Naspolya – az elfeledett finomság
A naspolya (Mespilus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Mindössze két faj tartozik ide, a Mespilus germanica vagy közönséges naspolya, és a nemrégen felfedezett, a közönséges naspolyához igen közel álló Mespilus canescens, melyet fényespiros termése alapján lehet elkülöníteni. Nevének eredete kétséges, a latin mespila szó elolaszosodott nespula változatából származhat. Népies elnevezése lasponya, és a miszpolya.
A naspolya őshazája a Kaszpi-tenger partja. Törökország, Örményország és Irán területén jelenleg is tömegesen fordul elő. Európába a rómaiak közvetítésével került. Meghonosodott a Balkán-félszigeten, Kelet- és Dél-Európában, Franciaországban is. Északabbra is megterem, latin nevét Németországról kapta. Különösen népszerű lett a brit szigeteken. A királyi konyhák különlegességnek tartották, a szarvasgombával, kaviárral emelték egy rangra. A régebbi időkben a naspolya elterjedt volt a gazdasági udvarokban, gyümölcsöskertekben. Legendásan kemény és tartós fájából eszközöket, míves sétabotokat faragtak. Napjainkban a naspolyafa az ősi, szél által gyötört, ágas-bogas alakban él tovább.
Érett vagy romlott?
Az éretlen naspolya belseje krémszínű, kemény. Ekkor még nem érdemes fogyasztani, mert íze fanyar, nagyjából ehetetlen. Meg kellene várnunk, hogy beérjen, de ez éghajlatunkon nem lehetséges. Bízhatjuk a fagyra, hogy beinduljon a megpuhulása: kivárhatjuk a fán hagyva, amíg a gyümölcsök ehetőek lesznek. Ekkor gond lehet, hogy éretten lehull a földre. A várakozásnak biztosabb módja, ha a leszüretelt naspolyát szellős, sötét és hűvös helyen tároljuk.
Gyakran válogassuk, forgassuk. A megszottyosodott (lekvár állagú) egyedeket fogyaszthatjuk. Az érett naspolya rugalmas, érintésre nyomódik, belseje barna, a gyakorlatlan személőben romlott benyomást kelt. Illata kellemes, a héj nem penészes. A romlott naspolya savanyúbb szagot áraszt, penészes lehet.
A naspolya egészségre gyakorolt hatása
A naspolya gazdag ásványi anyagokban (réz, cink, mangán, magnézium, vas, kálium és kalcium) és vitaminokban (B1 és C). Utóbbiból az almafélék közül a legtöbbet tartalmazza. Megtalálható benne az A-vitamin előanyaga, a karotin is. Pektintartalma védi emésztőrendszerünket, segíti a vastagbél baktériumos emésztését. Székrekedés és hasmenés esetén is hatásos. Erősíti a csontot. Antioxidáns tartalmánál fogva serkenti természetes védekező rendszerünket. A középkorban a magjából készült teát vesekőképződés ellen ajánlották. Élelmi rostjai lassítják a szénhidrátok emésztését és felszívódását; tehát mérsékelik a vércukorszint étkezést követő hirtelen emelkedését.
Hogyan vásároljunk és tároljunk naspolyát?
Az éretlen naspolya tapintásra kemény, héja világos, feszes. Ha a héj ép, foltoktól mentes, érdemes beérlelni. A piacon legtöbbször éretten árulják. Óvatos kézzel válogassuk a gyümölcsöket. 1-2 penészes darabot még komposztra lehet dobni, ám gyakran a többi gyümölcs is fertőzött és előbb-utóbb kidobásra kerül. A naspolya fogyaszthatóvá válásának nem velejárója a külső héj kékes-szürkés penészedése. Az érett naspolyát lehetőleg aznap dolgozzuk fel, illetve fogyasszuk el. Hűtőszekrényben legfeljebb 1-2 napig tárolható.
Naspolya a konyhában
A legegyszerűbb, ha kis lukat ejtünk a héjon, majd kiszívogatjuk az ízletes belső gyümölcshúst. Ha a héját és magvait szitán átnyomjuk, megkapjuk a pépet, amelyből főzhetünk lekvárt, zselét, kocsonyát. Párolás után süteménybe, müzlibe is rakhatjuk, de sűríthetünk vele ivólevet, vegyes lekvárt. Sült ételek mellé főzzünk belőle sűrű pürét.
Naspolyás receptajánló az Ezt fald fel! gasztroblogból
A naspolya termesztése
A naspolya talajtípusokban nem válogat, de a tápdús, nyirkos talajt jobban szereti. Sovány, száraz területen feltétlenül öntözni kell a leírások szerint, bár a saját kertemben lévő Szentesi rózsanaspolya a 2022-es rekord aszályos évben is hatalmas naspolyákat termett nulla öntözés mellett is. Melegkedvelő, a napos helyet kedveli, de félárnyékos helyen is megél. A téli hideget jól viseli. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Gyökerei nem hatolnak mélyre. Öntermékeny virágai miatt egymagában is ültethető. A magról kelt, sarjból fejlődött csemete általában tövises, és kisméretű gyümölcsöt terem, ezért érdemesebb inkább oltványt ültetni. Az oltvány alanya galagonya, vagy valamilyen almaféle (alma, birsalma, vagy körte).
A naspolya nem igényel sok gondoskodást, rendszeresen terem. Magas csersav tartalma a kártevőktől, és a betegségektől megóvja, így kiváló választás lehet a vegyszermentes kertekbe. Termőrügyei a vesszők csúcsán állnak, ezért a vesszőit nem szabad metszeni. Idősebb korában lombfakadás előtt ágai ritkíthatóak, de csak tőből vághatóak ki az ágai. A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni. A gyümölcs frissen kemény, élvezhetetlen. Nedvességtől védve egy rétegben kell kiteríteni, hogy megérjen. A fagy nem tesz kárt benne. Decemberre a gyümölcsök lassan megpuhulnak, és kicsit megsötétednek. Karácsony táján válik élvezhetővé, amikor már kicsi a gyümölcsválaszték, akár a karácsonyfára is felkerülhet dísznek. A naspolya igen tápláló gyümölcs.
Kertészetekben leginkább előforduló változatok
- Hollandi óriásnaspolya: Holland származású gyümölcsfa. Nagyméretű gyümölcsei késő ősszel érnek be. Gyümölcsében a magok nagy méretűek. Héja vastag, könnyen berepedezik. Bár gyümölcsei kimondottan hatalmasak, íze nem annyira zamatos, mint a Szentesi rózsanaspolyáé.
- Nottingham naspolya: Angol származású, november elején érik be. Gyümölcse kisebb méretű, kerekded. Héjának színe sötétbarna, amely a napfényen bepirosodik. Levélzete kékeszöld, díszfának is ültetik.
- Szentesi rózsanaspolya: Körte formájú gyümölccsel rendelkező bőtermő fajta. Október végén érik. Héja sárgásbarna. Lombja sötétzöld, díszfának is alkalmas. Az egyik legjobb és legfinomabb fajta véleményem szerint. Én is ezt a fajtát ültettem a kertembe.
Naspolya ültetés magról, lehetséges?
Bár a neves naspolya fajtákat nem magról szaporítják, de természetesen ha szeretnél magról nevelni naspolyáidat, akkor semmi akadálya nincsen. Szeptember vagy október környékén ültesd el a magokat, és helyezd őket hidegágyba. A csírázás teljesen kiszámíthatatlan, de ha a palánták elég nagyra nőnek, akkor átültetheted őket külön cserepekbe vagy egy külön számukra kialakított ágyásba, ahol 3-4 évig növekedhetnek, míg végső helyükre nem ülteted őket.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!