Recent in Recipes

egyéb fikusz , Ficus ilicina , fojtogató füge , litofita ,

Babérfüge (Ficus ilicina), a sziklákat ölelgető fikusz

A babérfüge (Ficus ilicina) egy örökzöld, sziklákat körülölelő füge a száraz nyarú Dél-Afrikai Namaqualand régióból és északabbról, Namíbiából és Angola déli részéről, ahol főként nyáron esik a csapadék.

A Ficus ilicina sziklahasogatóként is emlegetett fügefaj, mert gyökerei tápanyagban dús termőtalaj helyett (termőtalajban is képes gyökeret ereszteni) sziklaszirtek repedéseiben kapaszkodik meg, és ahogy vastagszik, szétfeszíti a sziklákat. De nem csak a sziklarepedésekbe kapaszkodik bele, hanem lapos gyökereivel körül is öleli a köveket. Nevét apró, sötétzöld, babér alakú leveleiről kapta.

A babérfüge (Ficus ilicina) bemutatása

Terjedő, terebélyesedő sziklát körülölelő, örökzöld cserje, amely akár több méter átmérőjű bokorrá növekedhet. Magassága pedig esetenként akár a 4-5 métert is elérheti. Kérge szürkésfehér, sima. A felálló, szétterülő levelek elliptikus-hosszúkásak, 43–85 × 13–28 mm-esek, bőrszerű tapintásúak, sötétzöldek  teljes szegéllyel. A levélnyél rövid és robusztus, nagyjából 5-10 mm hosszú. Fejlődése legelején sziklarepedésekben csírázik, majd a gyökerek szisztematikusan keresik a mélyebb hasadékokat, hogy kiterjedt hálózatot alkossanak a sziklák között, és azok körül is egyaránt. A babérfüge viselkedését tekintve fojtogató füge, csak míg a többi társa fákat fojtogat az esőerdőkben, addig ez a növény a sziklákat fojtogatja.

A babérfüge gyümölcsök rövid szárúak (5 mm hosszú), lekerekítettek és körülbelül 10 mm átmérőjűek. Éretten világos sárgászöldek, enyhén lilás cserzettek. Gyümölcsei tavasszal érnek, de az év bármely szakában teremhetnek. A növény bármely részéből sérülés esetén – mint a ficus fajoknál megszokott – fehér, tejszerű latexes nedvet bocsát ki.

Babérfüge elterjedése és élőhelye

Széles körben elterjedt Dél-Afrika, Namíbia és Dél-Angola nyugati részének félszáraz, és száraz régióiban, a Rooibergtől, Vanrhynsdorptól északra az Orange folyóig, és északabbra. Növekszik a Succulent Karoo Biome, Nama-Karoo Biome területein, valamint a száraz félsivatagban, és a Savanna Biome területén északon. Élőhelye kizárólag sziklafalak, sziklák és gránitkupolák. A mag ezek réseiben csírázik, és onnan kezdi meg növekedését, ami sok más kőzethasító, vagy litofita füge esetében gyakori. Ez lehetővé teszi a növény számára, hogy túlélje a száraz évszakot. A vándorló gyökerek új területeket keresnek, új hasadékokba hatolnak be, amíg a növény jól meg nem gyökerezik. Ezek a gyökerek gyakran egy sziklafalon nőnek lefelé, és több évbe telik, mire elérik a talajt.

Különféle geológiai képződményeken való növekedését jegyezték fel, mint például gránit, kvarcitos homokkő, mészkő és dolomit. A Ficus ilicina élőhelyén, Namaqualandban él a Ficus cordata-val, amely utóbbi egy felfelé törő fa, világosabb zöld, tojásdad, vagy szív alakú levelekkel. Namíbia északi részén a Ficus ilicina a Ficus glumosa-val, és a Ficus bubu-val osztozik az élőhelyén.

Névlevezetés és történeti vonatkozások

A fikusz az eperfafélék (Moraceae) nagy családjába tartozik, amely főleg a trópusokra, és a szubtrópusokra korlátozódik. Ez a család 37 nemzetségből, és 1180 fajból áll. A fikusz a család legnagyobbja, mintegy 850 fajjal (Christenhusz 2017). A Ficus botanikai név valószínűleg a héber „fag”, vagy a perzsa „fica” szóból származik. Az ilicina sajátos elnevezés a babérfüge leveleire vonatkozik, amelyek a magyaltölgy (Quercus ilex) leveleihez hasonlítanak.

A babérfüge közönséges elnevezés a Lauraceae családba tartozó babérral (Laurus nobilis) való hasonlóságra utal. A Ficus ilicinát először Sonder botanikus nevezte el Urostigma ilicinumnak 1850-ben, Carl Zeyher német gyűjtő által gyűjtött növényekről. 1867-ben nevezték át Ficusbnak. Egy másik Namíbiából származó faj, a Ficus guerichiana, amelyet Engler nevezett el 1894-ben, de később kiderült, hogy a F. ilicina szinonimája. A két taxon között azonban vannak kis különbségek. A namíbiai növények levelei szélesebbek, hajlamosak egyenesebbre nőni, és a szárak enyhén szőrösek a csomópontokon. A Namaqua növények levelei keskenyebbek, száruk szőrtelen, és inkább sziklaölelők. Ezeket a tulajdonságokat a termesztés során megőrzik.

A Babérfüge rossz fagytűrő, így hazánkban mindenképpen igényli a védett, fagymentes helyen való teleltetést. Mint minden ficus fajnak, így a babárfügének is saját beporzó darázsfaja van, az Elissabethiella enriqesii apródarázs (Burrows & Burrows 2003).

A Ficus ilicina termesztése

A babérfüge kiválóan alkalmas sziklakertekhez olyan területeken, ahol nincs fagy. Lassú növekedésű, így kimondottan ideális bonsai növénynek. Lassú növekedése okán a babérfüge cserepes növényként is sikeresen termeszthető. Szaporítani magról, vagy dugványokról lehet. Törjük össze az aszalt gyümölcsöket, és tavasszal vagy nyáron vessük sekély tálcákba. Fedjük le vékony homokkal (1-2 mm vastag) és tartsuk nedvesen. A csírázás gyors, így nem kell sokat várni arra, hogy kiderüljön, életképes magokat sikerült-e szereznünk. A vegetatív szaporításhoz 10–15 cm hosszú félfás dugványokra van szükségünk, amelyeket tavasszal vagy nyáron a legjobb begyűjteni Távolítsuk el a leveleket a szár alsó feléről, és ültessük be kertészeti perlit, és tőzeg keverékébe. A melegágyban való gyökeresedés 2-3 héten belül megtörténik.

Forrás: pza.sanbi.org

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge és a Mikorrhiza gomba szimbiózisa – biokertészkedés

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben. Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól . Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉 Mi is az a Mikorrhiza gomba? A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben ér

Fügefavész (Ceratocystis ficicola) – hogyan védekezzünk ellene?

Ezt a betegséget egy fajspecifikus gomba okozza, amelynek több variánsa is van. Hazánkban eddig nem írták le a fügefavészt okozó Ceratocystis ficicola gombafaj jelenlétét , de azért a Ceratocystis nem teljesen ismeretlen hazánkban sem, hiszen ezen gombafajok egyike okozza a szilfavészt (Ophiostoma ulni) , a kocsánytalan tölgyek megbetegedését (Ceratocystis piceae) , vagy a platánrákot (Ceratocystis platani) . Mivel hazánkban eddig ez nem leírt faj , így magyar elnevezés hiányában én neveztem el fügefavésznek a szilfavész betegség nyomán, mert tünetei, kórlefolyása majdnem teljesen megegyeznek azzal, csak a gazdanövény nem a szilfa, hanem a közönséges füge (Ficus carica) . 2018-ig ennek a kórokozónak a jelenlétét csak Japnban írták le, azonban 2018-ban megjelent Görögországban  [PDF], majd Olaszországban is, ami azt jelenti, hogy nem csak Ázsiában, de a mediterráneumban is jól érzi magát. A fügefavész (Ceratocystis ficicola) fertőzés tünetei A fertőzött fügefák hirtelen hervad

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu