Miért nem nő a fügém semmit a kiültetés óta?
A különböző online közösségi platformokon – illetve a nekem írt levelekben is – rendszeresen felmerülő kérdés, hogy az egy-két éve ültetett fügék növekedése látszólag megállt, miközben teljesen egészségesnek tűnnek. Ilyenkor jönnek a kérdések, hogy mit kellene tenni, hogy növekedésnek induljon a nem régen elültetett fügecsemete. Azért írtam az imént azt, hogy látszólag megállt a fejlődésben, mert valójában nem állt meg. Ez az állapot csak a füge föld feletti részét érinti, a talajszint alatt gőzerővel folyik a fejlődés, növekedés, a gyökerek térhódításával.
Fontos ugyanis tudni, hogy a növények mindig arra törekszenek, hogy a gyökérzetük és a lombkoronájuk arányban legyenek egymással. Általánosan a füge esetében elmondható, hogy egy egészséges növény esetében minimum 1:1 arányúnak kell lennie a gyökérzet, és a lombkorona arányának, de jobb, ha a gyökérzet javára billen el a mérleg nyelve. A füge évi növekedése fajtától függően elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 120 centimétert is, ezért belátható, hogy igen jól fejlett gyökérzet kell ahhoz, hogy meg tudjon támogatni egy ilyen erős növekedést. Azonban egy ilyen erős gyökérzet kifejlődéséhez idő kell...
Nem kell tehát aggódni!
Ha azt látjuk, hogy a látszólag elmaradó növekedést leszámítva a szeretett fügénk minden más tekintetben teljesen egészséges, akkor nincs ok aggodalomra. Adjunk neki időt, hogy felkészüljön a növekedésre, mert ha egyszer nekilódul, meg sem bírjuk majd állítani. A füge az ültetés évében, és a rá következő egy-két évben a talaj szerkezetétől, és összetételétől függően alig fog valamennyit növekedni. Az első egy-két évben a föld feletti rész évi növekedése néhány centiméter lesz, de nagy valószínűséggel nem fogja meghaladni a fél métert. Ez rendben van így, nem kell megijedni.
Ha azonban azt látjuk, hogy növényünk nem túl egészséges, akkor érdemes mielőbb kideríteni, mi lehet a baja. A legáltalánosabb problémák a túl kevés, vagy a túl sok víz szokott lenni, illetve a nem megfelelő tápanyagellátotság, de ezekről majd egy másik posztban szeretnék írni valamikor, így itt nem térnék ki erre. Előfordulhat azonban, hogy a fügét gyökérgubacsképző fonalférgek támadták meg. Ebben az esetben a füge növekedése lelassul, vagy akár teljesen meg is állhat.
Ezek a fonalférgek a gyökereket károsítják, ezáltal azok nem tudnak kielégítően fejlődni, aminek egyenes következménye a föld feletti részek satnyulása. Ebben az esetben azonban a föld feletti részek növekedése nem szimplán megáll, hanem elkezd satnyulni. Ha bövebben érdekel a téma, olvasd el a Gyökérgubacsképző fonalférgek a fügén – hogyan védekezzünk ellene? című cikkemet.
Hogyan támogathatjuk a gyökérzet gyorsabb fejlődését?
Ezt a támogatást már az ültetés előtt el kell kezdeni. Érdemes a fügéket cserépben, vagy dézsában előnevelni, hogy minél nagyobb gyökértömeggel legyen majd kiültetve. A füge ültetéséről már írtam korábban cikket, így azt most nem ismétlem meg egészében, csak kivonatolom kicsit az ide vonatkozó részt: ássunk nagy ültetőgödröt, hogy minél nagyobb területen legyen majd laza a talaj a füge körül. Ha nagyon tömör a kertünk földje, akkor a szokásosnál nagyobb gödör is szükséges lehet. Tömör, kötött talaj esetén segíthet, ha az ültetőgödörbe visszatett földet keverjük komposzttal, vagy magas szervesanyag tartalmú virágfölddel. Az első egy-két évben rendszeres öntözést fog igényelni, és sokat segíthet, ha időnként a környezetében fellazítjuk a talajt. Ehhez nem kell mindenképpen ásó és kapa. Elegendő lehet a vasvillával szurkálás is.
Ezen felül mindig elmondom, hogy a frissen elültetett fügét vágjuk vissza. Nagyon szép lehet a kertészetből megvásárólt 100+ centiméteres növény, de szinte biztos, hogy az első télen vissza fog száradni a felére úgyis. Addig azonban feleslegesen pazarolja a növény energiáit. Vágjuk vissza úgy, hogy a talaj felett maximum 50 centiméteres legyen. Ezzel rengeteg időt spórolunk meg magunknak, és a fügének is, mert sokkal hamarabb, és szebben fog növekedni, mintha próbálnánk egy suhángot nevelgetni. Sőt, ha igazán tutira akarunk menni, akkor a következő év tavaszán is visszavághatjuk a hajtásokat a felére. Így hamarabb fog bokrosodni, és kevesebb lesz az idejekorán hirtelen megnyúlt vessző, amiket a nyár folyamán kitörhet a vihar. Amúgy is sokkal ideálisabb a füge számára a bokor forma a mi éghajlatunkon, bár tudom, az egy örök vita, hogy fügefa vagy fügebokor a jobb.
Amit semmiképp ne tegyünk!
Az ültetés évében ne nagyon alkalmazzunk magas nitrogén tartalmú műtrágyákat, mert a nitrogén előidézheti a zöld növekedés gyorsulását, amely így nem lesz arányban a gyökérzettel. Ennek következtében elhúzódhat a folyamat, hogy egyensúlyba kerüljön, és bár a tervünk az volt, hogy gyorsítsuk a fejlődését, de valójában lassítani fogjuk csak. Ha teszünk az ültető gödörbe komposztot, vagy érett marhatrágyát, akkor az pont elegendő lesz a számára, nem kell még pluszban trágyázni az első évben.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!