Fügés ember - teszt

Aki rendszeresen olvasgatja a cikkeimet, az rájöhetett már, hogy a legendás mondat, miszerint hazánkban a fügének nincs kártevője és kórokozója, nem teljesen felel meg a valóságnak. Sajnos a fügének is van bőven kártevője és betegsége a mi éghajlatunkon is. Ráadásul némelyik kártevő kimondottan alattomosnak mondható. Ilyen kártevők a most bemutatásra kerülő gyökérgubacs fonálférgek (Meloidogyne spp) . Fotó: Ballai Gergő Világszerte elterjedt fonálféreg genus a Meloidogyne, amelybe gyökérgubacsképző (root-knot nematode) , obligát endoparazita életmódot folytató fajok tartoznak (én most csak a füge vonatkozásában írok róluk, de rengeteg féle növényt érinthet a fonalféreg általi fertőzöttség) . 1877-ben Brazíliában Jobert figyelt meg először kávécserje gyökerein borsószem méretű vastagodásokat, melyek tojásokat és „fonálféreg-szerű” élőlényeket tartalmaztak. Tíz évvel később Goldi készített egy tanulmányt a kávécserje-betegségről, amelyben először leírta a Meloidogyne exigua fonálfér...

Budapesti születésű vagyok, a XI. kerületben születtem, és ott is nőttem fel. Gyermekkoromban rengeteget jártunk a Gellért-hegyre és a Tabánba, így mindkét helyhez nagyon kedves emlékek kötnek. Emlékszem rá, hogy már gyermekként is mennyire imádtam a gyümölcsöket, azok között is leginkább a bogyósokat. A mostani poszt témáját képező tabáni szederfáról is sokszor csemegéztem. Aztán felnőttem, és az élet elszólított Budapestről. Feleségemmel és három gyermekemmel végül Farmoson horgonyoztuk le életünk hajóját, és azóta is itt élünk. Az elmúlt napokban került a szemem elé véletlenül egy cikk a tabáni eperfákról, aminek köszönhetően ismét eluralkodott rajtam a nosztalgia. Elmentem hát, hogy meglátogassam a tabáni eperfát, hátha még megvan. És bizony megvan még. A Főkert oldalán a neves fák között a tabáni eperfának is szenteltek egy egész oldalt, ahol az alábbiakat írják róla: „Mi maradt meg, jóformán egyedül, az egykori Tabánból? Egy (országosan is ritkaságnak számító fekete) ep...

A galagonyafajok (Crataegus spp.) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, azon belül is az almafélék (Maloideae) alcsaládjába tartoznak. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág. A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. Bogas sátor virágzatuk májusban, júniusban nyílik. A virágok színe az egyes fajták között eltérő lehet. Fehér, krémfehér, sárga, rózsaszín és piros színű változatok is léteznek. Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Ősszel érő, piros, narancs vagy vörös színű, gömbölyű vagy toj...

A csipkebogyót (Rosa canina) mindenki ismeri: Magyarországon szinte mindenütt megtalálható. Van, ahol vadrózsának vagy csipkerózsának is nevezik, hivatalosan azonban gyepűrózsának hívják. Sok helyen megterem, hiszen nem igényes növény, leginkább hegyoldalakon, erdőszéleken, irtásokban, erdősávokban találkozhatunk vele. Ismertségét jelzi az is, hogy a köznyelvben számos egyéb névvel illetik, úgymint bicskefa, csipkefa, ebcsipke, ebrózsa, istenátkoztafa, parlagi rózsa, tüskefa. A termésére is nagyon sok kifejezést hallhatunk. Ilyen a bicske, csipke, csipkebogyó, csipkenye, csirke, gugya, hecsedli, hecsepecs és szaragógya. A bokor magassága egy-két méter, de néha elérheti akár a három méteres magasságot is. A levelek oválisak, élénkezöld színűek, és körülbelül négy-öt centi hosszúak. A virágok aprók, fehérek, rózsaszínűek vagy pirosak, és általában június és július között nyílnak. A termés (csipkebogyó) szintén piros, körülbelül egy centi átmérőjű, és általában augu...

Korábban már írtam posztot arról, hogy van egy kisebb ribizli-fajtagyűjteményem is, mert a fügefajták gyűjtése mellett a ribizlik is nagyon érdekelnek. Viszont mielőtt komolyabban belekezdtem a ribizlibokrok gyűjtésébe, vettem két magastörzsre oltott Jonkheer van tets piros ribizlit , amelyek ültetési helyét nem gondoltam át rendesen. 😊Az egyik bokrot már tavaly kiszedtem, és elajándékoztam, de a másikat még megtartottam. Úgy döntöttem, meg is tartom még egy darabig, de ahol eddig volt, oda málnasort terveztem, így ki kellett szednem. Ez a magastörzsű ribizlim immár négy éves volt, így volt ideje emberesen begyökeresednie. Gondoltam, pár fotóval illusztrálva kerekítek egy cikket a ribizli félék (beleértve az egreseket is) szakszerű és biztonságos átültetéséről. Nem nevezném feltétlenül bonyolult feladatnak egyébként, de azért van pár szabály, amire érdemes odafigyelni. Először is a megfelelő időpont kiválasztása az átültetéshez. Mint ahogy az minden növényre, úgy a ribizlire...

A közönséges füge (Ficus carica) az egyik legrégebbi ismert termesztett növény (termesztése megelőzte a gabonafélék, például a búza [Triticum spp., Poaceae] és az árpa [Hordeum vulgare, Poaceae] háziasítását) , és több mint 700 ismert fajtája van. 1 A füge egy több több törzsű, lombhullató szubtrópusi cserje, amely egyike az eperfafélék családjába tartozó Ficus nemzetség több mint 1400 ismert fajának. 2-4 A füge általánosan ismert termése valójában egy magába fordult virág, egy szikoniumnak nevezett szerkezet. 5 Mint ahogyan az a magyar nyelvben általánosságban elterjedt, a szikoniumot a növény „termésének” nevezzük. A füge beporzása is egyedülálló módon történik, mivel a beporzás az agaonid darazsak, más néven fügedarazsak (Blastophaga) családjától függ. Az agaonid darazsak és a füge évezredek alatt együtt fejlődtek ki, egymással szimbiózisban élnek, és egymás nélkül nem tudnak létezni. 3 A darazsak csak a füge termésébe tudják lerakni petéiket, és a fügét csak ...

A füge napégése, azaz a fügefák UV általi perzselésének problémáját jobbára csak azok ismerik, akik nevelnek dézsás fügét , vagy teleltetnek át lakásban fügét , amit aztán tavasszal ki kell vinni a szabadba. A probléma akkor is fennálhat, ha olyan helyről veszünk fügét, ahol mesterséges fény, vagy nagyon kevés természetes fény mellett tartották hosszú időn keresztül. Jellemzően ilyenek a hipermarketek kertészeti részlegei, ahol nulla természetes fény mellett, mesterséges megvilágításban tartanak növényeket akár több hónapon át is. Ezeknek a növényeknek, köztük a fügéknek is (továbbiakban csak fügék) a friss hajtásai, levelei nem találkoztak UV sugárzással a növekedésük során, így nem is alkalmazkodtak ahhoz. Ezeket a fügéket nem lehet egyik percről a másikra hirtelen kirakni a szikrázó napsütésbe, mert hiába igényli a füge a napi nyolc-tíz óra közvetlen napfényt, ha nincs ehhez hozzászokva, bizony a nap sugarai akár egyetlen nap alatt is felperzselik a füge zöld részeit. A napégés jel...