kerti járda + magaságyás támfal trilógiában már leírtam, miért és milyen céllal épült ez az objektumegyüttes a kertemben. Írtam arról is, hogy az első két évben folyamatosan tömörödött a föld benne, így szükséges volt a rendszeres utánpótlás. Emiatt csak olyat mertem bele ültetni, ami egy szezonos. Ott termesztettem két évig a szebbnél szebb paradicsomokat és csili paprikákat. Idénre azonban beállni látszott a talaj szintje, így mindenképpen valami olyat szerettem volna oda ültetni, ami több évre szól.  Mivel az én drága feleségem, és a három gyermekünk is imádja a ribizlit   (bár a lányom nem annyira, mint a fiúk) , így az idei év a málna mellett a ribizlik beszerzéséről és telepítéséről szólt. Több fajta különleges, itthon nem elérhető fajtát rendeltem. Vagyis egy része itthonról van, de a többsége Szlovákiából, Csehországból lett rendelve. De ezekről majd lentebb írok. Szóval, ha már ribizlié volt a főszerep kora tavasszal (a posztot most írom, de valójában az ültetése...

Elérkeztünk a Kerti út készítése magaságyás támfallal trilógia befejező részéhez. :-) Ha valakit érdekelnek az előzmények, akkor az első rész a tizenkilenc méter hosszú régi járda elbontásáról, majd az azt követően megépítésre kerülő új járda történetét meséli el. A második rész pedig a járdát megtámasztó, két részből álló magaságyás megépítését mutatja be. A harmadik, és egyben befejező részben (igen, ebben itt, amit éppen olvasol) már a kész magaságyás több évre tápanyaggal ellátott módon történő feltöltéséről szól. Nagyjából az elkészültét követően két héttel nekiálltam a magaságyás feltöltésének. Ehhez először geotextilből vágtam kicsit szélesebb és kicsit hosszabb csíkokat, mint a magaságyások belső mérete. A geotextilt az egyik barkácsáruházban vettem még amikor a gyerekeknek készítettem a homokozót . Egy méter széles és tíz méter hosszú volt. Mivel jó árban volt, több tekercset is vettem, hogy jó lesz az még valamire, hiszen egy kertes házban szinte mindig minden jó lehet...

Az előző részben ( Kerti út készítése magaságyás támfallal 1. rész: kerti út elkészítése ) leírtam, hogyan bontottam el a régi járdát, és a támasztékául is szolgáló kerítést. Hogy csak pár szóban ismételjem önmagam (akit bővebben érdekel, olvassa el az előző részt is) , a kertünket egy tizenkilenc méter hosszú járda választja ketté, ami a házunkat köti össze a melléképülettel. A járda két oldalán különbözik a talajszint magassága, így a járda a nem megfelelő támaszték miatt idővel megsülyedt. Ezt a "komplexumot" bontottam el, és gondoltam újra egy járda, és az azt megtámasztó zsalukőből épült magaságyás viziójában. Az első részben a bontásról és a járda újjáépítéséről írtam, ebben a részben pedig a magaságyás megvalósulását szeretném írásba foglalni... Miután a járda zsaluzatát elbontottam pár nap után, szinte azonnal nekikezdtem a járda melletti rész talajmunkájának. Amennyire tudtam, megtisztítottam a területet, valamint kivágtam a talaj szintjén a járda mellett magányosa...

A telkünkön két épület van. A lakóházunk, és egy több helyiséges melléképület. Ezt a kettőt köti össze egymással egy tizenkilenc méteres járda. A járda így kettő részre osztja a telkünket hosszában nagyjából egyharmad / kétharmad részre. Az egyharmad részt valószínűleg valamikor feltöltötték, mert egyenes, és huszonöt centivel magasabban van, mint a járda másik felén. Az alacsonyabbik felénél a járda egy beton alappal rendelkező kerítéssel volt megtámasztva. Sajnos ennek ellenére a járda kerítés melletti fele megsüllyedt, a kerítés alapja pedig szét volt már fagyva, úgy mállott, morzsolódott, mintha ez lenne eleve a dolga. A járda is hadviselt volt már, ezért úgy döntöttem, elbontom a kerítést és a járdát is, majd újragondolva visszaépítem. Nem volt ugyan kis munka mindezt a bontást kézi erővel elvégezni, de azért sok-sok verejték árán csak sikerült. Igaz, a járda lapjait már villás gép emelte ki a helyéről mindet, de azért a többi munka sem volt könnyű, ami rám maradt. Szóval, elbonto...

Szerettem volna egy kisebb fűszerkertet , mert imádom a fűszernövények illatát, és nem mellesleg a főzés is egészen más érzés, ha az ember a hozzá való fűszereket a saját kertjéből szerzi be frissen. Lehetséges megoldásnak több is felmerült, rengeteget nézelődtem a témában az interneten. Egy dologban voltam csak biztos, hogy a talaj szintjétől kiemelve, azaz magaságyásaban szeretném nevelni a fűszernövényeimet, mert úgy könnyebb a gondozásuk. Mivel éppen házátalakítás volt/van/lesz, így mindenféle építőanyagból vannak maradékok. Így volt ez a negyvenszer ötvenes zsalukövekkel is. Gondoltam egy merészet, és úgy döntöttem, zsalukövekből építek egy magaságyást a fűszernövényeimnek. Az általam megálmodott komncepcióhoz tíz darab 40x50-es, és nyolc darab 15x50-es zsalukő kellett, valamint némi geotextil, sóder, betonvsa háló. Mivel amikor építettem, még nem tudtam, hogy egyszer közzé fogom tenni egy blogban, az építés folyamatáról nem készültek képek, csak a már kész ágyásról, így megpróbál...