Japán füge (Ficus erecta), a tudományosan jelentős füge
A japán füge (Ficus erecta), a mit japánban itabinak hívnak az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó lombhullató, széles levelű cserje. Japánban és a Jeju-szigeten (Korea) őshonos. Japánban természetes módon a hegyekben nő a Kanto régiótól délre Shikokuig, Kyushuig és a Ryukyu-félszigetig.
A japán füge (Ficus erecta) bemutatása
A japán füge (Ficus erecta) egy nagyjából három-öt méter magas lombhullató fa, vagy cserje. Mivel a ficus nemzetségbe tartozik, kérgének megsértésekor tejfehér, latexes nedvet ereszt. Levelei vékonyak, levélnyélesek, zöldek és elliptikusak. Hosszúkés, hegyesen végződő levelei 8-20 cm hosszúak és 4-8 cm szélesek és kisebb csoportokban nőnek az ágakon.
Virágai, amelyek tulajdonképpen a fügék (ahogy a többi fügénél, úgy ennél is serlegvirágzatról beszélünk) áprilistól májusig jelennek meg a levélhónaljakban. Ezen fügécskék nagyjából egy centiméter átmérőjűek a virágzáskor. Fügéi szeptembertől novemberig érnek eredeti élőhelyén. Teljes érésben a japán füge termése gömb alakú, egy-másfél centiméter átmérőjű, melyek színe a pirostól sötétliláig változhat. A Ficus erecta fügéi ehetők, ízük édes és zamatos.
A japán füge szereti a teljes napfényt, de szűr napfényben vagy részleges árnyékban is kielégítően fejlődik. Fagytűrése -4 Celsius fok körül van, ennél hidegebb időben elpusztul. Hazai tartása ezért csak dézsában lehetséges. Mivel lombhullató, így ősszel védett helyen átteleltethető, vagy ha bevisszük a lakásba, akkor télen szobanövényként tartható. Szereti, ha talaja folyamatosan nyirkos, de a túlöntözést és a pangó vizet nem viseli el.
Idehaza nem teremne...
A Ficus erecta kétlaki, ami azt jelenti, hogy külön növényeken helyezkednek el a hím- és a nőivarú virágok. Mint a fikusz fajoknál általánosan megszokott, hogy minden fajnak külön beporzó fügedarazsa van, úgy van ez a japán fügével is.
A japán füge beporzó fügedarázs faja a Blastophaga nipponica Grandi, amely hazánkban nincsen jelen, így még ha lenne is olyan szerencsénk, hogy ebből az Európában nem túl gyakori növényből sikerülne beszereznünk hím- és nőivarú példányt is, akkor sem tudnánk rávenni a termések beérlelésére egykönnyen. Ettől még igen dekoratív akár dísznövénynek is.
Tudományosan jelentős fikusz faj
Érdekessége a japán fügének (Ficus erecta), hogy erős rezisztenciát mutat a fügefavész (Ceratocystis ficicola) baktériummal szemben, amely kórokozó több fügetermesztő országban is komoly gazdasági károkat okoz. Génjeit ezért szekvenálták, és rezisztens hibridek kikísérletezéséhez használják fel a fügetermesztők megsegítésére.
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!