Fügekörkép – fügefák a városligeti Vajdahunyadvár körül
A városligeti Vajdahunyadvár a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel (Alpár Ignác építész alkotása) 1902 és 1908 között a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén, és a múzeum céljait szolgálja. Ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta.
Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. – wikipedia
Az épület tehát nem egy történelmi vár, amely része lett volna a magyar királyságnak, nem is valamely királyunk építtette. De akkor miért fogalkozom vele egyáltalán? Mert a köztudatban Vajdahunyadvár néven szereplő építményről nem mindenki tudja, hogy az nem az igazi Vajdahunyadi vár, és több esetben is belefutottam már, hogy az ott található bokrokat is a török időkkel próbálják összekötni, ami nem illeszkedik a valósággal. Azonban az épületnek van annyi köze a Hunyadiakhoz, hogy az épület tervezésekor az igazi vajdahunyadi várat is alaposan szemügyre vették. 1986-ban pedig helyet kapott a Városligeti-tó felőli oldalon egy Hunyadi János lovas szobor is.
Ezen lovasszoborral szemben állva a bal oldalán egy egész fügesor áll a fal tövében, amelyek mára már 3-4 méter magas bokorrá cseperedtek. Megkerestem a Mezőgazdasági Múzeumot, hogy adjanak információkat az ott található fügebokrokról. Azt mondták, azon kívül, hogy látják, ahogy a pestiek minden évben féléretten szedik szatyrokba róluk a fügéket, mást nem tudnak mondani. A Főkert-hez írányítottak, hogy ők a terület kezelői.
A Főkert munkatársa nagyon készséges volt, több egyéb budapesti fügéről is adott információkat nekem, de ezekről csak annyit tudott mondani, hogy 30-35 évvel ezelőtt már biztosan ott voltak a bokrok, bár akkor még igen kicsik voltak. Sajnos réggebbi információja nincsen a Vajdahunyadvári fügékről. Én arra következtetek ebből, hogy talán a lovas szobor állításakor kerülhettek oda, hiszen a Hunyadiak kötődtek a fügéhez. Hátha ezen kötődés egyfajta kifejezéseként kerültek oda a bokrok a lovas szobor baloldalára. Ez fedné is a Főkert munkatársa által mondott időt. Annyit tudtam még meg, hogy sohasem metszik, és nem tudnak róla, hogy valaha is tövig fagyott volna. Úgy tűnik tehát, hogy ezek féltörpe jellegűek, amelyek nem nagyon nőnek három méternél magasabbra.
Próbáltam korabeli fotókat felkutatni a Mezőgazdasági Múzeumról, de hiába. Sajnálatos módon a Városligeti-tó felőli oldalról nem nagyon vannak arhív felvételek, vagy ha mégis, azok túl távoliak. Így rejtély marad, hogy mikoriak lehetnek azok a fügebokrok. Egy biztos, hogy legalább 30-35 éve már ott vannak, és semmiképpen sem lehettek ott az épületegyüttes építését megelőzően.
Minden esetre én ezekből a fügékből is gyűjtöttem be szaporítóanyagot, mert hát mégis csak kötődik valamilyen szinten a Hunyadiak nevéhez, hiszen az eredeti Vajdahunyadi vár Hunyadi János uralkodása alatt nőtte ki magát igazi lovagvárrá, Hunyadi János pedig ugyebár annak a Hunyadi Mátyásnak az apja, akit mi a legendás Mátyás királyként is ismerünk (akinek egyes vélekedések szerint halálát egy mérgezett füge okozta). 😊
A fügéről egyébként túl sok információt nem kaptam, mert – mint fentebb írtam – a pestiek botor módon sok esetben még zölden, vagy csak jóval érés előtt leszedik, és hatalmas szatyrokba tömve cipelik haza. Nem tudom, mennyire élvezhetik a félérett fügét, mert annak íze rendkívül kellemetlen tud lenni (ebben a cikkben írtam bővebben arról, mikor igazán szüretre érett a füge). Amint nálam termőre fordul valamelyik szaporítvány, akkor fogok róla írni egy fajtabemutató cikket. A neve Vajdahunyadvári füge lesz. Addig is érjétek be ennyivel. 😉
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!