Fügés ember - teszt

A mostani posztom alanya a Kúszófüge lesz (amelyből épp a napokban sikerült beszereznem egy gyönyörű cserepes példányt) , vagy másik nevén az ámpolnafikusz (Ficus pumila var. pumila – továbbiakban csak Ficus pumila) . Ez a liánszerű, örökzöld kúszónövény a mi éghajlatunkon leginkább szobanövényként tartható, de mivel termő fikusz faj, így gondoltam, írok róla. Na meg amúgyis megtetszett nekem, így hát beszereztem egyet. Ezt a fügét nem nehéz beszerezni, nem olyan ritkaság, mint néhány más társuk, szóval ha kedvet kaptok hozzá, csak keressetek rá a neten, és biztosan fogtok találni helyet, ahol megvásárolható. 😊 A Ficus pumiláról már olvashattatok korábban a Fügés emberen , amikor büszkén mutattam be régóta vágyott 'Rurh Bancroft' (Ficus carica x pumila) fügém beszerzését, ami két ficus faj (a közönséges füge, és a kúszófüge) hibridje. Most beszereztem egy kúszófügét, és ennek apropóján gondoltam, írok is róla pár sort. A kúszófüge (Ficus pumila) bemutatása A kúszófüge ...

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) egy igen fontos alapanyag a konyhában a különleges íze és aromája miatta. Ugyanakkor pont ezen különleges íz miatt van az, hogy a gyömbér senkinek sem közömbös. Az ember vagy nagyon szereti, vagy nagyon nem. 😊 Ez a cikk most azoknak szól, akik nagyon szeretik a gyömbért, és szívesen megtermelnék otthon, saját maguknak az évi szükségletet belőle, hiszen a gyömbér könnyedén gondozható növény. Jómagam azok közé tartozom, aki nagyon szereti a gyömbért, és szoktam is ültetni belőle egy-egy kisebb gumót  (hivatalosan rizómának neveznek, így a továbbiakban én is rizómának fogom írni) cserépbe, hogy legyen saját gyömbérem. Valahogy sokkal jobban esik az, amit magamnak termelek meg, de ha már csak a gyömbér árát nézzük, akkor is simán megéri magunknak nevelgetni, hiszen egy-két kisebb rizóma egy szezon alatt akár ötször annyi gyömbért is eredményezhet, mint amennyit elültettünk. Alapanyag beszerzése gyömbér ültetéséhez Sajnos a kereskedelm...

Tudvalevő, hogy hazánkban 2008-óta jelen van egy igen kis területen a fügedarázs (Blastophaga psenes) , de eddig még más tájegységekről nem jelezték a jelenlétét. Azonban az utóbbi évtizedekben ahogy a nyaraink egyre melegebbek lettek, úgy váltak egyre enyhébbé a hazai telek, amely változás kedvezett a fügedarázs térhódításának. Tény, hogy a fügedarázs igen különs kapcsolatban áll a kaprifügékkel , mivel csak abban tudnak szaporodni, így elterjedésükhöz a klimatikus viszonyokon túl szükséges a kaprifügék megjelenése is. És bár lajstrom nem készült az ország kaprifügéiről , én mégis biztos vagyok benne, hogy van elegendő belőlük az országban (legalábbis a nagyobb városokban biztosan) ahhoz, hogy a fügedarázs elterjedhessen. Én Budapest XI. kerületében dolgozom, és a munkahelyemen van egy fügefa, amely hozzávetőleg húsz éves lehet nagyjából. Amióta az a fa ott van, soha senki sem látott rajta egyetlen érett fügét sem. Pedig minden évben terem bőven; folyamatosan tele van...

Nagy divat lett az utóbbi évtizedekben a kertekben az avar összegereblyézése, majd nylon zsákokba tömködése, vagy elégetése. Ez azonban egyáltalán nem környezet- és természetbarát megoldás még akkor sem, ha nem elégetjük, hanem csak elszállíttatjuk. A legjobbat azzal tennénk a kertünkkel és a környezetünkkel, ha soha nem szednénk össze az avart, és ebben a cikkben azt le fogom írni, hogy miért gondolom így. Ez a cikk elsősorban azoknak az embereknek íródott, akik a kertjükben nem csak a milliméterre pontosan egyforma hosszúságú és fajtájú zöld fűszálakból álló unalmas monokultúrát tekintik gyönyörűnek. Azoknak írom eme sorokat, akik szeretik a természet sokszínűségét és változatosságát, és szeretnének szép és egészséges kertet a házuk körül. Az ilyen kertben sok féle élőlény él beleértve a növényeket, rovarokat, madarakat és emlősöket is egyaránt. Az ilyen kertek nyáron tele vannak pillangókkal, méhekkel, rovarokkal, madarakkal. Nyári estének sünök mászkálnak a bokrok alatt, és i...

Mikor ültessem ki a fügét a kertbe? Ősszel, vagy inkább tavasszal? Ezek a kérdések nagyon sokszor előtérbe kerülnek ilyenkor, amikor beköszöntenek az első esős, és hűvösebb őszi napok. Ebben a cikkemben ezt a témát fogom taglalni, és álláspontomat érvekkel is alátámasztani, mert bizony nem mindegy, hogy mikor ültetjük ki a fügét szabadföldbe. Bár azt szokás mondani, hogy konténeres növényeket bármikor lehet fagymentes időben ültetni, ez sajnos így ebben a formában nem teljesen igaz. Mert ugye nem ugyanazzal az eséllyel indul egy májusi kellemesen napos, esős időszakban ültetett füge, egy októberi hűvös időben ültetett füge, és egy júliusi aszályban ültetett füge. Pedig mindhárom időszak fagymentes. Ugyanakkor mindegyik időszakban történő ültetésnek vannak előnyei, és hátrányai is. Ezért én most sorra fogom venni a konténeres fügék számára lehetséges ültetési időszakokat, és ki fogom vesézni, hogy melyiknek mik az előnyei és hátrányai, majd a cikk vége felé megteszem saját ajánláso...

Pontosan három évvel ezelőtt, a mai napon írtam meg első blogbejegyzésemet a Fügés ember weboldalon. Azért mondom, hogy blogbejegyzést, mert akkor még azt gondoltam, írok egy blogot a fügéről a saját tapasztalataim alapján. Aztán úgy alakult, hogy kinőtte az oldal a klasszikus értelemben vett blog kereteit, és egy online fügés tudázbázissá vált, ahol nagyjából mindenről írok, aminek köze van a fügéhez. Rengeteget böngészem a külföldi szaklapokat és szakportálokat, így nagyon sokat olvasok a fügéről. Ezt a tudást osztom meg a Fügés ember webhelyen az olvasókkal immár három esztendeje. Azt, hogy jó amit létrehoztam és csinálok folyamatosan, onnan tudom, hogy rengeteg visszajelzést kapok tőletek, füge kedvelő olvasóktól. Sok-sok értékes kommentet, levelet kapok tőletek, és rendszeresen segítitek a fügével kapcsolatos kutatómunkámat a levélben küldött információkkal, fotókkal. 😊 Mióta pedig anyagilag is támogathatjátok a nem kevés időt és energiát igénylő tartalomkészítői munkámat,...

Ez év szeptemberében került Farmoson megrendezésre a Kaszab Zoltán emlékhét , mert a farmosi születésű, majd később világhírűvé vált rovarkutató zoológus emlékére elneveztek róla egy parkot. Ezen a jeles napon került megrendezésre a Kaszab Zoltán Rovartani Konferencia is, amelyen a szakma nagyjai között tarthattam én is egy negyedórás előadást a fügedarazsak és a füge kapcsolatáról (az előadás nézhető anyaga lentebb be van ágyazva a cikkbe) . Egy nagyon tartalmas és érdekes konferecia volt, sok-sok fantasztikus témával. Mivel korábban még nem írtam részleteibe menően a közönséges fügét (Ficus carica) és a Ficus palmata fajt beporzó fügedarázsról (egy rövid cikkben ugyan  írtam Magyarországi jelenlétéről , de ott igen felületes volt a fügedarázs bemutatása) , a Blastophaga psenes-ről itt a Fügés emberen, így most eme súlyos hiányosságot pótlom ezzel a cikkel. Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon A Blastophaga psenes darázs a közönséges füge (Ficus carica) és a ho...