Kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) a fügén – az aszalványbogár kártétele
Az elmúlt két évben igencsak emelkedett számban kaptam jelzéseket egy aprócska bogár jelenlétéről a fügén. Némi zavart okozott nekem, hogy egyrészt a fényképek minősége nagyon gyenge volt, alkalmatlan az azonosításra. Másrészt a jelzések olykor friss fügén történő észlelésről érkeztek, máskor pedig otthon aszalt fügékből másztak elő. A fotók azért annyira jók voltak, hogy alakra látszódjon a hasonlóság az észlelt rovarok között, de körülbelül ennyi voltak jók. Az már azonban biztosan körvonalazódott, hogy a kártevőmentes magyar füge teória koporsójába éppen most kovácsolódik a következő szeg...
Aztán megjött az áttörés, az egyik közösségi platform fügés csoportjában találtam egy fényképet, amelyen már felismerhető volt a rovar, amely nem más, mint a jelen poszt alanyát képező gyümölcsfénybogár faj, a kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus). Ezt a rovart szokás volt magyar nyelven aszalványbogárnak is nevezni, de ez az elnevezés nem teljesen helytálló, hiszen nem csak az aszalványokat károsítja. Ezt az elnevezését onnan kaphatta, hogy régebben idehaza szabadföldi körülmények között nem nagyon fordult elő, leginkább raktári kártevőként tartották számon, amely a megfelelő körülmények között az eltárolt aszalványok és magvak károsítója volt.
Mára azonban éghajlatunk változásának köszönhetően nem csak a spájzban és a raktárakban érzi jól magát, hanem a kertjeinkben is, ahol több gyümölcsfajt is károsít, közöttük természetesen a fügét is. Tudományos körökben pedig az elfogadott magyar neve a kétszínű gyümölcsfénybogár lett, így a továbbiakban én is ezen a néven hivatkozok majd rá.
A kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) bemutatása
A kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a fénybogárfélék (Nitidulidae) családjába tartozó faj. A kifejlett bogarak kicsik, körülbelül 3 mm hosszúak. Lehetnek feketék, barnák vagy sárga foltosak. A lárvák krémszínűek, fejük barna és körülbelül 5 mm hosszúak. Nyári időjárási körülmények között nagyjából egy hónapba telik, amíg a tojásból a felnőtté fejlődik, így évente több generáció is kifejlődhet.
A tojásokat egyenként, érett vagy túlérett, már-már erjedő gyümölcsre, illetve megfelelő nedvességtartalmú aszalványokra rakják. A tojások kikelése 1-4 napig tart, majd a lárvafejlődés 4-14 napon belül befejeződik. A bábozódás a szántóföldi populációkban általában a talajban történik, de a tárolt termékekben (raktárakban, éléskamrákban) a bábozódás a fertőzött árun belül történik. Meleg területeken vagy fűtött épületeken belül a szaporodás folyamatos, és évente több generáció is kifejlődik.
A bábozódás 3-8 napos bábelőkészítő periódus után következik be, a kifejlett egyedek pedig 4-16 nappal később kelnek ki. Így a fejlődési ciklus meleg hőmérsékleten (30-32 °C) körülbelül 12 napig, hűvösebb hőmérsékleten (16-18 °C) nagyjából 42 napig tart. Ha a hőmérséklet túl alacsony a szaporodáshoz, a kétszínű gyümölcsfénybogár kifejlett lárvák, bábok vagy imágók formájában hibernálódik a talajban vagy a földre hullott gyümölcsben (illetve raktár esetén a tárolt áruban). Bár a kifejlett kétszínű gyümölcsfénybogarak akár egy évnél is tovább képesek élni, általában a hímek nagyjából 146 napig, míg a nőstények átlagosan 103 napig élnek. Egy nőstény kétszínű gyümölcsfénybogár élete során több mint 2134 tojást képes rakni 28°C-os kontrollált körülmények között átlagban csak 1071 tojást figyeltek meg. A megfelelő hőmérséklet és páratartalom kulcsfontosságú a kártevő túlélése szempontjából. Az alacsony hőmérséklet és páratartalom alkalmatlan a rovar lárvafejlődésére és peterakására.
A kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) kártétele
A kétszínű gyümölcsfénybogár világszerte többféle gyümölcs és gabona kártevője, azaz több tápnövényes (polifág) kártevő. Tápnövényei között szerepelnek csonthéjas gyümölcsök (őszibarack, kajszibarack, nektarin, szilva, stb.), a datolyaszilva, a lehullott citrusfélék, az alma és sajnos a füge is. A kifejlett bogár táplálkozása során is képes károkat okozni a csonthéjas gyümölcsökben azáltal, hogy a gyümölcsmonília gombás betegség hordozója.
Ártalmas az élelmiszerekre és a higiéniára, szupermarketekben, élelmiszerboltokban és raktárakban általában megtalálható. Megtámadja az aszalt gyümölcsöket (pl: őszibarackot, szilvát, fügét, datolyát stb.), amelyekre tojásaikat is rakják. Csak táplálkozási céllal a kifejlett egyedek megtámadhatják a tárolt gabonaféléket is. A kikelt lárvák táplálkozásuk során járatokat rágnak, amelyekben hátrahagyják morzsalékos ürüléküket, amely környezet megfelelő táptalajt nyújt a különböző gombás betegségeknek, az aszalványok például megpenészedhetnek.
Ugyanakkor nem csak a raktárakban károsít. Ahol megfelelő számára a klíma, ott szabadföldi körülmények között is igen jól érzi magát, és sajnos az utóbbi években hazánk több területén is észrevehető szintre szaporodtak fel. A csonthéjas gyümölcsöt megtámadhatják a fán, a bogarak belefúródnak a gyümölcsbe, vagy már meglévő mechanikai sérüléseken keresztül is bejutnak. Más gyümölcsökben, például citrusfélékben, almában és fügében, csak a lehullott, vagy még a fán lévő kimondottan érett, már-már túlérett gyümölcsöket részesítik előnyben. A füge pedig egy olyan gyümölcs, amit akkor a legjobb szüretelni, amikor szottyosra érett, azaz majdnem túlérett, vagy amikor már a fán megaszalódott. Ebből egyenesen adódik, hogy ha a rovar számára hozzáférhető, nyitott aszalóban aszaljuk a fügéinket, akkor sajnos beleköltözhetnek ez a rovarok, amelyeket ha nem veszünk észre, a tárolás során akár az összes aszalt fügénket tönkre tehetik.
Mivel fontos terjesztői a gyümölcsmoníliának, ezért csonthéjas kultúrákban a védekezés kulcsfontosságú része a monília elleni védekezés. Egyéb, moníliára nem érzékeny kultúrákban – mint például a füge – viszont sok esetben okozzák a gyümölcsök erjedését, cefrésedését, aminek köszönhetően másodlagos kárként megjelenhetnek a darazsak is.
Védekezés a kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) ellen
Konkrétan a kártevő ellen védekezni nagyon nehéz, mert érési időben támadja a gyümölcsöket. Az elsődleges védekezés a gombaölő szerekkel történő védekezés lehet, hiszen számos gombabetegség spóráit hordozza és terjeszti a kétszínű gyümölcsfénybogár.
A kártevő ellen pedig a darázscsapdák mintájára készíthetünk csapdákat, amelyeket a következő koktéllal érdemes feltölteni: fél liter vízbe 1 gramm élesztőt keverünk, és abba dobálunk túlérett gyümölcs darabokat, jelen esetben fügét. Ezeket kell a fügebokrokra akasztgatni úgy, hogy kellően jól hozzáférhető legyen a rovarok számára, de ne tűzze a nap. A csapdák tartalmát 14-15 naponta cserélni kell.
Eredjünk együtt a kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) nyomába!
Ha úgy véled az itt olvasottak alapján, hogy nálad is megjelent a kétszínű gyümölcsfénybogár, akkor kérlek írj nekem egy e-mailt a FUGESEMBER[kukac]GMAIL[pont]COM címre. Csatolj hozzá egy vagy több jó minőségű fényképet a kártevőről, vagy az észlelt kárképről, írd meg a település nevét és az észlelés dátumát, valamint hogy érett vagy aszalt fügében találtad. Előre is köszönöm, hogy segíted a kártevő hazai jelenlétének felderítését.
Források: www.obmhaber.com, hu.wikipedia.org, biochemtech.eu, jessica-joachim.com
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!