A füge típusai, virágzata és termése...
Sokszor merül fel kérdés a füge típusaival és virágaival, terméseivel kapcsolatban. Úgy vettem észre, van egy kis kavarodás, hogy akkor mihez is kell fügedarázs, mihez nem, melyik típus érlel egy, illetve melyik két hullámban termést, és hogy akkor most a füge az termés, vagy virág. Gondoltam, egy rövidke poszt keretein belül megpróbálkozom azzal, hogy tisztába tegyem ezt a kérdéskört. Még mielőtt azonban belemennék a típusokba, tisztázzuk a terméshullámok elnevezéseit, amely nyelvterületenként eltérő.
Első termés: lampo (portugál), breba (spanyol, angol), fioroni (olasz), figues-fleurs (francia).
Másodtermés: vindimo (portugál), higo (spanyol), main crop (angol), forniti (olasz), figues d’automne (francia).
Miután a terméshullámokat sikerült jól a nevükön neveznünk, most beszéljük meg azt, hogy mi is a füge tulajdonképpen.
A füge típusai
- Adriai típusú füge: két terméshulláma van, mindkettő partenokarp, azaz beporzás nélkül érlel gyümölcsöt, azonban, ha a feltételek adottak, a második termés lehet beporzott is. A beporzott termések mérete és minősége messze jobb, mint a beporzás nélküli, pedig az is nagyon finom tud lenni. Magyarországon jellemzően Adriai típusú füge az elterjedt. Egyéb megnevezések: cachopo (portgál), common-type (angol), bifero (olasz, spanyol).
- Csak másodtermésű partenokarpikus fügék: az ebbe a csoportba tartozó fügék beporzás nélkül is érlelnek gyümölcsöt, de akár beporzott is lehet. Nagyjából ugyanaz igaz erre a csoportra is, mint az előbbire, de az ebbe tartozó fügéknek csak másodtermésük van. Egyéb megnevezések: comum (portugál), main crop-only common (angol), unifero (olasz és spanyol). Néhány ilyen fajta: Brogiotto nero, Ronde de Bordeaux, Col de Dame noir, Bellone, Marseillaise
- Szmirna típusú fügék: ezeknek a fügéknek csak másodtermésük van, és mindenképpen szükséges a megtermékenyítés, azaz a beporzás. Ennek hiányában a fügéit idő előtt eldobálja. Ezeknek a fajtáknak nincs első termésük, vagy ha mégis, az minden esetben idő előtt lehullik. Néhány fajta ebben a csoportban: Zidi, Calimyrna, Inchário preto, Bursa siyahi, Marabout
- San Pedro típusú fügék: ezeknek van első, és másodtermése is. Az első termése partenokarp, azaz beporzás nélkül beérik, míg a másodterméséhez beporzás szükséges, annak hiányában a termés idő előtt lehullik. Fajták: Desert King , Carvalhal, Do Maia
- Kaprifüge: a kaprifügéknek három terméshulláma van, és elengedhetetlen a fügedarazsak szaporodásához. Funkcióját tekintve ez egy hímivarú fajta, amely pollent állít elő a beporzást igénylő fügék számára. Ugyanakkor az első termése - amit profichi-nek hívnak -, kétivarú, azaz porzókat, és rövid bibeszálú nővirágokat (gubacsvirág) tartalmaz. A gubacsvirág a darazsak szaporodását biztosítja. A másodtermése, amit mammoni-nak neveznek, és a harmadik, áttelelő terméshullám (mamme) csak gubacsvirágokat tartalmaz, pollent adó porzókat nem. Ebből következik, hogyha pollent csak az első termés (profichi) ad, akkor a beporzást igénylő fajtákból csak a másodtermés tud beérni, hiszen az első terméshez nincs pollenadó.
- Perzisztens kapri: a profichi generáció fügedarázs jelenléte nélkül is kifejlődik, a gubacsvirágok helyén pedig normál, hosszú bibeszálú termős virágok vannak, ez a virágzat a nőivarú fajtákhoz hasonlóan gyakran elhúsosodik, és akár fogyasztható is lehet.
Most, hogy rendbe tettük a füge típusait, vizsgáljuk meg a füge virágzatát.
A minap mondta nekem valaki – pontosan fogom idézni: „milyen érdekes növény ez a füge, hogy virágok nélkül hoz termést”. Ezen teljesen megrökönyödtem, mert emberi hasonlattal ez nekem nagyjából olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy méh nélkül is lehet valaki áldott állapotban, majd szülhet gyermeket. Beláthatjuk, hogy ez elég abszurd. Így van ez természetesen a füge esetében is. Virágzás nélkül nincsen gyümölcs. Gondolom abból, ahogy fentebb a füge típusait taglaltam, már kiderült, a fügének van virágzata.
De akkor hol vannak a füge virágai?
A füge, amit eddig gyümölcsnek hittél. Igen, a füge „termése” igazából maga a virágzat. A hivatalos elnevezés a serlegvirágzat, ami azt jelenti, hogy a belsejében van rengeteg sok-sok apró virág. Mondhatnánk egy erős hasonlattal azt is, hogy olyan, mint egy zsákba húzott szőlő fürt. De persze azért nem erről van szó. A lényeg, hogy elzárt virágzata van, amihez a hazánkban honos beporzó rovarok egyike sem fér hozzá. A füge alján van egy parányi kis nyílás, a serlegnyílás, amin keresztül be tud jutni a fügét beporozni képes egyetlen rovar, a fügedarázs.
Akkor hát mégis van, aki beporozza a fügét?
Elméletben igen, a gyakorlatban azonban nem. A fügedarázs hazánkban nem őshonos, és megtelepedni is csak a Mecsek enyhe telű dombjain, lejtőin, Pécs környékén [PDF] sikerült. A fügedarázs jelenlétének kötelező része, és feltétele a kaprifügék, mert abban tudnak csak szaporodni, és áttelelni. És hát kaprifügéből az országban nem sok van, de valamiért – ki tudja miért – Pécs egyes közterületein annak idején meglepően nagy számban ültettek kaprifügéket.
Ez pedig, együttvéve a környék enyhe teleivel, kedvezett a fügedarázs „migrációjának”, így fogta a kis batyuját, és betelepült. Az ország más részén azonban egyelőre nem beszélhetünk tartós jelenlétéről. Így tehát elmondhatjuk, hogy jelen is van az országban, és nincs is jelen. Mint a mesében az okos leány, aki hozott is ajándékot, meg nem is... A fenti videóban teljes részletességgel mutatom be egy előadás formájában a fügedarázs és a füge bonyolult kapcsolatát. 😉
De vissza a füge virágzatához...
A „migráns” darazsakhoz tett kitérő után folytatnám a füge virágzatával tovább. Tehát a füge még zöld, apró termése maga a virágzat. Belül sok száz apró virág található a füge fajtájától függően. A nő ivarú fügékben (minden nem kaprifüge ilyen) csak bibés, azaz termő virágok vannak, amelyek képesek befogadni a kaprifügék hímivarú, azaz porzós virágairól származó polleneket, míg a kaprifügékben vannak hím ivarú, és nő ivarú virágok is. Tömören leírva ennyi. Most ennél mélyebben nem mennék bele abba, hogy melyik fügében milyen virágok vannak még, és hogy igazából a nő ivarú virágokból is két fajta létezik (hosszú bibéjű, és rövid bibéjű), talán majd legközelebb, úgyis tervben van egy cikk a fügedarázsról is.
A fügedarázs általi beporzásának folyamataiba sem megyek most bele mélyen, az egy önálló poszt témája lesz majd a valamikori jövőben (ahogy már fentebb is ígértem). A lényeg, hogy maga a füge egy komplett virágzat, amelyet szemérmesen elrejt a külvilág elől. Az adriai típusú füge (hazánkban 99%-ban ilyenek vannak) képes beporzás nélkül úgy nevezett partenokarpikus módon termést érlelni. Azonban az így érlelt termések magköpenye üres a megtermékenyítés hiányában, így az ilyen füge magjából nem lehet a fügét magról szaporítani. Amikor esszük, akkor ugyan ropognak a kis csontárok a fogunk alatt, de azokban valódi mag nincsen. Az adriai típusú füge emiatt csak vegetatív úton szaporítható (vagyis teljesen ez sem igaz, mert ha beporozza a fügedarás, akkor abban is fejlődik csíraképes mag). A füge szaporításának módjairól ebben az összefoglaló cikkben minden megtalálható, ami fontos, és számít.
A szmirnai típusú füge fügedarázs nélkül egyáltalán nem terem, míg a san pedro típusú fügék első terméshulláma fügedarázs nélkül is, míg a második csak a fügedarázs közreműködésével érleli be terméseit. A kaprifüge nem érlel termést, míg a perzisztens kapri igen, és az bár ehető, étkezési célra nem nagyon alkalmas, mert száraz, és íztelen. Azok a fügék, amelyek fügedarázs beporzása nélkül nem érnek be, idő előtt lehullanak a fáról. A fügehullásról egyébként korábban már írtam egy cikket, hiszen annak is számos oka lehet. Valamint a kaprifüge iránt esetleg érdeklődők kedvéért tervezek írni egy önálló cikket csak a kaprifügékről, és arról, hogyan ismerheti fel valaki, ha kaprifüge nő a kertjében.
De ha a füge maga a virágzat, akkor hol a füge termése?
Mivel általános szokás a növények körében, hogy termés a virágokból fejlődik, így talán nem lesz meglepő, ha azt mondom, a füge maga a termés. Vagyis, amennyiben a füge belsejében sok-sok apró virág van, akkor a füge „gyümölcs” nem is egyetlen termés, hanem sok száz aprócska termés csoportosulása, egy befelé fordított fürt-termés. Ugye, hogy tényleg milyen érdekes növény a füge?
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!