Korosabb, idősebb füge átültetése
Előfordul időnként, hogy az ember elültet egy fügebokrot (Ficus Carica), majd pár év múlva, mikor az már jócskán megnő, rájön, hogy nem éppen a legjobb helyre sikerült elültetni, mert nem elég napos, nem elég szélvédett, vagy éppen csak túl közel van a kerítéshez, esetleg a házfalhoz. Ilyenkor felmerül a gondolat, hogy vajon a korosabb, idősebb fügét át lehet-e még ültetni? Jó hírem van!
.png)
Igen, a több éves fügebokor átültetése is szinte biztos siker lehet, ha betartunk néhány alapvető dolgot, amelyeket most megosztok az olvasóval.
Mikor kell átültetni a korosabb fügebokrot?
Az átültetés mindig egy sokk a növényeknek, így a fügének is. Azért, hogy ennek a sokknak a hatásait a minimumra korlátozzuk, a legjobb időszak a tavaszi vegetáció beindulása előtt van, ami a füge esetében általában március-április jellemzően, vagy ősszel a vegetációs időszak befejeztével, lombhullás után. Ekkor kell kiválasztanunk egy napfényes, fagymentes napot az átültetésre. Ilyenkor a fügénk még alszik, így nem fogja annyira megviselni az átültetés. Amit azonban soha ne tegyünk: soha, semmilyen körülmények között ne ültessünk át fügét akkor, amikor már elkezdett beindulni, vagy amikor még vannak levelei! Átültetésre mindig a mély, nyugalmi időszak a megfelelő, ellenkező esetben akár a fügénk pusztulását is okozhatjuk.
Hova ültessem át a fügét?
Hogy milyen helyeket szeret a füge, arról részletesen írtam a füge kiültetése című cikkemben, most itt csak kivonatosan ismételném önmagam: könnyen felmelegedő, laza, vízáteresztő talajt, és nagyon sok napfényt szeret. Nem bírja a fagyzugos, huzatos, árnyékos helyeket. Akit ennél részletesebben érdekelnek a füge igényei, az olvassa el a fentebb említett cikket, vagy akár a füge gondozásáról és környezeti igényeiről írt cikkemet. Mindkettőben nagyon hasznos információk találhatóak.
Hogy ültessem át a korosabb, idősebb fügét?
És akkor most érkeztünk el a cikkem eredendő mondanivalójához. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan kell átültetni egy idősebb fügebokrot, először meg kell értenünk, hogyan "működik" a füge. Ezért azzal kezdeném, hogy leírom az alapokat, ami egyébként nem csak a fügére, hanem nagyjából minden fás szárúra érvényes. A füge arra törekszik fejlődése és növekedése során, hogy a gyökértömege összhangban legyen a lomkoronája méretével.
Ha ez az egyensúly felborul bármelyik javára, az a növényt visszaveti hosszú időre a fejlődésben, vagy akár annak pusztulását is okozhatja. Hiszen a lombkoronába a gyökerek által felszívott víz, és a felvett mikro- és makroelemek adják az éltető energiát, míg a gyökereket a lombkorona látja el tápanyagokkal. Tömören és röviden ez lenne a lényeg. Ha túl nagy a gyökérzet a lombkoronához képest, akkor hatalmas vegetatív burjánzásba kezd a növény, ha szélsőséges a különbség, akár a gyökértömeg részleges pusztulása is bekövetkezhet. Szerencsére ez az eset ritkábban fordul elő, bár túlzottan erős, szakszerűtlen metszés előidézhet ilyet is akár (a füge helyes, és szakszerű metszéséről itt és itt írtam bővebben). Ha pedig túl nagy a lombkorona a gyökértömeghez képest, akkor a füge egyszerűen kiszárad, mert a csekély gyökérzet nem tud annyi nedvességet felvenni a talajból, amennyit a lombkorona elpárologtat. Ebben az esetben szinte teljesen biztos a pusztulás. Márpedig amikor kiásunk egy fügét, hogy átültessük, akkor a legóvatosabb munkavégzés mellett is jelentős mennyiségű gyökérzet fog leszakadni, megsérülni. Főleg a vékony, hajszálgyökerek mennyisége szokott jelentősen csökkenni, pedig a növény szempontjából ezek a legfontosabbak. Ezért amikor egy korosabb, idősebb fügét szeretnénk átültetni, mindenképpen szükség lesz egy radikálisabb, erősebb metszésre, visszavágásra.
Hogyan metsszem meg, vágjam vissza a fügét átültetés előtt?
Erre az egyharmad-kétharmad szabályt szoktam alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a talajból előtörő hajtások egyharmadát vágjuk ki talajszint felett. Érdemesebb ilyenkor az idősebb törzseket kivágni, mert azok jó eséllyel már amúgy is felkopaszodtak.
A megmaradt törzseket, hajtásokat pedig vágjuk vissza teljes hosszuk kétharmadára (vagy ha nagyon nagy volt a bokor, akkor akár a felére is). Ezek fügebokor esetében sokkal egyértelműbbek, mint a fává nevelt fügék esetében. Ha fának neveltük fügénket, akkor ugyanezt a folyamatot úgy végezzük el, hogy a korona magasságára legyen érvényes. A levágott ágakat akár dugványozhatjuk is, hogy ne menjenek kárba.
A koros füge, és annak ültetőgödrének kiásása
Ha készen vagyunk a metszéssel, visszavágással, akkor elkezdhetjük kiásni az új helyen az ültetőgödröt. Az ültetőgödör mérete legyen másfélszer olyan átmérőjű, mint a bokor metszés utáni lombkoronájának az átmérője, mélysége pedig legalább 50-60 cm. Ha kiástuk az ültetőgödröt, akkor tehetünk az aljára szerves trágyát, vagy komposztot, majd arra egy vékony réteg földet.
Ezután álljunk csak neki a fügebokor (vagy fa) kiásásának. Kiásásnál az a fő szabály, hogy a metszés utáni lombkorona szélességében kezdjük el kiásni, és a lehető legnagyobb gyökértömeget mentsük meg. Amennyiben sikerül, próbáljuk meg földlabdával kiemelni, mert akkor a földlabdán belül biztosan sok hajszálgyökér marad sértetlenül. Mivel a füge gyökereinek nagy része a talajszinttel párhuzamosan fut, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a fő gyökereket mind el kell vágnunk majd, mert azok jóval messzebb futnak, mint a metszés utáni korona szélessége. De ez nem baj. Vágjuk el nyugodtan őket, a lényeg, hogy a mellék gyökerekből, és az azokon lévő hajszál gyökerekből a lehető legtöbb maradjon épségben. Ezért is jó, ha sikerül földlabdával kiszedni.
A füge elültetése az új helyre
Ha minden jól ment, akkor már csak el kell ültetnünk az új helyére a fügét. Helyezzük földlabdával együtt az ültető gödörbe. Győződjünk meg róla, hogy a fügebokrunk az új helyen ugyanolyan mélyre, vagy mélyebbre kerül, mint a régi helyén volt. Ha nem elég mély az ültetőgödör, inkább még mélyítsünk rajta. Ha megfelelő, akkor temessük be földdel úgy, hogy a gyökerek közé is kerüljön föld. Menet közben lehet kicsit iszapolni vízzel, hogy rendesen bemosódjon a föld a gyökerek közé. Lábbal ne kezdjük el tömöríteni, taposgálni a földet, mert azzal komoly károkat okozhatunk a gyökérzetben. Egyszerűen csak temessük be úgy, hogy a fügebokor körül kis halomban legyen a föld. Idővel magától le fog tömörödni. Ha ezzel készen vagyunk, akkor már csak alaposan be kell öntöznünk.
Ha mindent jól csináltunk, akkor a tavaszi ébredésnél elkezdődik a begyökeresedés is. Mint a cikk elején írtam, az átültetés mindig egy sokk a növénynek, még akkor is, ha óvó gondoskodás mellett végezzük el. Ezért ne legyünk türelmetlenek, adjunk időt a fügénknek arra, hogy kiheverje ezt a sokkot, hiszen nem ő tehet róla, hogy rossz helyre ültettük. Az első évben lassan, és keveset fog látszólag fejlődni, de ez csak azért van, mert először a gyökérzetét teszi rendbe, majd csak azután (jellemzően a második, vagy harmadik évtől) kezd el a lombkoronára, és a termésekre koncentrálni.
A frissen átültetett fügebokrot ne trágyázzuk, de azért mégis!
Fontos, hogy a frissen átültetett fügebokornak, vagy fügefának elsősorban a gyökerek képzésére kell fordítani az energiáit. Ezért kerülendők a nitrogén tartalmú műtrágyák, mert azok elsősorban a zöld részek növekedését serkentik, ami egy sérült gyökérzettel rendelkező növény esetében egyáltalán nem szerencsés. Azonban meghálálja az első év teljes szezonjában a foszfor tartalmú levéltrágyázást, mert a foszfor serkenti a gyökeresedést, így ez mindenképpen hasznára fog válni. És ha már a trágyázásnál tartunk, akkor akit érdekel, az a füge trágyázása cikkemben elolvashatja, hogy lehet a fügét az igényeinek megfelelően táplálni. 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!