Fügés ember - teszt

A Vöröslevelű füge (Ficus ingens) őshazája Afrika és Dél-Arábia szubtrópusi és száraz trópusi vidékein van, ahol egy örökzöld növényként viselkedik. Angol nyelvterületen használatos nevét arról kapta, hogy fiatal levelei vöröses színűek, amelyek a növekedésük során folyamatosan zöldülnek ki. Latin neve arra utal, hogy egy hatalmas méretű fikusz fajról van szó, de a gyakorlatban ez nem teljesen van így. Általában szerény méretű cserje vagy fa. A helyi éghajlattól és talajtól függően változó habitusú fikusz faj: sziklás gerinceken jellemzően satnya és alacsony, két méteres magasságot is alig elérő  cserje, míg tápanyagban gazdag körülmények között akár tényleg lehet impozáns méretű fa is, amely akár a tizenöt méteres magasságot is elérheti. Robert Moffat misszionárius 1829-ben talált egy ritka óriási példányt, amelybe egy bennszülött törzs tizenhét nádfedeles kunyhót épített, hogy az oroszlánok ne férhessenek hozzá. Így írt erről beszámolójában : „...Egy hatalmas méretű fára lett

A Karácsonyi füge  (Ficus gasparriniana var. laceratifolia) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó, Kínában őshonos ficus faj, amely nem túl közismert faj, így sajnos az interneten sem lehet túl sok információt fellelni róla. Nekem is egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet erre a ficus fajra, hogy hallottam-e már róla? Ránéztem, és mondtam, hogy eddig még nem találkoztam vele, de azonnal megtetszett. Tetszett a különlegessége, meg az elnevezése is, így rákerestem és éppen találtam egy eladó cserepes példányt egy francia kereskedőnél. Meg is rendeltem gyorsan, hogy nekem is legyen Karácsonyi fügém, aminek tulajdonképpen sok köze nincsen a karácsonyhoz. 😁 Karácsonyi füge (Ficus gasparriniana var. laceratifolia) bemutatása A Ficus gasparriniana var. laceratifolia egy igen különleges növény, amely nevét arról kapta, hogy fügéi későn jelennek meg a bokron, és késői érésűek is. Őshazájában karácsony körül még díszlenek rajta a fügék, amikor a lomb már lehullott róla. V

Szeretem az öreg fügefák történeteit , és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több fügematuzsálemet is bemutattam a Fügés ember honlapon. Legutóbbi cikkem egy közel 400 éves fügefáról szólt, amelyet sajnos már kivágtak. A most következő történet fügefőhőse mai majdnem 240 éves, és még mindig él. 😊 A most bemutatásra kerülő füge 238 éves, és az angliai Raby kastélyban található. Az az igazán érdekes benne, hogy mivel arrafelé az éghajlat nem mindig kegyes a fügéhez, ezért egy hatalmas üvegházban van, hogy biztosan ne fagyjon el. Valljuk be, azért nem semmi egy növényt közel 240 éven át egy üvegházban nevelgetni. 😀 A kastély és környéke egyébként festői, ha egyszer az Egyesült Királyságba terveznék utazást, mindenképpen meg szeretném nézni, és ezt tudom tanácsolni mindenki másnak is. A cikk alanyát képező fügéről annyit érdemes tudni, hogy 1786-ban hozta Olaszországból Viscount Barnard. Egyetlen törzsű fának van ne

Az LSU Champagne füge a harmadik fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Champagne fügefajtát írom le, amelyet korábban Golden Celeste néven is emlegettek (de ez a név több más fügére is ráragadt, így Golden Celeste néven nem biztos Champagne fügét kapunk) . Fotó forrása: 4figlovers.com Az LSU Champagne füge növekedése igen erőteljes. Felfelé törő fajta, amely metszés hiányában piramis alakú fát nevel. Emiatt ez a fajta rendszeres metszést igényel. Nagyon csekély vízszintes növekedés figyelhető meg a fiatalabb növényi részeken. A lombkoronája szellősebb, ritkább, mint ami a Celeste fügére jellemző. Levelei tenyér alakúak, öt jól elkülönülő karéjjal, a l

Sokat lehet olvasni a növénytársításokról mostanában, ami jó dolog, mert talán egyfajta szemléletváltás küszöbén állhat a kiskerti növénytermesztés. Ez nagyon jó dolog, mert idővel talán egyfajta igényt támaszt majd a nagyobb gazdaságok felé a lakosság részéről, hogy ott is történjen változás a mai kemikáliákra támaszkodó, talajkizsákmányoló gazdálkodás felől a permakultúra felé. A minap a Mikorrhiza gomba és a füge szimbiotikus kapcsolatáról írtam cikket, amelyben azt mutattam be, mennyivel kisebb energiabefektetéssel lehet fügét termeszteni, ha alkalmazzuk a természetes társakat, most pedig a füge növénytársításairól fogok írni. Hiszen ha más, egyéb növények esetében sikeres lehet a növénytársítás, akkor miért ne lehetne a füge esetében is. De először tisztázzunk egy fontos kérdést. Mi is az a növénytársítás? „A talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében eredményesen alkalmazhatóak a vetésváltások és a növénytársítások. A vetés

Mostanában többször olvastam a Mikorrhiza gomba hasznosságáról a növények fejlődését tekintve, ezért arra gondoltam, jobban utána nézek a témának. Érdekelt, mert azt sejtettem, hogy a Mikorrhiza gomba megbízható társ lehet a biokertészkedésben. Rólam pedig tudható, hogy ha nem muszáj, nem szívesen alkalmazok kemikáliákat a kertemben. Igyekszem nem csak a fügéim, hanem a több, mint száz más fajta egyéb növényemet is a lehető legkevesebb vegyszer felhasználásával tartani, gondozni. Hiszek a természetközeli kertgondozásban, ennek lesz újabb példája a következő cikkem, amely a füge növénytársításairól szól . Érdemes lehet azt is elolvasni. 😉 Mi is az a Mikorrhiza gomba? A Mikorrhiza gomba tulajdonképpen nem egyetlen gombafajt jelent, hanem egy egész családot. Számos Mikorrhiza gombafaj van, amelyeket szakmailag csak szimplán az AMF (arbuscular mycorrhiza fungi) rövidítéssel emlegetnek. Nagyon mélyen nem fogok most belemenni a Mikorrhiza gombák élettanába, akit ez részletesebben ér

Az ember azt hinné, hogy hazánkban nincs nagy múltja a fügének, hiszen pár évtizeddel ezelőtt is még brutális hidegek tudtak lenni télen. Nem volt szokatlan egyáltalán az akár -20 foknál is erősebb fagy hazánkban. Ennek ellenére szép számmal akadnak rá példák, hogy igenis van múltja Magyarországon a fügének. A fügekörkép cikksorozatom eme legújabb tagja is egy ilyen történetről fog szólni, bár a végkicsengése sajnos nem lesz túl pozitív. 😕 Egy idézettel kezdeném a történetmesélést. Jókai Mór: Kertészgazdászati Jegyzetek - A fügefa Az alábbi sorok olvasása közben tartsuk szem előtt, hogy Jókai Mór e sorait 1896-ban adták nyomdába. Azóta nyilván ennél sokkal többet tudunk a fügéről, annak igényeiről és termesztési körülményeiről, de nem is ez a lényeg most. „Ennek a gyümölcsfának külön fejezetet kell hogy szenteljek. A fügefa az a gyümölcsfa-fejedelmek között, a mi a velenczei dózse a világi uralkodók között. Ezt nem lehet magrul nevelni. Ezt ugy kell megválasztani. S ha az

A Ficus dammaropsis a tányér méretű (emiatt angol nyelven hívják még The Dinner Plate Fig-nek is) , nagy, redőzött leveleivel az egyik legkülönlegesebb fikuszfaj a világon. Az Új-Guineai Felföldön 800-2700 méteres magasságban őshonos. Fiatal levelei bronzos árnyalatúak, amelyek a növekedés során kizöldülnek. Bár ez egy trópusi faj, jól növekszik a hűvösebb éghajlaton akár szabadban is, de természetesen a fagyokat egyáltalán nem tolerálja. Ez egy örökzöld fikuszfaj, amely akár tíz méteres magasságot is elérhet. Nagy, texturált levelei miatt szobanövényként is igen dekoratív tud lenni, bár ha nem kap elég fényt, levelei elhalványulhatnak. Érdekessége, hogy őshazájában a leveleit főzéshez használták; leginkább húsokat csomagoltak bele, és úgy főzték meg, ahogyan mi a töltött káposztát. Toboz formára emlékeztető gyümölcse, a világ legnagyobb fügéje (akár 15 centiméter átmérőjűre is megnőhet) . 😲 A növekvő fügetermés gyümölcs sárgászöld, majd éretten vörösesre változtatja a színét. Ehe

Az LSU Purple füge az első fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Purple fügefajtát mutatom be. Az LSU Purple egy nagyon érdekes füge. Minősége kimondottan jó, mégis alulértékelt fajta, ami talán annak is köszönhető, nem egy kiegyensúlyozott, megbízható fajta. Szeszélyes, mert egyik évben bőven terem, míg a másikban meg lehet hogy nem. Ettől még nem rossz füge, csak hát kiszámíthatatlansága miatt nem azoknak ajánlott, akiknek egy, vagy maximum két fügebokornak van hely a kertjében. Gyűjtők számára azonban szerintem kötelező darab. Ross Raddi ( FigBoss ) így ír róla: „Valószínűleg a leginkább alulértékelt füge a hasonló fügék között. Bolond vagy, ha

Az LSU Gold füge a második fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy fajtákat kutassanak ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind be fogok mutatni a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Gold fügefajtát írom le. Az LSU Gold nagyjából 45 grammos sárga, 37,5–50 mm átmérőjű, jó minőségű gyümölcsöket terem. Fügéi szélesebbek, mint amilyen magasak, így kissé lapított gömb alakú. Nyaka és szára rövid, ettől olyan kis dundinak tűnik. Színe eleinte zöld, majd az érés folyamán folyamatosan sárgul ki. Serlegnyílása részben nyitott, emiatt sajnos előfordulhat, hogy a rovarokkal kell majd versenyeznünk a fügékért. Pépjének színe éretten világospirostól rózsaszínig terjed. Az LSU Gold fügéi körülbelül 3–7 nappal a Celeste fajta előtt érik. Nagyon termékeny fajta, második terméshullámában több éves me

Szeretem az  öreg fügefák történeteit , és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több  fügematuzsálemet  is bemutattam a Fügés ember honlapon, és most is egy ilyen történet következik. Véletlenül futottam bele a minap egy cikkbe, amely nem kevesebbet állít, minthogy a világ talán legöregebb fügefája nőtt a franciaországi Roscoffban található kolostor kertjében. Ez a fügefa állítólag 353 éves volt amikor kivágták, és évi 500 kilogramm fügét termett. Ha felkeltettem az érdeklődésedet, olvass tovább. 😉 A roscoffi kolostor kápolnájában őrzött archívum szerint ezt a fügefát 1634-ben ültették a misszionáriusok, akik a portugáliai sintrai kolostorból (Lisszabon közelében) érkeztek. A Roscoff füge egyébként minden tekintetben megfelel a portugáliai „São João Branco” fajtának, így akár igaz is lehet a történet. Alexandre Dumas  Dictionnaire de Cuisine (1873) című művében egy bretagnei, pontosabban roscoffi utazást ír le, ahol

Az USA-ban az LSU fügefajták az egyik legnagyobb értékkel bíró fajták a fügetermesztők és a fügefajtagyűjtők körében. Én is írtam már több LSU fügefajtáról is itt, a Fügés emberen, ezért gondoltam, itt az ideje, hogy írjak egy cikket arról, hogy pontosan mi fán is teremnek az LSU fügefajták . Minden az 1950-es évek közepén kezdődött az Egyessült Államokban, amikor Ed O'Rourke csatlakozott az LSU Kertészeti Tanszékéhez gyümölcsnemesítőként. Az nemesítési program a 60-as évek közepén ért véget. A louisianai éghajlaton való jó termeszthetősége miatt a Celeste fajtát választották az LSU-ban nemesített fügefajták elsődleges női szülőjének, valamint az 1929-ben Georgiában kifejlesztett Hunt fajtát is használták. Hím szülőként egy kaliforniai kaprifügét használtak, de erről ennél bővebb információt nem találtam sajnos. Amikor a fügetenyésztési program az 1960-as évek közepén megszűnt, O'Rourke több száz fügefát ültetett el Louisiana több pontján, beleértve a Hammond kutatóá