Fügés ember - teszt

A füge egy ökológiai csoda. Bár lehet, hogy soha többet nem akarsz enni belőle... A nautil.us oldalán „The Incredible Fig” címen megjelent cikkre véletlenül bukkantam rá, de annyira fantasztikus volt Margaret „Meg” Lowman írása, hogy úgy gondoltam, erről muszáj vagyok a Fügés emberen megjelentetni egy fordítást, mert egy teljesen új oldaláról ismerhetjük meg ezáltal a Ficus nemzetség tagjait egy csodálatos kalandozás keretein belül. Az írás egyébként részlet a The Arbornaut: A Life Discovering the Eighth Continent in the Trees Above Us - Meg Lowman című kötetből. De nem is szaporítom tovább a szót, jöjjön a fordítás:  Egyik kedvenc sétányom a világon egy gyönyörű füge (ez nem fordítási hiba, ez egy lombkorona magasságában épített függő sétány - a szerk.) a Falealupo faluban, Savai'i szigetén, Samoa, korábban Nyugat-Szamoa. Paul Cox etnobotanikus kollégám 1994-ben meghívott, hogy látogassam meg ezt a csodálatos szigetet, történelmének egy igen kritikus pillanatában. A 16 törzsf...

A  Fügeszú  (Hypoborus ficus)  rendszertanilag a bogarak (Coleoptera) rendjébe és az ormányos bogarak (Curcolinidae) családjába tartozik. A kifejlett bogár igen apró, mindösszesen 1-1,5 mm. Színe sötétbarma, a hátán pedig sárga szőröket visel. Elterjedése leginkább a mediterrán térség és a Kanári-szigetek, de az éghajlatváltozásoknak köszönhetően állítóag már Németországban és Magyarországon is megjelent a fügének ( Ficus Carica)  ez a gyakori, és igen nagy károkozásra képes kártevője. Törökországban például a füge egyik legjelentősebb kártevője. Ennek a kártevőnek egy évben négy nemzedéke fejlődik ki és lárvái képesek áttelelni a fügefa belsejében. A kifejlett imágók akkor aktivizálódnak, amikor az időjárás kellőenmeleg. Lyukakat fúrnak a fügefa belsejébe, majd ide rakják le a tojásaikat. A kikelő lárvák először egy főkamrának nevezett üreget rágnak ki a fügefa ágában. A fejlődésuk során a lárvák a főkamrából több - úgynevezett oldalkamrát - rágnak, ahol bábozódna...

A ( Ficus Carica)   füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, m...

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge ( Ficus Carica)  és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik azt el a hangyák. A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hangya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem...

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) e gy Amerikából behurcolt polifág kártevő, amely bár 2004-óta jelen van hazánkban, nem egy nagyon meghatározó kártevő. Rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe és a lepkeszárnyú kabócák (Flatidae) családjába tartoznak.  Háztetőszerűen összecsukott szürkésfehér, viaszporral borított, ezüstös szárnyai és sárga szemei könnyen felismerhetővé teszik. Mérete mindösszesen 5-8 mm, és a növényeken pattanva közlekedik. Igen sokféle termesztett, vadon előforduló növényen, illetve gyomnövényen megtelepedik és táplálkozik. A közterületre ültetett növényfajok közül főként az ostorfán, a vadgesztenyén, a juharon, a hárson, a kőrisen, az akácon, a platánon és az eperfán gyakori. Házi kertekben leginkább szőlőn, őszibarackon, dión és birsen károsít, de nem veti meg a fügefákat, fügebokrokat ( Ficus Carica)  sem. Ezek a szipókás rovarok leggyakrabban a növények hajtásain és a levelek fonákán, a főér közelében találhatók meg. Jelenlét...

Az elmúlt jó néhány éveben országszerte felütötte a fejét a gombásodás okozta levélfoltosság, amit sokan a füge mozaikvírusként (FMV) azonosítanak a hasonló tünetek miatt. Természetesen nem minden az, aminek látszik hiszen a vírusokon kívül még ott vannak a baktériumok és a gombák is, amelyek sot általánosságban véve több esetben okoznak gondot, mint a vírusok. Az alábbi teljes cikk Berényi József fügetermesztő írása, és személyes tapasztalatain és kísérletein alapuló gyógymód a minden valószínűsggel gombás eredetű levélfoltosság ellen. Köszönjük, hogy megosztotta velünk, és hozzájárult, hogy a blog keretein belül közkincsé tegyük ezt a tudást. A gomba okozta betegség pedig nem vírus, és réz, kén tartalmú gombaölő szerekkel kezelhető, és a folyamat visszafordítható. Én öt éve kaptam az első fertőzött növényemet, ami egy szempillantás alatt lefertőzte az egész állományt (azóta már több helyről is kaptam, és több ismerős is kapott ezektől független forrásból fertőzött növényeket) . ...

A fügemozaik betegség (FMD) egy komplex vírusos betegség, amellyel 12 vírus, köztük egy megerősített kórokozó, fügemozaik mozaik emaravírus (FMV) és három viroid társul világszerte. A fügének ( Ficus Carica)  egy régóta ismert és világszinten jelentős vírusos betegsége. Az FMD-t először az 1930-as évek elején írták le Kaliforniában. A kórokozó mind a levélen, mind pedig a gyümölcsön fog tüneteket okozni. A betegség hatására a levélen jól látható sárga (klorózisos) , úgynevezett mozaik foltok alakulnak ki. Ezek később a teljes levéllemezre kiterjednek, majd beszáradnak, barnulnak, míg legvégül a levél lehullik. A gyümölcsök esetében pedig gyakori jelenség lehet a korai gyümölcshullás, ezáltal pedig a csökkent mennyiségű termés. Mindezen tünetek mellett jellegzetes lehet még, hogy a levélér kifehéredik, a leveleken defomitás jelentkezik. Nagyon súlyos fertőzés esetén úgynevezett tölgyfalevelűség alakul, vagyis a levél nagyon hasonlítani fog egy tölgyfa levélre. A gyümölcsökön ...

Sokáig tartotta magát, hogy a fügének nincsen hazánkban kártevője, majd megjelent a füge-levélmoly, amely mára már meghódította egész Magyarországot. Azóta minden szezonban rengetegszer találkozni a kérdéssel, hogy mi rágja a füge levelét, vagy hogy mi szövi be a füge levelét. A tipikus kárkép ugyanis a kilyuggatott levelek, pókhálószerű selyemszálak alatt megbúvó hernyó. Ez a kártevő nem más, mint a füge-levélmoly. A levélmolyfélék családjába tartozó füge-levélmoly (Choreutis nemorana) egyre több helyen okoz gondot a füge (Ficus Carica) bokrokon. Ezt a kártveőt igen gyakorta ligeti molynak is nevezik, ami azonban a faj életmódjának ismeretében kerülendő, szemantikai értelemben félrevezető. Európa mediterrán területein jelentősen elterjedt kártevő, gyakori faj, kelet felé Üzbegisztánig, dél felé Észak-Afrikáig fordul elő ott, ahol tápnövénye is megél. Elterjedésének északi határa Közép-Európa, Európa északabbi területein nem fordul elő. Legészakabbi előfordulása Londonból szá...