Fügés ember - teszt

Hosszú ideje tervezek már írni a fügedarázsról (Blastophaga psenes) , és a fügedarázs hazai jelenlétéről egy önálló posztot, mert említeni már több cikkemben is megemlítettem. De valahogy ez eddig mindig elmaradt. Most pótlom eme restanciámat. 😊 Időközben azonban egy rovartani konferencián a fügedarázs és a füge kapcsolatáról tartottam előadást. Az előadásomat követően közzétettem annak vieóját (lentebb be van ágyazva ebbe a cikkbe is) , valamint egy, ennél a cikknél sokkal részletesebb cikket is írtam Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata címmel. „A szmirnai típusú fügéket (Ficus carica) és az ún. caprificus fügéket (Ficus carica caprificus) vizsgálva Schmidt (2010) 2008-tól folyamatosan kimutatja a fügedarázs jelenlétét a Pécs város feletti házi kertekben, a Mecsek déli lejtőin. Bár a szerző 2010-es tanulmányában fotókkal is bizonyította a faj magyarországi elterjedését, a hazai hymenopterológusok mégsem tekintették a taxont a ma...

Egy általános érvényű cikket már írtam a  Korosabb, idősebb füge átültetése címmel, amely leírja a menetét általánosságban egy füge átültetésének. Ebben a posztban ezt most egy konkrét füge átültetésének lépéseivel leírva mutatnám be. Egy kedves fügekedvelő keresett meg azzal a problémával, hogy egy öt évvel ezelőtt Görögországból hozott fügéje itthon nem érlel termést, pedig odakint, Görögországban gyönyörű, zamatos lila fügék voltak a bokron. Hozott belőle szaporítóanyagot, majd elültette a kertjébe. Teremni terem, de nem érleli be. A füge tipusairól szóló cikkemben már leírtam, amit tudni kell a különböző típusú fügékről, így most itt csak annyit írok, hogy azt sikerült kideríteni, hogy ez egy szmirnai füge, amely beporzás nélkül nem érlel termést. Mivel azonban terveim között szerepel a fügedarázs betelepítése Farmosra, így megkérdeztem, kaphatnék-e belőle dugványnak valót. Erre azt mondta, ha kérem, nekem adja az egész növényt, mert neki nem kell így... Hát innen indul ...

A kora tavasz jellegzetes erdei növénye az egyre kedveltebb Medvehagyma (Allium ursinum) . Lelőhelyein szinte szőnyegszerűen borítja a talajt. Élénk zöld, hosszúkás, fényes leveleiről, a körülötte terjengő fokhagymás illatról könnyen felismerhetjük. Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé. Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van. A medvehagyma életmódja, élőhelye Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg a gyert...

A nappalok egyre melegebbek, és egyre többet süt a nap is. Az időjárásból ítélve nyugodtan állíthatjuk, hogy a tavasz már a spájzban van! 😁 Napkozben már szinte folyamatosan 10-12 Celsius felett jár a hőmérőben a higanyszál, ami azt jelenti, hogy hamarosan a szabadföldi fügék is elkezdenek ébredezni. Az én kertemben konkrétan megjelentek az első aprócska fügekezdemények már egy hete. Joggal merül hát fel a kérdés minden lelkes kertészben, hogy... Mikor vihetem ki a telelőből a konténeres fügéket a szabadba? A válasz igen rövid és tömör: akár már most! Bizony, jól olvastad. Bár hajnalonta még néha-néha visszatérnek a gyenge fagyok, de ezek már komolyabb károkat nem okoznak a félfás vesszőjű fügékben sem, azokban amelyek teljesen bekérgesedtek pedig semmilyet. Ezért eljött az idő, el lehet kezdeni kihordani a téliesített fügéket a pincékből, lépcsőházakból, vízóraaknákból, vagy ki hol tárolja. 😊 A fügék már készen állnak a hosszú tél után, hogy a napfény simogatása keltegesse ő...

Az utóbbi időben egyre többször olvasni arról, hogy változóban van hazánk éghajlata. A telek egyre melegebbek, havat csak elvétve látni, a nyaraink egyre forróbbak és aszályosabbak. Ha az éghajlat változik, annak pedig egyenes következménye, hogy ehhez alkalmazkodva elkezd változni az élővilág is. Fajok tűnnek el, és jelennek meg helyettük újabbak. Van akinek ez természetes, és vannak, akik ezellen küzdenek... Tavaly nyáron több cikk is szembejött velem, amely arról siránkozott, hogy az Alföldön elkezdett elvadulni és egyre jelentősebb teret hódítani a fügekaktusz . A cikkek szerint annyira jelentős ez a megjelenés, hogy a fügekaktusz kiszorít több, az Alföldön őshonos növényfajt az élőhelyükről. Nem vagyok szakértője ennek a témának, de én azt gondolom, nem biztos, hogy az embernek állandóan be kellene avatkoznia a természet hatás-ellenhatás folyamataiba. Mint írtam, egyes fajok megjelennek, egyes fajok eltűnnek. Ez így megy, amióta az élet kialakult a bolygón, ez alól nem lehet k...

Rendszeres időközönként előfordul a Kreatív Kertész blogon, hogy bemutatunk egy-egy igen sokra tartott, nagy népszerűségnek örvendő növényt. Ez a növény most a fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa) lesz. Pár éve ettől a szupergyümölcsnek kikiáltott csodanövénytől zengett az internet. Az arónialáz természetesen Amerikából indult, és még nálunk is futótúzként söpört végig. Mára a láz csökkent, de az aróniabogyó préselt levét, illetve a hatóanyagait valamilyen formában tartalmazó étrend kiegészítők mind a mai napig kaphatóak, méghozzá elég borsos áron. Eközben kevesen tudják, hogy a fekete berkenye alapjában véve egy igen igénytelen növény, amelyet nagyjából bárki viszonylag kevéske gondozással nevelgethet a kertjében. Én a feleségem szüleinél találkoztam ezzel a növénnyel élőben, és bevallom, először fogalmam sem volt, hogy mi az, csak megtetszett a bokor, és az azt tarkító, kékes viaszréteg alá bújt temérdeknyi fekete bogyó. A bokor nagyon dekoratív, főleg őszre, mikor vöröses...

A naspolya (Mespilus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Mindössze két faj tartozik ide, a Mespilus germanica vagy közönséges naspolya, és a nemrégen felfedezett, a közönséges naspolyához igen közel álló Mespilus canescens, melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya. A naspolya őshazája a Kaszpi-tenger partja. Törökország, Örményország és Irán területén jelenleg is tömegesen fordul elő. Európába a rómaiak közvetítésével került. Meghonosodott a Balkán-félszigeten, Kelet- és Dél-Európában, Franciaországban is. Északabbra is megterem, latin nevét Németországról kapta. Különösen népszerű lett a brit szigeteken. A királyi konyhák különlegességnek tartották, a szarvasgombával, kaviárral emelték egy rangra. A régebbi időkben a naspolya elterj...

A fekete bodza (Sambucus nigra) a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, cserje, de olykor két-három méter magas fává is fejlődik. A törzsét és az ágait szürke vagy barna kéreg borítja, ágak pedig zöldek. Összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fűrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erős illatúak, és úgynevezett álernyőben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretű virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, két-három magvas, fekete bogyók. Mérsékelt éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta felhasznált növény. Honnan származik a fekete bodza? A Sambacus a görög Sambyke (hangszer) szóból ered, amely hangszer a bodza ágaiból készítettek. Mások szerint dák eredetű, amely a Seba (bodza) névből származik. A Nigra szótő, pedig a latin nigra-szóból, származik utalva a bodza érett fekete gyümölcsére. ...

A mézalmácska méltánytalanul nem kap elég nagy hangsúlyt a magyar kertekben (több faja is van a fanyarkáknak, erről részletesebben később) . Az én személyes találkozásom is egészen későn, mindössze három évvel ezelőtt történt a növénnyel, amikor is egy kertészeti katalógust lapozgava pillantottam meg. A leírás és a fotó alapján azonnal megtetszett, és elkezdtem kutakodni utána az interneten, hogy még többet tudjak meg róla. Mára ott tartok, hogy több fajtája is el van ültetve a kertemben, így amelett, hogy leírom ide a növény általános jellemzőit, saját tapasztalatokról is be tudok számolni. 😊 A mézalmácskáról általánosságban A fanyarka (Amelanchier) a rózsafélék családjába tartozó kb. 30 fajt számláló nemzetség. A fajok többsége Észak-Amerikában honos. Egyes fajokat nehéz megkülönböztetni egymástól, könnyen hibridizálódnak. Amerikában főként az Amelanchier alnifolia, Amelanchier spicata, Amelanchier oblongifolia, Amelanchier lamarckii, és az Amelanchier canadensis fajok használat...

...avagy a fügefák csodálatos megújulási képessége! Sokszor találkoztam már azzal a kérdéssel, hogy egy hatalmasra nőtt fügefát vagy fügebokrot hogyan lehet megfiatalítani, hogy újra kezelhető méretű legyen, és a terméseit se a felhők közül kelljen szüretelni. Ez a téma már itt, a Fügés emberen is többször lett érintve, de most egy külön posztot szánok annak, hogy vissza lehet-e vágni a hatalmasra nőtt fügefát. Előre szólok, hogy a cikk a fügére nézve kimondottan erőszakos jeleneteket tartalmaz. Gyengébb idegzetű olvasóimnak csak felnőtt felügyelete mellett ajánlott az elolvasása! 😁 A munkahelyem egyik bejáratánál a porta épülete mellett hosszú évtizedek óta állt egy fügefa. Igazából bokor, nem is fa, mert több törzse volt talajszinttől, de ezek annyira megvastagodtak, hogy már inkább volt nevezhető több törzsű fának. Sajnos akkoriban azonban még nem írtam fügés cikkeket, így nem is éreztem fontosnak lefotózni a hatalmas, majnem öt méter magas füge-szörnyet. 😁 Mivel azonban nagyon rá...