Fügés ember - teszt

Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán. Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak ...

A most bemutatásra kerülő fajspecifikus kártevőre egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy jó lenne, ha írnék róla, mert Olaszországban komoly károkat okoz a fügefákon. Ez a kártevő nem más, mint a füge ormányos (Aclees taiwanensis) . Kicsit kutakodtam, és amit találtam, egyáltalán nem volt kedvemre való. A kártevő ugyanis Európa több országában jelen van, és sajnos akad közöttük igen közeli ország is. A hivatalos bejelentések szerint Európában először 1997-ben Franciaországban jelezték jelenlétét, majd 2005-ben Olaszországban is megjelent, míg végül idén (2024-ben) már a Lengyelországban is leírták megjelenését . Így szomorúan ugyan, de kijelenthetjük, hogy bár cikkem megírásáig hazánkban nem jelent meg a füge ormányos , de már a spájzban van... Fotó: © Marco Huang Ezért gondoltam, hogy írok róla egy figyelemfelkeltő írást erről kimondottan csak fikusz fajokat károsító rovarról, mert azt hiszem, hogy ha Lengyelországban jól tudja magát érezni ez a rovar, akkor hazánk éghajl...

Az elmúlt két évben igencsak emelkedett számban kaptam jelzéseket egy aprócska bogár jelenlétéről a fügén. Némi zavart okozott nekem, hogy egyrészt a fényképek minősége nagyon gyenge volt, alkalmatlan az azonosításra. Másrészt a jelzések olykor friss fügén történő észlelésről érkeztek, máskor pedig otthon aszalt fügékből másztak elő. A fotók azért annyira jók voltak, hogy alakra látszódjon a hasonlóság az észlelt rovarok között, de körülbelül ennyi voltak jók. Az már azonban biztosan körvonalazódott, hogy a kártevőmentes magyar füge teória koporsójába éppen most kovácsolódik a következő szeg... Aztán megjött az áttörés, az egyik közösségi platform fügés csoportjában találtam egy fényképet, amelyen már felismerhető volt a rovar, amely nem más, mint a jelen poszt alanyát képező gyümölcsfénybogár faj, a kétszínű gyümölcsfénybogár (Carpophilus hemipterus) . Ezt a rovart szokás volt magyar nyelven aszalványbogárnak is nevezni, de ez az elnevezés nem teljesen helytálló, hiszen nem csak ...

A Köröshegyi apró lila fügét (Ficus carica) annyira akartam, hogy rövid időn belül háromszor is megvettem. 😁 Egyszer egy dugványt vettem, ami sajnos minden törődés ellenére sem volt hajlandó gyökeret ereszteni, majd vettem egy kicsike légbujtást róla, ami meg nem maradt meg. Végül harmadjára is fizettem érte, és az már nem csak megmaradt, de extrán meg is hálálta a kitartásomat. Most joggal kérdezhetnétek, hogy mi ennyire nagy szám ebben a fügében, hogy ennyi pénzt, időt és energiát öltem a beszerzésébe, megtartásába. Ha csak önmagában a terméseit nézem, akkor valójában semmi extra nincsen benne. Jobb azért az átlag mézfügéknél, de azért nem a top 10. Ami igazán különlegessé teszi számomra, az az, hogy nagyon bőven termő, könnyen bokrosodó fajta, ami lassan növekszik, és kis méretű, kompakt bokrot nevel, azaz törpe növésű . Ez pedig azt jelenti, hogy alkalmassá teszi kis méretű kertekben való ültetésre, vagy dézsában nevelt fügének . De hogy magáról a Kőröshegyi apró lila füg...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezet...

Többször tettem már közzé tematikus listát fügefajtákról, mint mondjuk a dézsás nevelésre alkalmas fügék , vagy az aszalásra, szárításra alkalmas fügék . Ez a mostani is egy tematikus gyűjtemény lesz, amelyben a cukor fügéket vagy más néven a mézfügéket fogom egy csokorba gyűjteni. Azért tartom fontosnak ezt, mert egyrészt nagyon sokan vannak, akik rajonganak a mézfügékért, és leginkább ezek az alkalmasak lekvárfőzésre , borkészítésre vagy pálinkafőzésre, így tehát nem csoda, hogy nagy a népszerűségük. Másrészt pedig a mézfügék alkotják a legnagyobb csoportot a fügék között. De először tisztázzuk, hogy mit is jelent az, hogy cukorfüge, vagy mézfüge? A cukorfüge vagy mézfüge (a két elnevezés nagyjából ugyanazt jelenti, a továbbiakban már csak mézfügeként hivatkozok rájuk) egy gyűjtőnév, amellyel azokat a fügéket szokás illetni, amelyeknek nagyon magas a cukortartama, emiatt rendkívül édesek. Egy jobb fajta mézfüge annyira édes, hogy 30-40 dkg elfogyasztása után azt érzi az ember, ...

A Della Madonna (Ficus carica) füge egy olasz fajta és Bresciában találtak rá, de nekem egy horvát kertészetből sikerült beszereznem, akik viszont azt állítják, hogy ez a fajta az Isztriai-félsziget őshonos fajtája (nem tisztem igazságot tenni) . 😀Sajnos a fajtáról túl sok információt nem találtam az interneten, így előfordulhat akár az is, hogy nem egy önálló fajta, csak valamilyen átnevezett füge. Így vagy úgy, de a fótója alapján nagyon guszta fügének tűnt, így gondoltam, teszek vele egy próbát... És nem csalódtam, mert a Della Madonna egy remekbe szabott füge. Szép nagy (átlagosan 50-80 grammos) , sárga fügéket terem, amelyek kissé hosszúkás alakúak. Bőre teljes érésben inkább sárga, de kevésbé napos helyen zöldes is maradhat. Bőrén a sárga fügékre jellemző barna cukorfoltok jelenhetnek meg teljes érésben, ami nem a romlás jele, szóval nem kell megijedni tőle. Pépje málnavörös vagy eperpiros, és rendkívül édes és lédús és zamatos, amolyan tipikus mézfüge egy kis gyümölcsös íz...

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent , nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környeze...

A most bemutatásra kerülő Egerszegi sárga füge (Ficus carica) , az egyike azon két fügefajtának, amelyik szerepel a magyar fajtajegyzékben. Egy nagyon megbízhatóan termő, sokak által kedvelt sárga óriásfügéről van szó, amelynek nagyon kellemes íze van. De mit is érdemes tudni erről a fajtáról? Az Egerszegi sárga füge erős növekedési eréjű fajta, amely szép, elterülő lombkoronát nevel. Fügéit két terméshullámban is beérleli fügedarázs jelenléte nélkül, tehát adriai (partenokarp) típus . Sárga bőrű fügéi nagyok, akár a 100 grammot is meghaladó tömegűek, amelyeknek pépje jellemzően halványpiros vagy borostyán színű. A termések formája kissé lapított, serlegnyílása enyhén nyitott, ezért figyelni kell, nehogy megtámadják a hangyák vagy a darazsak . Sárga színe miatt azonban a madarakat annyira nem érdekli. Ízét tekintve az egerszegi sárga füge egy nagyon finom, zamatos füge, amely mindezek ellenére leginkább a mézfüge kategóriába sorolható. Figyelni kell rá, mert ennek a fajtának n...