Iraqi füge, vagy Pandzsáb füge (Ficus Palmata)
A Ficus palmata, más néven indiai babérfüge, vagy Pandzsáb füge (Punjab füge) egy Indiában és Srí Lankán található trópusi, vadon növő füge faj. A fügés fórumokon nevezik még Iraqi fügének is, de van kis káosz az elnevezést illetően itt is. Az Iraqi ugyanis a Ficus palmata egy fajtája, amely partenokarpikus módon, azaz beporzás nélkül is beérleli terméseit. Ez nem minden palmata fajra jellemző. Sajnos mint utóbb kiderült, nekem nem az Iraqi fajtám van (már dolgozom annak a beszerzésén is), mert egy bizonyos méretet elérve éretlenül potyognak le a fügék a Ficus palmatámról. 😭 Az én példányom egyébként Pakisztánból származik állítólag, de jómagam egy hazai fügéstől jutottam hozzá csere útján.
A növény eredetét tekintve: A Ficus palmata a több mint 850 tagot számláló Ficus nemzetségbe tartozó faj. A specifikus epitheton, palmata, a latin „tenyér” vagy „kéz” szóból származik, a levelek alakjára utalva. A nemzetség a világ trópusi és meleg mérsékelt égövi régióiban őshonos, a legnagyobb változatosságot Ausztrálázsiában, Délkelet-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában találjuk. A Ficus palmata Északkelet-Afrikában honos: Egyiptomtól délre Szomáliáig, valamint az Arab-félszigeten, Szíriában és Ázsiában: az Arab-félszigettől, Irántól keletre Indiáig és a Himalájába. Élőhelye, beleértve a Himalájában található falvakat is, 1000–1500 m tengerszint feletti magasságban található.
Termőhelynek a nyílt területeket szereti, ahol nagyon sok közvetlen napfény érheti. Talajjal szemben a közönséges fügéhez hasonlóan igénytelen, de jobban kedveli a laza szerkezetű, vízáteresztő talajokat. Nem igényel túl sok nedvességet, mert a sok vízre erős vegetatív növekedéssel reagál a gyümölcstermés kárára. A Ficus palmata egy akár öt méter magasra megnövő lombhullató cserje, vagy sok ágú kis fa, melynek hosszúkás-elliptikus, vagy tojásdad alakú levelei egyszerűek, fűrészes szélűek, és váltakozó állásúak. A levélfelület kopasz vagy gyengén szőrös, a levélnyél rövid, mindössze 0,16-0,47 cm hosszú.
A virágok hónalji, vagy végálló virágzatban, rövid virágzatokon állnak. A termés kicsi, húsos, tömege pedig átlagosan 30-40 gramm. Ebből is látható, hogy ez nem egy nagy fügéket termő fajta. Ellenben annál finomabb, nem véletlenül termesztik a gyümölcse miatt, amely éretlenül zöld, éretten feketére színeződik. A Himalája régióban gyümölcsét széles körben értékesítik és fogyasztják, amely körülbelül 6% cukrot, 1,7% fehérjét és 0,2% pektint tartalmaz. Frissen fogyasztható, vagy lekvár, zselé is készíthető belőle. A levelek párolt ételek csomagolóanyagaként is használhatók. Egyes kultúrákban pedig a fának mágikus tulajdonságokat tulajdonítanak.
Mint a bevezetőmben írtam már, a Ficus palmatának a közönséges fügéhez (Ficus carica) hasonlóan több változata is van. Ezek közül jelen ismereteim szerint egyetlen fajta van – az Iraqi –, amely a fügedarázs áldásos munkája, azaz beporzás nélkül is képes beérlelni terméseit (partenokarpia). A többi fajtája igényli a beporzást, de jó hír lehet, hogy a beporzó darazsa ugyanaz a Blastophaga psenes darázs, amely a közönséges fügét is beporozza, és hazánkban már több ponton is megjelent. 😊
Nekem a beporzást igénylő fajtát sikerült elsőként beszereznem, de nm baj. Nem a termése miatt kellett elsősorban, hanem mert egy különleges fikusz faj, és szerettem volna, ha ilyenem is van. Persze nem bánnám, ha mégis teremne majd, ezért folyamatban a partenokarpikus változat beszerzése is. Fagytűrése szintén vita tárgya, van aki azt állítja, annyit bír, mint a közönséges füge (kb -15 Celsius fok), van aki azt mondja, annál sokkal kevesebbet. Ez el fog dőlni nálam egy-két éven belül. 😊 Az alábbi képen pedig az én saját Ficus palmatám látható! 😍
Ami érdekessége még, hogy a leírások szerint igen korai fajta. Már június-július körül szüretelhetünk róla. Azt azonban nem sikerült kiderítenem, hogy ez csak őshazájára igaz, vagy ugyanezen időszakban teremne a mi éghajlatunkon is. Már ha ugye terem beporzás nélkül. 😊Minden esetre nagyon örülök, hogy ezt a fügét is a gyűjteményemben tudhatom most már. Ha lesznek saját tapasztalataim, frissíteni fogom ezt a cikket.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!