Fügés ember - teszt

A stevia nemzetségbe 240 faj tartozik, melyek nagy része Dél-Amerikában és Mexikóban őshonos, de számos faj megtalálható északon is, például Arizónában, Új-Mexikóban és Texasban is. A ma is cukorpótlóként használt növénnyel, a Steviával (Stevia rebaudiana) kapcsolatos vizsgálatokat, kutatásokat első ízben egy spanyol botanikus és orvos, Petrus Jacobus Stevus (Pedro Jaime Esteve) kezdte meg, akinek a stevia név is köszönhető. Egyébként hivatalos magyar elnevezése pedig a jázminpakóca, de nevezik még édesfűnek vagy édes levélnek is. A stevia az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény. A levelek édessége 30-45 szöröse a szacharóz édességének, így valóban tökéletes cukorpótló. Leveleiből több féle módon is készülhet kivonat, de akár teaként is fogyasztható főzete. A Guarani nép már több, mint 1500 éve használja ezt a növényt és iparilag Paraguayban és Brazíliában is nagy mennyiségben állítják elő és...

Magyarországon már 2008-óta dokumentáltan jelen van a fügedarázs (Blastophaga psenes) , a Ficus carica és Ficus palmata beporzó rovara. Eddig tőlünk északabbra nem volt még hivatalos adat a fügedarázs jelenlétéről. Ugyanakkor Európa számos országában vannak fanatikus füge gyűjtők és rajongók, akik közül többen is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megtelepítsék fügés kertjeikben a fügedarazsakat. Forrás: dez.pensoft.net Nem tudni, hogy ennek köszönhető-e vagy csak spontán természetes úton jelent meg egy szomszédos országunkban ez a parányi rovar, de a mai napon  hivatalos közlemény jelent meg, amely kimondja, hogy Németország nyugati és délnyugati részén négy különböző helységben is detektálták a fügedarázs jelenlétét , amelyet megfigyelt és gyűjtött példányokkal igazoltak is 2022-ben. A kutatók és a szakemberek még vitatják a megjelenés lehetséges okait az ország több pontján is, ugyanakkor azt már biztosan lehet tudni, hogy a három észlelési helyen gyűjtött da...

Egy ismerősömön keresztül jutottam hozzá még az idei tél végén néhány kisebb gumós tisztesfű vagy közismertebb nevén kínai articsóka  (Stachys affinis)  gumóhoz (de hívják Crosne-nek is) , aminek nagyon megörültem, mert egy ideje már gondolkodtam a beszerzésén. Egy roppant érdekes, és a kínaiak által már a XII. század óta termesztett gumós zöldségnövényről van szó, amelyet igen széleskörűen használtak fel egyaránt a konyhában és a gyógyászatban. Az európai kertekbe és konyhákba csak az 1880-as években került (először a franciaországi Crosne régió közelében termesztették, így ragadt rá a Crosne elnevezés) , mára már a világ nagy részén könnyedén hozzáférhető, bár idehaza azért nem figyel ránk minden zöldséges standon. Mindezek ellenére a kínai articsóka valamivel kevésbé népszerű, mint a hagyományosan ismert articsóka, és kevésbé kapható a kereskedelmi egységekben. Mivel azonban a legtöbb kontinensen könnyen termeszthető, népszerűsége növekedhet, ha kulináris és gyógyászati...

Sokszor hallom, olvasom, hogy a levéltetvek nem szeretik a fügét, mert nem bírják a latexes tejnedvét. Sejtettem én korábban is, hogy ez azért nem teljesen igaz, bár a saját fügéimen sem láttam sosem tetveket eddig. Ez egy olyan téma, amiben állandóan vita van (mint például a füge metszése , vagy éppen a füge locsolása témákban) , de azt hiszem, most sikerült kelő bizonyítékot szereznem arra, hogy kimondhassam: megdőlt a mítosz, miszerint a levéltetvek nem szeretik a fügét... Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a munkahelyem környéként (Budapest, XI. kerület) feltérképezzem a füge-levélbolha fertőzöttséget , és ennek okán már igen kora tavasszal bejártam igen sok helyet a kerületben, és megvizsgáltam igen sok fügebokrot. Eközben számos alkalommal találtam sajnos arra bizonyítékot, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a levéltetvek igenis jelen vannak a fügebokrokon. Az is lehetséges, hogy csak akkor mennek a fügére, ha más nincsen a k...

Megjelent a Kertbarát Magazin legújabb száma , amelyben a fügéről olvashattok egy négy oldalas cikket. A magazin szerkesztősége megkeresett engem, hogy a fügéről még nem írtak, és lenne-e kedvem egy fügés anyag összeállításában részt venni. Nagyon megtisztelőnek éreztem a megkeresést, ezért természetesen igent mondtam. Az eredmény a Kertbarát Magazin május-júniusi számában  olvasható, ez itt csak ízelítő. 😁 Egy érdekes cikket olvashattok a lapban a fügéről, a fügedarázsról, és a füge felhasználásáról a konyhában. Kaphattok tippeket a füge gondozásáról, igényeiről, de ha csak enni szeretitek a fügét, akkor is érdemes lehet elolvasni, mert ínycsiklandó recepteket is találhattok a négy oldalas cikkben. Keressétek az újságárusoknál, mert már megjelent... 🙃

Nagyjából két éve döntöttem el, hogy szeretnék majd saját fügedarázs   (Blastophaga psenes) populációt Farmosra, ezért gőzerővel álltam neki a kaprfügék kinevelésének. Több forrásból is vannak kaprifügéim, és tavaly ért el odáig a dolog, hogy megpróbáljam őket betelepíteni. Az ugye nem titok, hogy Magyarországon már hosszú évek óta jelen van a fügedarázs egy egészen picike területen, de az Alföldön stabil populációja nem ismert eddig, ezért gondoltam, hogy majd én közbejárok az ügyben... Kaptam postán olyan tavaszi (profichi) kaprifüge terméseket, amelyekben ott voltak a pici fügedarazsak, és éppen a kirajzásuk folyt. Ezeket kis kampókkal felakasztgattam a kaprifügéim ágaira, hogy az ezekből kirajzó fügedarazsak legelőször a kaprifügéim nyári terméseit (mammoni) találják meg. Ez meg is történt, az újdonsült lakók beköltöztek a nyári kaprifügéimbe, majd ahogy annak a rendje van, ősszel kirajzottak onnan, és beköltöztek a kaprifügék téli (mamme) terméseibe, ahol leraktá...