Fügés ember - teszt

A hírportálok cikkei között rendszerint elő-elő bukkanó agrár témájú híreket olvasgató emberben időnként felordít a gondolat, hogy ezeknek a gazdáknak soha semmi nem jó, mert ha nem esik, akkor az a baj, hogyha aszály van. Ha esik, az a baj, hogy túl sokat, nem eleget, nem jókor, ha túl meleg van, az se jó, ha nincs elég meleg, az sem jó. Időközben azonban rájöttem, hogy nincs ez így velünk, füge kedvelőkkel sem, nekünk sem jó soha semmi. Nem is olyan régen még arról cikkeztem én is a Fügés ember hasábjain, hogy történelmi mértékű aszály sújtja az Alföldet , és az ország keleti részét. Nagyon hiányzik a csapadék, mert már az amúgy nem túl sok vizet igényló füge is szenved az aszálytól , és rengeteget kell öntözni, különben baj lesz... Aztán végre úgy három-négy napja (országrésztől függően) megérkezett a lehűlést kísérő várva várt csapadék is. Nálunk (a Tápió-vidéken) konkrétan három napja esik kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az összes lehullott csapadékmennyiség eddig megközelí...

Hol vannak már azok az idők, amikor nyugodt lelkiismerettel mondhattuk ki, hogy a fügének itthon nincs ismert kártevője? Sajnos ezek az idők egyre inkább a múlt homályába tűnnek, amint egyik napról a másikra kerülnek elő újabb, és újabb kártevők, amelyek kedvenc fügéinkre (is) fenik a fogaikat. A közösségi terekben egyre többször bukkannak fel olyan posztok, amelyekben arról számolnak be, hogy kukacos a füge, és mitől lehet ez, és hogyan kell ellene védekezni? Mindeddig azt gondoltam, hogy az egyetlen ismert kártevő, amelyik a fügébe petézik, a Fekete fügelégy (Silba adipata) . De azt hivatalosan még nem regisztrálták Magyarországon, így ha jelen is van, akkora mértékű nem lehet a kártétele, mint amennyi a jelzés róla. Ezért kutakodni kezdtem az interneten, és egyszer csak rátaláltam a lehetséges válaszra... A most bemutatásra kerülő Pettyesszárnyú muslica  (Drosophila suzukii) már jó ideje ismert kártevő, de hazánkban az első példányát csak alig egy évtizeddel ezelőtt regisztrál...

Fogalmam sincsen, hogy milyen üzletpolitikai terv mentén, de minden évben nyár elején megjelenik a hazai Lidl boltokban a Napolitana negra füge (Ficus Carica) a polcokon (ami egyébként igen ritka esetben eredményez valóban fekete fügét, általában inkább Napolitana bianco rejtőzik a feketés lila fügét ábrázoló reklámfotó mögött) . Nem más, mindig pont a Napolitana füge. Ami több ok miatt is érthetetlen számomra. Az egyik ilyen ok, hogy a Napolitana a legkevésbé hideg-toleráns fügefajták közé tartozik, ami azt jelenti, hogy már akár -12 fokon is végzetes fagykárt szenvedhet, ami azért valljuk be, majdnem minden télen előfordul kicsiny országunkban még így, a melegedő éghajlati viszonyok mellett is. A másik ok, amiért nem nagyon értem, az említett áruházlánc miért pont ezt vette fel a termékpalettára, hogy bár ez egy kétszertermő füge, az időjárással kapcsolatos kényessége miatt könnyen megeshet, hogy az első terméshullámról le kell mondanunk. Ráadásul nem is éppen a legkorábbi fajt...

A most következő fügefajta beszerzését nagyon sokáig halogattam, mert mindig volt egy, amelyiket előbb akartam, amelyiknek a prioritása magasabb volt. Ugyanakkor mindig is kacérkodtam a gondolattal, hogy beszerezzem a Panache fügét (Ficus Carica) , amelyet joggal nevezhetünk akár tigriscsíkos fügének is. Hogy miért akartam beszerezni? Először csak azért, mert hajlamos vagyok az impulzív választásra, és hát valljuk be: olyan szép csíkos! 😄 Na de tényleg! Egyszerűen gyönyörűek, amikor a bokrot elhalmozzák a zöld-sárga csíkos fügék. Dekoratív értéke tehát igen magas... Ugyanakkor tudni kell, hogy a csíkos fügék (igen, több fajta is van, nem csak a Panache füge) viszonylag későn érőnek számítanak, ami azt jelenti, hogy hazánkban csak ott érdemes ültetni, ahol melegebb van, és az ősz is hosszú, és kellően langyos ahhoz, hogy az augusztustól egészen november elejéig érő másodtermései is be tudjanak érni. Ilyen hely viszont nem sok van az országban sajnos. Főleg, ha hozzávesszük, hogy a Pan...

A blog hasábjait lapozgatva többször találkozhatott már az érdeklődő azzal a két kifejezéssel, hogy unifera és bifera . Most néhány szóban azt fogom leírni, hogy ezek mit jelentenek a valóságban, és mit kell alattuk érteni. Tegyük tisztába... A  bifera azt jelenti, hogy két termést érlel, tehát a  bifera  típusú fügék első, és második terméshullámot is érlelnek. Ezek a fajták népszerűbbek, és szokványosabbak is hazánkban, hiszen vannak az országnak olyan tájegységei, amelyek annyira hidegek, hűvösek tudnak lenni, hogy rövid a füge idénye. A másodtermések rendszerint bár megjelennek, és kifejlődnek, de beérni már nincsen idejük. Ezeken a területeken tud nagy jelentőséggel bírni a füge első termése, ami azonban csak a  bifera  típusú fajtákra jellemző, ezért mindenképpen érdemes körültekintően fajtát választanunk, ha a füge igényeit tekintve kényes területen lakunk. A blog hasábjain általánosságban elmondható, hogy alapértelmezetten minden fügét úgy kezelek, min...

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni. Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani. Füge dugványozása, és vízben gyökereztetése A füge dugvány...

A füge szaporításáról már nagyon sokszor esett szó a blogon, mert sokakat érdeklő téma. A vegetációs időszakban csak olyan szaporítási mód jöhet szóba, amikor a szaporított füge növényt már csak azután válasszuk le az anyanövényről, hogy kellő mennyiségű gyökeret fejlesztett az önálló élethez. Ezen módszerek pedig a porbujtás , a légbujtás , és gyökérsarjak felszedése. Én leginkább a  légbujtást  részesítem előnyben, de természetesen a másik kettőnek is megvan a létjogosultsága. De nem mindegy, mikor melyiket válasszuk. Miért nem a porbujtás a legjobb? A porbujtás lényege az, hogy lehajtunk egy ágat a bokor külső hajtásai közül, befedjük egy részét földdel, lerögzítjük, hogy úgy is maradjon, majd megvárjuk, amíg az ott gyökeret ereszt. Ezt követően leválasztjuk, és elültetjük önállóan. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy az a fügeág meggyökeresedjen a földdel befedett részen, az kell, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a környezetében a földet. Jelenleg törté...

Korábban már írtam cikket a füge napon történő aszalásáról , és akkor ígértem, hogy majd jelentkezem egy önálló poszttal az aszalt füge tárolásáról. Kérdezhetnéd, hogy minek ennek külön poszt, odaírhattam volna annak az aljára is, de én mindig igyekszem egy témát alaposan körbe járni, és hát az aszalt fügét sem csak egy módon lehet tárolni. Ezért most bemutatom sorban a lehetőségek mindegyikét részletekbe menően, hogy mindenki a lehetőségeinek, és ízlésének leginkább megfelelőt választhassa ki magának. Vászontasakban, fűszerekkel Az egyik legegyszerűbb megoldás, ha az aszalt fügéket egy vászontasakba tesszük, és babérleveleket, valamint darabokra vágott vadköményt szórunk közé. A babérlevél, és vadkömény amellett, hogy hosszú időn át frissességet kölcsönöz a fügének, távol tartja a kártevőket, és a gombákat hosszú időn át. Persze csak akkor, ha jól szellőző, hűvös helyiségben akasztjuk fel a vászontasakot. Ha biztosítani tudjuk, hogy a helyiség hőmérséklete ne nagyon emelkedjen 15 C fo...

A füge magról való neveléséről cikkemben már ejtettem szót arról, hogy a hazánkban jelenlévő, úgynevezett adriai típusú fügék magjaiból szinte teljesen esélytelen új növényt létrehozni, mert azok magjai meddők. A jelenség oka a partenokarpikus gyümölcséréssel magyarázható, ami azt jelenti, hogy egy növény úgy érlel gyümölcsöt, hogy virágait nem porozta be semmilyen rovar. A füge virágzata egy speciális virágzat   (serlegvirágzat) , amit csak egyetlen rovar, a fügedarázs képes beporozni. Ez a parányi kis beporzó azonban hazánkban nem nagyon van jelen, hiszen a fügedarázs  hazánkban nem őshonos, és megtelepedni is csak a  Mecsek enyhe telű dombjain, lejtőin, Pécs környékén [PDF]  sikerült. Ugyanakkor tudni kell, hogy bár az adriai típusú füge beérik partenokarpikus módon is, azonban ha mégis történik beporzás, akkor nagyobb, finomabb, jobb minőségű terméseket érlel... És pontosan ezen tény vezetett addig az elhatározásig, hogy megpróbáljak kézzel, manuálisan beporozn...

Sokszor merül fel kérdés a füge típusaival és virágaival, terméseivel kapcsolatban. Úgy vettem észre, van egy kis kavarodás, hogy akkor mihez is kell fügedarázs , mihez nem, melyik típus érlel egy, illetve melyik két hullámban termést, és hogy akkor most a füge az termés, vagy virág. Gondoltam, egy rövidke poszt keretein belül megpróbálkozom azzal, hogy tisztába tegyem ezt a kérdéskört. Még mielőtt azonban belemennék a típusokba, tisztázzuk a terméshullámok elnevezéseit, amely nyelvterületenként eltérő. Első termés: lampo  (portugál) , breba (spanyol, angol) , fioroni (olasz) , figues-fleurs (francia) . Másodtermés:  vindimo  (portugál) , higo (spanyol) , main crop (angol) , forniti (olasz) , figues d’automne (francia) . Miután a terméshullámokat sikerült jól a nevükön neveznünk, most beszéljük meg azt, hogy mi is a füge tulajdonképpen. A füge típusai Adriai típusú füge: két terméshulláma van, mindkettő partenokarp, azaz beporzás nélkül érlel gyümölcsöt, azonban, ha a fe...