A fügefa, amelynek 24 órás fegyveres őrség biztosítja a védelmét...
Az eredeti angol nyelvű cikk az Under The Banyan blgon jelennt meg Mike Shanahan tollából. Az eredeti címe pedig: Why one fig tree in the middle of nowhere has a 24-hour armed guard
Amikor Parmeshwar Tiwari önként jelentkezett az indiai honvédséghez, nem tudta, hogy öt évet tölt majd a semmi közepén egy fügefa védelmével. A cikk írásának pillanatában azonban pontosan ezt teszi; egy négyfős csapat tagja, akik védenek egy fügefát – Salamatpurban, Madhya Pradesh államban – a nap 24 órájában, a hét minden napján. Menedékük mindössze egy sátor. A kényelem hiányán és az unalom folyton jelenlévő szorításán kívül kígyókkal, skorpiókkal és a folyamatos hőséggel kell megküzdeniük minden áldott nap. Most ehhez jön még hozzá, hogy szembe kell nézniük az állami kormányzatot sújtó ellenérzés hullámával...
Amikor Anurag Dwary az NDTV-től arról számolt be, hogy az állam évente 1,2 millió rúpiát (18 600 USD) költ a fügefa őrzésére és öntözésére, a kritikusok gyorsan rámutattak, hogy ez az összeg mennyi minden másra is elkölthető lenne, ami szerintük jobb és hasznosabb is. Egyesek ostoba dolognak nevezték a kiadást; azt mondják, ez nevetségessé teszi az állam kormányát. Mások szerint groteszk volt ekkora összeget egyetlen fügefára költeni egy olyan államban, ahol abban a hónapban több mint 50 gazda követett el öngyilkosságot adósságai miatt.
De lehet, hogy ez még jó befektetésnek bizonyul később.
A fa messze nem szokványos. Ez egyfajta fügefa, amelyet helyileg peepal faként, a tudósok Ficus religiosa néven ismernek, és hosszú és lenyűgöző története van (már én is többször írtam róla a blogon). A történet több mint 2500 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Buddha állítólag elérte a megvilágosodást egy fügefa alatt történt meditációja során Észak-Indiában. Ez a fa bodhi-faként vagy a megvilágosodás fájaként vált ismertté. Nagy Ashoka császár meglátogatta, és templomot építetett ott (i.e. 250-ben). Olyan tisztelete és szeretete volt Buddha fája iránt, hogy felesége keserűen féltékeny lett, és megpróbálta elpusztítani a féltékenysége tárgyát képező fügefát. A fa azonban túlélte a "merényletet", azoban Ashoka császár halála után Pushyamitra Shunga király elpusztította, aminek következtében a Buddhával való élő kapcsolat elveszett.
Vagyis mégsem...
Ashoka császár ugyanis korábban elküldte a fa egyik ágát Srí Lankára ajándékba Devanampiya Tissa királynak, aki a fővárosában, Anuradhapurában ültette el azt el. Az alábbi képen Ashoka lánya látható, amint elviszi a szent füge ágat Srí Lankára. Aki ellátogat Anuradhapurába egy óriási Ficus religiosa fát fog látni, amely a buddhisták szerint abból az ágból nőtt ki, amelyet a király ültetett. Így ez a világ legrégebbi élő fája a feljegyzett történelem szerint.
2012-ben Mahinda Rajapaksa (Srí Lanka akkori elnöke) levágott egy kisebb ágat a fáról, elvitte Indiába, és elültette a Salamatpur melletti dombra. De alig két évvel később a Hindustan Times arról számolt be, hogy a fügefa bajban van. A fa hat méter magasra nőtt, és ágai nekinyomódtak az őt megvédeni hivatott hálós ketrec tetejének. Levelei betegek voltak, a vízhiány miatt a kiszáradás fenyegette. A lap emiatt leginkább az állam vezetését hibáztatta, mint a négy őrt hozzátéve, hogy ők is szenvedtek, nem rendelkeznek víz- és áramellátással, valamint kénytelenek a szabadban végezni a dolgaikat a WC-k hiánya miatt.
„A mi kötelességünk a fa biztonságának biztosítása, és ezt meg is tesszük annyira, amennyire a lehetőségeink engedik” – mondta az egyik őr, Atar Singh.
Az újságcikk heves reakciót váltott ki az Indiai Mahabodhi Társaság vezetőjétől, Bhante Vimal Tisse-ből, aki szerint India kormányának erkölcsi felelőssége a fa gondozása, és hanyagsága megsértette a buddhistákat. Sri Lanka is bekapcsolódott; a buddhista vallásügyi minisztérium közölte, hogy az indiai főbizottsághoz fordul az ügyben, a felháborodás és a diplomácia hamar meghozta gyümölcsét. Ma a fa erős és egészséges. Madhya Pradesh állam Mezőgazdasági Minisztériumának botanikusa minden héten felkeresi, hogy ellenőrizze egészségi állapotát. A fa védelmének értékével kapcsolatos új kérdések miatt azonban a fa jövője bizonytalan, mert az állam ezirányú költségei magasnak tűnnek. De megvan benne a lehetőség a helyi gazdaság átalakítására, ha a terveknek megfelelően zarándokok és turisták özönlenek a fához. Parmeshwar Tiwari az NDTV Anurag Dwary című műsorában elmondta, hogy öt évvel ezelőtt még sok túrista látogatta, de mostanra lelankadt az érdeklődés.
Talán többen jönnének, ha ismernék a fa történetét. De 2015-ben Milind Ghatwainak a The Indian Express számára készített jelentése szerint még maguk az őrök sem tudták annak jelentőségét, amit védenek...
A szerző Mike Shanahan szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált. Könyvet írt a fügefákról, amely az Egyesült Királyságban Ladders to Heaven címen, Észak-Amerikában pedig Gods, Wasps and Stranglers címmel jelent meg.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!