Fügés ember - teszt

Korábban írtam egy cikket arról, hogy Jókai Mór is szerette a fügét , amely érzését papírra vetette a Kertészgazdászati Jegyzetek című remekbe szabott írásában is. Mielőtt ezt a cikkem megírtam, nyomoztam, hogy esetleg bárhol is lehet-e még Jókai fügéiből. Sajnos sem a budapesti Jókai-kertben, sem a balatonfüredi Jókai Emlékház kertjében nincsen füge jelenleg. Ugyanakkor a Jókai Emlékház tekintetében kaptam egy megtisztelő felkérést, hogy tartsak egy előadást a fügefákról, fügebokrokról a Múzeumok Éjszakája alkalmából megrendezett rendezvénysorozat részeként, amelyet én elfogadtam. Időpont és helyszín: 2024. június 22. 16:00 Jókai Mór Emlékház 8230. Balatonfüred, Honvéd u. 1. Ha van kedvetek és időtök, akkor gyertek el június 22.-én szombaton Balatonfüredre a Jókai Mór Emlékházba . Találkozzunk a hétvégén Balatonfüreden! 😎

Az interneten sokszor igen vad dolgokat lehet fellelni, amelyek kipróbálása vagy alkalmazása akár még élet- és balesetveszélyes is lehet. Egy időben olyan videók járták az internetet, miszerint a füge latexes tejnedvét a szembe csepegtetve különböző szembetegségeket lehet gyógyítani. El sem tudom mondani, hogy ezt kipróbálni mennyire veszélyes lehet, hiszen arról már korábban is írtam, hogy a füge latexes tejnedve irritatív anyag, a bőrrel érintkezve még az arra amúgy nem érzékenyeknél is fényérzékenységet vált ki , amely nyomán kisebb mennyiségű napfény is börégést okozhat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha belsőleg alkalmazzunk a füge latexes tejnedvét. Ha pedig valaki érzékeny vagy allergiás rá, akkor nagy erős reakciókat válthat ki a szervezetből a bőrpírtól kezdve egészen akár az érintett bőrfelület felhólyagosodásáig. De akkor miért is lehet a fügelevélből készült teát, vagy éppen a zöld fügékből készülte befőttet elfogyasztani különösebb kockázatok nélkül? Ez azért van, mert a ...

A josta (Ribes nigrolaria) egy mindössze néhány évtizede létező növényhibrid, amely a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozik és a feketeribizli és a köszméte (egres, piszke) keresztezéséből hozták létre. A nemesítés 1922-ben kezdődött a Németországban, Kölnben, a Max Planck Intézetben. Az első keresztezéseket Lorenz végezte, majd dr. Rudolf Bauer fejezte be. Kereskedelmi forgalomba mind a növény szaporítóanyaga, mind maga a gyümölcs csak a hetvenes években került. Érdekes megvizsgálni, melyik „szülőjétől” mit örökölt: a tüskétlen cserje, hosszú hajtásaival inkább a ribizli, mint a köszméte cserjéjére hasonlít. A sötét színű, sima héjú, és szőr nélküli termés hozzávetőleg 3 gramm súlyú. A teljes érettségeben matt fekete bőre mögött a gyümölcshús zöldes színű és apró magokat tartalmaz. Ízét tekintve mindkét ősére emlékeztet, kellemes ízű, de hiányzik a tipikus feketeribizli íz. A köszméte frissítő savanyúsága mellett az aromája inkább a túlérett köszmétéét idézi. Leve...

Sokszor írom le magam is, hogy az éghajlatunk változásának köszönhetően egyre több idegenhonos faj jelenik meg hazánkban. Egy faj megjelenhet természetes terjeszkedése révén, illetve behurcolással. A behurcolt fajok csak akkor okozna problémát, ha amúgy a környezeti adottságok, az éghajlat és úgy általában minden kedvező a megtelepedésükhöz és a fennmaradásukhoz. A most bemutatásra kerülő amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus) , vagy ahogy angol nyelvterületeken hívják, a vörösfejű kőrisfúró „redheaded ash borer” az utóbbi, azaz a behurcoltak csoportjába tartozik, bár hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére sikeresen hódítja meg az öreg kontinenst. Hazánkban is egyre többször lehet jelenlétét észlelni. Az amerikai darázscincér bemutatása Az amerikai darázscincér nagyjából 12–16 mm hosszúak kifejlett korukban és meglehetősen hosszú csápjaik vannak, amelyek a hegyük felé megvastagodnak. A fej és a tor vörösesbarna színű, szárnyfedőin pedig négy kontrasztos sárga csíkkal rende...